A derékfájás oka a két lábon járás
A gyakori derékfájás okát kutatva, egy szakember új elméletet állított fel arról, mikor állt az ember két lábra. Az első nyomot egy régészeti lelet adta: az ember és a majom közös ősének 21 millió éves gerincoszlopa nagyon hasonlít az emberére
Kép: FreeDigitalPhotos.net
A gerincoszlopnak az a nagy változása, amely lehetővé tette, hogy ez az előember felálljon, és képes legyen dolgokat vinni, egyszersmind sérülékenyebbé tette a csigolyák közti porckorongokat. Ez is a magyarázata az igen gyakori derékfájásnak.
A kérdés nyitja a csigolyák tövismyúlványa, mely a mély hátizmok tapadási helye.
A csigolya átalakult, megfordítja a gerinc mechanikáját. A csigolyának ez az emelőszerű nyúlványa a gerincoszlop előre való hajlítása helyett átalakult a hátrafelé való hajláshoz, ugyanis a legtöbb gerinces előre hajlik, és négy lábon jár, és a nyúlvány a majmokban is az állat hasa felé néz.
Az embernél, illetve a Moropithecus bishopinak nevezett 21 millió éves ugandai fán lakó, majomszerű teremtménynél a csigolya tövisnyúlványa hátrafelé áll, és hasonlók a a nagymajmok, így a csimpánzok csigolyái is. A lelet ugyan az 1960-as évekből származik, de egészen 1997-ig senki sem figyelt fel rá.
Ez a lelet arról tanúskodik, hogy a két lábon járás 20 millió évvel ezelőtt kezdődött, nem csupán 5-6 millió évvel ezelőtt. Ez a közös ős már két lábon járt, majd a homo sapiens továbbra is megőrizte azt a tulajdonságot, míg a majmok visszafejlődtek, a négy lábon járás irányába.
A két lábon járás következtében a hátizmokra nagy megterhelés jut, és a gerincoszlop hátrafelé hajlása a porckorongokat is megviseli, legtöbb emlős esetében ugyanis, amikor az ivadékát négy lábon hordja, a csigolyák szétnyílnak, nem összepréselődnek.