A Bechterew-kór műtéti kezelése

Kép: Shutterstock

Az egyéb ízületi érintettség esetén egy vagy maximálisan 4 ízület lehet érintett, általában aszimmetrikusan és főleg az alsó végtagokon. Leggyakoribbak a csípő-, térd-, váll-, bokaelváltozások, ezen ízületek fájdalma, duzzanata.

A betegség lefolyása során a betegek 25-75%-ánál jelentkezik ilyen, ún. perifériás ízületi érintettség. A betegek 30%-ánál a perifériás ízületi érintettség megelőzi a gerincpanaszokat. A betegek egyharmadánál a csípőízület érintett, általában a betegség első 10 évében már kialakul. Azoknál a betegeknél, akiknél korai életkorban kezdődik a betegség, gyakrabban érintett a csípőízület.

A betegek kb. 20%-ában az ún. enthesitisek alakulnak ki – sarok, talp, Achilles-ín fájdalommal, utóbbi esetében kifejezett duzzanattal.

Az ízületekben zajló gyulladás következtésben károsodik az ízületi porc, a szalagok, a csont. A szalagokban mész rakódik le, ami jól látható a röntgenfelvételeken. A betegség főleg a gerinc kisízületeiben zajló gyulladás miatt, illetve a csigolyákat összekötő hosszanti szalagok elmeszesedésének következtében a gerinc mozgástartománya jelentősen beszűkül.

Végső soron a gerincszalagok elmeszesednek, és így az egész gerinc merevvé válik. A kifejezett mozgásbeszűkülés mellett könnyen kialakulnak jelentős mértékű gerinc deformitások, extrém esetekben a tartás teljesen előredőlő lesz, a beteg szinte a „földet nézi”.

A kifejezett tartási rendellenességek és a súlyosan károsodott ízületi funkciók helyreállítására különböző műtéti megoldások vannak.

Vertebrotomia

A gerinc kifejezett deformitásainak korrekciós műtétje. Az extrém előrehajláskor a csigolyák hátsó nyúlványainak, illetve a hátsó ívek kimetszésével és a csigolyák hátsó részének rögzítésével (pl. csontlemez, fém behelyezése) korrigálható a görbület, a beteg tartása egyenesebbé válik.

A vertebrotomiát leginkább az ágyéki gerinc alsó szakaszán, a gerincvelő végződése alatti területen végzik (az ágyéki II-V. csigolyákig). A műtét nagy beavatkozással jár, gyakorlott gerincsebészt igényel. A műtét után a beteg tartása jelentősen javul, ezzel együtt életminősége is nő.

Synovectomia

A térdízületi érintettségnél, a gyakran visszatérő ízületi duzzanatoknál kerül rá sor, amikor az ízületi duzzanat nem szüntethető meg konzervatív terápiával (gyógyszerek, az ízületbe adott injekciók, fizioterápia). A hosszú ideje az ízületekben felgyülemlő ízületi folyadékban lévő gyulladásos anyagok, enzimek károsítják a porcot, később a szalagokat és a csontot is.

A műtét során a folyadékot termelő ízületi belhártya kerül sebészileg eltávolításra. A műtét akkor a leghatásosabb, ha az ízületi duzzanat fennállása nem hosszú idejű és így még nem alakult ki jelentős porckárosodás.

Ízületpótló műtétek

A csípőízületi érintettség a Bechterew-kóros betegeknél megközelítőleg eléri a 60%-ot. A főleg fiatal betegeknél akár mindkét oldali csípőízület is érintett lehet. A gyulladásos folyamat miatt főleg kezdetben átmeneti csípőízületei gyulladás alakulhat ki. Ennek tünete a terheléskor jelentkező csípőfájdalom. Az éles fájdalom akár átmeneti járásképtelenséget is tud okozni. 

Az ún. átmeneti csípőízületi gyulladás (transiens coxitis) pár nap alatt megszűnik. A tartósan fennálló gyulladásnál viszont a panaszok is tartósan fennállnak. A gyulladás következtében fennálló erős fájdalom kifejezett sántításhoz, a csípő kényszertartásához (kontraktura), a végtag megrövidüléséhez vezet. 

Ilyen esetekben a röntgenképen jól elkülöníthető a gyulladásra jellemző elváltozás az egyéb okból, nem gyulladásos folyamat következtében kialakult csípőkopástól. A gyulladás következtében a csípőízületi rés körkörösen beszűkül, a csípőízületi vápa a kismedence felé nyomódik. Ezen állapot megszüntetésére egyetlen lehetőség a csípőízület pótlása. 

A csípőízület pótlása prothesissel történik. A prothesiseknek 2 fő fajtája van, az ún. cementes és a cement nélküli. A cementes prothesis esetében a behelyezett prothesist cementtel rögzítik a csonthoz, míg a cement nélkülinél nem használnak „ragasztóanyagot”. A nem ragasztott ízületpótlást, ha szükséges, akkor egyszerűbben lehet kicserélni. 

Mivel a Bechterew-kór főleg a fiatal férfiak/nők betegsége, így az életkorukból adódóan esetlegesen prothesis cserére kerülhet sor. Ezért szívesebben alkalmazzák a fiatal betegeknél a nem cementes prothesiseket. Az irodalmi összefoglalók szerint a kétféle prothesis fajta között nincs különbség a prothesisek életkorát illetően, és a műtétek rövid és hosszú távú kockázatai között.

A tartósan fennálló térdízületei gyulladás következtében kialakult elváltozások kezelésére, ha az ízületi porc is már károsodott, és így az ízületi belhártya eltávolításától nem várható jó eredmény, akkor a térdízület pótlása jön szóba. Erre a műtétre ritkábban kerül sor, mint a csípőműtétekre.

A betegek kb. 20%-ánál észlelhető Achilles-ín fájdalom és duzzanat. A krónikusan fennálló Achilles-ín gyulladás következtében az ín szerkezete megváltozik, felrostozódik, szakítószilárdsága meggyengül. Ezért részlegesen vagy teljesen elszakadhat. Ilyen esetekben sor kerülhet az ín összevarrására, pótlására. Amennyiben azonban a gyulladáscsökkentés nem tartósan sikeres, akkor a műtét sikere is kétséges.

Csigolyatörések rögzítése

A merev, hosszában teljesen elmeszesedett gerincnél különböző külső behatásokra a csigolyák eltörhetnek, ennek következtében a gerinc egy szakasza instabillá válhat. Ezt az instabil gerincszakaszt kell ismételten stabilizálni. Az ilyen jellegű törések leggyakrabban a nyaki szakasz alsó részén a nyaki V.-VI.-VII. csigolyák magasságában alakulnak ki, gyakran kísérik neurológiai tünetek is. Ezen szakasz stabilizációs műtétje nagy gyakorlatot és pontos, precíz operációt igényel.

A Bechterew-kórban szenvedő betegeknél végzett műtéti beavatkozások előtt a betegeket gondosan kell előkészíteni a műtétekre. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy gyulladás észlelhető (a laborvizsgálatok közül magas a vérsejtsüllyedés, a CRP érték) a műtét előtt erélyes gyulladáscsökkentés szükséges. 

Fontos a műtétet megelőzően gócvizsgálatok végzése, ezzel is csökkentve a műtét utáni szövődmények kockázatát. Az elcsontosodott, merev gerinc nehézséget okozhat az altatásnál (gerincbe adott érzéstelenítés, teljes narkózisnál a tubus levezetése). A műtét utáni rehabilitáció is speciálisan képzett szakembergárdát igényel. 

A műtéti beavatkozásoknak a gyulladásos ízületi betegségekkel foglalkozó reumasebészeti centrumokban kell történnie. A reumasebészeti centrumok szorosan együttműködnek a gyulladásos mozgásszervi betegségek kezelésében járatos reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs centrumokkal.