A háti és ágyéki gerinc sérülései

A mellkas, aminek a csontos vázát a gerinc mellett a bordák és a szegycsont alkotja, viszonylag kevés mozgást enged meg, így a háti szakasz a gerinc legkevésbé mozgékony része. E miatt a ketrecszerű váz miatt a gerinc viszonylag jól védett, általában csak direkt sérülések során sérül. Többnyire magasból a gerincre eső tárgyak, közlekedési baleset során a mellkas összenyomása vezet a háti gerinc sérüléséhez, újabban, szerencsére még csak külföldön, a lőtt sérülések között emelkedett a gerincsérülések száma.

gerinc, sérülés, háti, ágyék gerinc, rögzítés | Gyógy-ír   Kisalföld

Éppen a háti gerinc rögzített és védett volta miatt, ha mégis kialakul, akkor a sérülések súlyosak. Ezen a szakaszon végig gerincvelő található, a csont károsodása könnyen áttevődik a gerincvelőre. A sérülés magasságától és súlyosságától függnek a tünetek, általában az alsó végtagok bénulása és érzéketlensége jelenik meg a sérülés alatt, amihez a széklet- és vizeletürítés képtelensége társul. Az ágyéki gerinc a nyak mellett a másik olyan része mozgásszerveinknek, ami mozgékonyságával emelkedik ki. A törzs fordítása, hajlása csaknem teljesen ezen az öt csigolyán múlik, és ezek a csigolyák viselik a legnagyobb terhelést is, itt tevődik át a testsúly a medencére és az alsó végtagokra. Emiatt ezek a legnagyobb, legerősebb csigolyáink. Nagy mozgékonyságuk egyúttal nagyobb sérülékenységet is jelent, a nyakhoz hasonlóan hatalmas erők hatnak itt a gerincre, amit a csontok mellett a porckorongoknak, az ízületi és szalagrendszernek kell kiegyensúlyoznia.

Nemtől és kortól függően a sérülések okai különböznek

A legtöbb sérülés a háti és ágyéki gerinc átmenetében jelentkezik, itt a merev és mozgékony rész közötti szakaszon érvényesül legkönnyebben a károsító erő, emiatt ezek a csigolyák törnek a leggyakrabban. A győri idegsebészeti gyakorlatban is ezt észleljük. Betegeink között a gyermekkort kivéve - ahol a gerinc törése ritkaság - minden korosztály képviselteti magát, de más-más okból.

A férfiak esetében a közlekedési balesetek mellett magas a munka közbeni sérülések aránya, mégis a fáról leesettekkel találkozunk sűrűbben, embertársaink sokszor súlyos károsodással fizetnek az áhított gyümölcsökért. Ez a "szezon" a korai cseresznyével kezdődik és a dióval ér véget.

A hölgyek esetében más a sérülések módja. Kevesebb a munka közben vagy a fáról leesve elszenvedett sérülés, de magasabb az idősebb kori törések száma, aminek élettani alapja van. Jól ismert az, hogy a nők között a menopauza miatt nagyon magas a csontritkulás aránya, emiatt viszonylag kisebb sérülés is könnyen csonttöréshez vezet. Legtöbbször elcsúszás, botlás okoz törést, de gyakran találkozunk olyan sérültekkel, akik például ablakmosás, függönyfelakasztás közben borulnak fel a székkel.

Az ágyéki gerincszakaszon már nincs gerincvelő, a gerinccsatornában a gerincvelőből kilépett idegek kötege halad. Ez kevésbé érzékeny, mint maga a gerincvelő, néha emiatt többszörös durva törések mellett sincs, vagy csak enyhe az idegrendszeri károsodás. Ennek megjelenése itt is attól függ, mi a sérülés szintje. Minél lejjebb haladunk, annál több területen marad meg az ép beidegzés, az alsó végtagoknak egyre kisebb területe bénul, de többnyire károsodik a széklet- és vizeletürítés.

A háti és ágyéki gerinc sérüléseinek ellátása.

A háti és ágyéki gerincsérülések ellátása elveiben nem különbözik attól, amit a nyaknál már elmondtunk. Minden, az előbb leírt sérülés esetén gondoljunk arra, hogy sérülhetett a gerinc. Ha ezt elmulasztjuk, a segítség nyújtásakor nagyobb kárt okozhatunk, mintha nem tettünk volna semmit. Különösen gondoljunk erre, ha a sérült nem tudja mozgatni, vagy nem érzi az alsó végtagjait. Ekkor várjuk meg a mentők vagy szakképzett személy megjelenését. A kórházban megfelelő képalkotó vizsgálatokkal tudjuk tisztázni, sérült-e a gerinc, ha igen, akkor csak a csont vagy a gerincvelő, illetve az idegek is.

A legtöbb sérülés a háti és ágyéki gerinc átmenetében keletkezik. A rögzítés gyakran csavaros, lemezes módszerrel tökéletesen megoldható.

Az ellátás lehetőségei

1. Egyszerűbb törések esetén, ha nincs idegrendszeri károsodás és a gerinc stabilitása sem csökkent lényegesen, nem szükséges műtét, néha rögzítés sem. Néhány napos pihenés után óvatos mozgások, gyógytorna mellett 4-6 hét alatt megszűnnek a panaszok és könnyű munka is megengedhető.

2. Ha a törés kismértékben instabil, de nem igényel műtéti stabilizálást, akkor általában műanyagból készült, méretre szabott külső rögzítőt alkalmazunk, ami megfelelő módon tartja a gerincet, megakadályozza az előrehajlást. Ebben járni, ülni lehet, általában 3 hónapig kell viselni. Ez idő alatt a csont gyógyul annyira, hogy levehető a rögzítés és megkezdhető az utókezelés, ami tornát, a hátizmok erősítését, úszást jelent.

3. Ha a gerinc deformálódott, ficamodott, vagy a törött csigolyák darabjai nyomják a gerincvelőt, mielőbb szakszerű ellátás indokolt, hogy legyen esély a gerincvelő működésének helyreállítására. Meg kell szüntetni a ficamokat, elmozdulásokat a csigolyák között, el kell távolítani az elmozdult csontdarabokat a gerinccsatornából és rögzíteni kell a törött csontokat. Ez a nyakhoz hasonlóan ma általában belső csavaros, lemezes rögzítést jelent.

Rehabilitáció és kilátások.

Mindig a konkrét törésnek megfelelően döntünk arról, milyen módon tudjuk a legjobb eredményt elérni, melyik irányból kell feltárni a gerincet és milyen rögzítést kell alkalmazni. A mellkasi és hasi szakaszokon is vannak olyan esetek, amikor elölről érjük csak el a sérült részt, emiatt sor kerülhet a mellkas vagy a has megnyitására. Ismét hangsúlyozzuk, hogy az idegszövet nem regenerálódik, tehát a véglegesen károsodott gerincvelő működése nem tér vissza, csak azt tudjuk menteni, ami bár nem működik, de életképes.

Ha megfelelő műtéti eredményt tudunk elérni, akkor a gerinc olyan stabillá válik, hogy a műtét után a beteg felkelthető, terhelhető a gerinc. Ha nincs idegrendszeri sérülés, akkor mielőbb kezdjük el a gyógytornát, sebgyógyulás után általában egy könnyű, testre igazított műanyag külső támaszban haza tudjuk engedni a betegeinket. Attól függően, hány csigolya törött és milyen rögzítést kell alkalmazni, a csontos gyógyulás 3-12 hónap is lehet. Ezt követően általában könnyű fizikai munka is végezhető.

Idegrendszeri károsodás esetén szakszerű rehabilitáció szükséges ahhoz, hogy visszanyerhesse a sérült az elveszett funkcióit, vagy ha ez nem lehetséges, akkor megtanulja használni a megmaradt képességeit. Meg kell tanulni akár tolókocsiban élni is. Működő felső végtagok esetén megfelelő körülmények esetén önellátó lehet bárki, képes közlekedni, kielégíteni nemcsak alapvető, de magasabb rendű szükségleteit is. Ép agy és ép kezek mellett a munkaképesség is fennmaradhat, természetesen nem bányászként vagy fizikai munkásként, de a csökkent munkaképesség nem jelent munkaképtelenséget. Hasznos alkotótevékenység és kereső foglalkozás is végezhető, nem kell lemondani szórakozásról, sportról sem.

Bezárul-e mögöttük véglegesen az ajtó?

Sajnos a súlyos gerincsérültek helyzete Magyarországon ma elég reménytelen. A kezdeti ellátás lehetőségei viszonylag jók, éppen a korszerű kezelési elvek miatt a sérültek egyre nagyobb száma éli túl a sérülést és van esélye a hosszú életre. Elérkezik az idő, amikor a sérült a kórházból elkerül valamelyik rehabilitációs osztályra vagy intézetbe, ahol meg kell tanulnia alkalmazkodni az új életformához. Egy olyan életformához, melyben kisebb-nagyobb mértékben, de kiszolgáltatott. A társadalom egyrészt meglehetősen érzéketlen sérült tagjai iránt, azok az elemi eszközök is hiányoznak még, melyek révén valaki rokkantkocsival mozgásképes lehetne. Nem lehet felmenni egy buszra, vonatra, nem lehet bemenni egy moziba, színházba, de gyakran az utcán a járdára sem. Azon kevés kivétel, ami van (pl. metrólejárókon, aluljárókon, vagy egy-egy speciális buszon) csak erősítik az általános szabályt. Másrészt pedig az érzéketlenséghez néha kifejezett kegyetlenség is társul, sokan szinte örömmel bántják az elesettet. Szociális rendszerünk ezen a téren hiányos, intézményesen nehéz megfelelő körülményeket biztosítani egy kocsihoz kötött embertársunknak. Talán éppen emiatt kerül időnként egy eset a média reflektorfényébe, ilyenkor megmozdul a fél ország, de minden évben több tucat társunk kerül tolókocsiba, aki esetleg a lakásából sem képes többé kijönni, mert például az emeleten lakik és nincs, aki lehozza.

Az osztrák síterepeken rendszeresen találkozunk szánkózó vagy síelő bénultakkal, Magyarországon ez ritkaságszámba megy. Nálunk gyakoribb az, hogy a véglegesen károsodott embertársunk szervi kiszolgáltatottsága, gyakran nyomorúsága mellett lelkileg is sérültté válik. Sokszor láttunk saját gyakorlatunkban is olyan beteget, akit elhagy a családja, barátai, nincs esélye állapotának megfelelő munkára és egyre mélyebb depresszióba süllyed. Éppen ez lenne az a terület, ahol mindannyian többet tehetünk.

Az egészségügy, a hivatásos vagy önkéntes szociális és szeretetszolgálatok mellett mindannyian felelősek vagyunk a közöttünk élő sérültekért, mindannyiunkon múlik, bezárul-e mögöttük véglegesen az ajtó. Ez nem is elsősorban anyagi kérdés, maga a tudat, hogy fontos nekünk, képes szó szerint is életben tartani a sérülteket. Alapvetően fontos, sikerül-e olyan munkát találni, amelyben hasznos tevékenységet lehet végezni, melynek révén vissza lehet találni a társadalomba.

| gerinc, sérülés, háti, ágyék gerinc, rögzítés
2002-07-18 15:06:34
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop