A porckorongsérv

A mozgásszervi betegségek egyik legnagyobb csoportját az ágyéki gerinc degeneratív eltérései jelentik. Ebbe a csoportba tartozik a csaknem mindenki által átélt lumbágó, valamint a kisugárzó alsó végtagi fájdalom, az isiász.

sérv, porckorong, gerinc, porckorongsérv | InforMed Hírek16   InforMed | Skaliczky, Z.
Ez a betegségcsoport magas hányadot képvisel a háziorvosi gyakorlatban és sok millió munkanapkiesést jelent évente. Mindezek miatt fontos ismernünk ezen betegségek legfontosabb okait, tüneteit és kezelésüket. 

A gerinc mozgékonyságát a csigolyák közötti összeköttetések biztosítják, melyek a csigolyák közötti ízületekből, szalagrendszerekből és porckorongokból állnak. A degeneratív eltérések már fiatalkorban elkezdődnek, ennek eredményeképpen elfajulásos eltérések jelennek meg mind az ízületekben, mind pedig a porckorongokban.

A porckorong diszkosz alakú, az orvosi neve is ebből származik, két részből áll. Külső része egy erős rostos szövet, ami szorosan tapad a csigolyafelszín üvegporcrétegéhez, belül pedig egy kocsonyás, magas víztartalmú, rugalmas rész látható, aminek rugalmassága és mozgékonysága szükséges ahhoz, hogy a gerinc hajolni tudjon.

Az ember álló életmódja miatt az ágyéki gerinc alsó részén, azaz deréktájon nehezedik legnagyobb terhelés a porckorongokra, emiatt itt alakulnak ki leggyakrabban degeneratív eltérések.

Az elfajulás következtében a porckorong belső rétegének víztartalma csökken, emiatt fokozatosan veszít a magasságából, egyre nagyobb terhelés jut a gerinc ízületeire, így azok is kezdenek tönkremenni, megjelenik az artrózis, tünetként a derékfájdalom.

A külső rostos gyűrű gyengülésével a fokozott terhelés hatására kidomborodik a porckorong belső része, súlyos esetben a külső gyűrű elszakadhat és a belső porcállomány kitüremkedik, ezzel létrejön a porckorong sérve.

Ennek a sérvnek az elhelyezkedése szabja meg a jelentkező tüneteket. Amennyiben olyan helyen boltosul elő a sérv, ahol nem nyomja a kilépő ideggyököket, akkor nincs olyan jellemző tünet, ami egyértelműen sérvre utalna, derékfájás, lumbágó jelentkezik, gyakran sokéves, vissza-visszatérő panaszokat okozva.

Ha a sérv olyan helyen türemkedik elő, ahol érinti, illetve nyomja az alsó végtagokba haladó ideggyököket, akkor jelenik meg az isiász, vagy ülőidegzsába, gyakran használt, ám helytelen elnevezéssel ülőideg-gyulladás. Az észlelt isiászok mintegy 90 százalékában ugyanis a betegség oka nem az ülőideg gyulladásos elváltozása, hanem porckorongsérv.

A porckorongsérv okozta nyomás hatására az ideg működése károsodik. Egyrészt fájdalom jelentkezik, aminek kisugárzása attól függ, melyik ideg van "becsípődve". Ez a fájdalom az enyhe kellemetlenségtől a tűrhetetlenségig terjedhet, súlyos esetben teljes mozgásképtelenséget okoz, néha csak kábítószerekkel csillapítható.

A nyomás hatására romlik az ideg ingerületvezető képessége, a beidegzett területen érzészavar jelenik meg, amit zsibbadás formájában észlelünk, súlyosabb esetben teljesen kieshet az érzőideg-működés, az ellátott terület teljesen érzéketlenné válhat.

A csigolyák síkjából kiboltosuló porckorong-sérv nyomást gyakorol az ideggyökökre, ami számos kellemetlen tünet forrása lehet.

Az idegek következő funkciója, ami károsodhat, az izomzat mozgatóbeidegzése, aminek károsodása az izmok működésének kiesését, azaz bénulását jelenti. Az érintett idegtől függően károsodhat a láb emelése, vagy lenyomása, ami a gyakorlatban a sarokra vagy lábujjra állás képtelenségét jelenti. Ritkábban jelenik meg a comb feszítőizmainak a gyengülése, ami a guggolást, lépcsőjárást nehezíti.

Tartós nyomás hatására az ideg "elhal", azaz működése véglegesen elveszik. Ez a nyomás nagyságától függően akár 1-2 nap alatt is bekövetkezhet. Ha a sérv nagy, vagy jelentősen kimozdul a helyéből, amit kiszakadt sérvnek szoktak nevezni, egyszerre több ideget is nyomhat, így a károsodás is nagyobb területen jelentkezhet.

Károsodhatnak azok az idegek is, melyek a vizeletürítést szabályozzák, így a vizelet tartása is nehezítetté válhat, más esetben székelési zavar jelentkezhet.

A kivizsgálás lehetőségei

A betegség kimutatása orvosi vizsgálattal kezdődik. A háziorvos értékeli a fájdalom lefutását, az ideg károsodására utaló tüneteket, ezek alapján megítéli, van-e szükség további szakvizsgálatra, vagy megfelelő konzervatív kezeléstől várható a panaszok megszűnése.

Következő diagnosztikai lépés a gerinc röntgenvizsgálata. Ez nem mutatja magát a sérvet, mert a porckorong nem ábrázolódik a röntgenfilmeken, de a gerinc elfajulásos eltérései, a porckorongok magasságának csökkenése, az úgynevezett meszes felrakódások, kinövések látszanak.

Ugyancsak láthatóak a gerinc esetleges fejlődési rendellenességei, a gyakori csigolyaív-hasadás, vagy csigolyacsuszamlás. Látszanak a csigolyák esetleges sérülései, daganatos elváltozásai is.

Amennyiben ezek után szükséges, végezhetünk olyan vizsgálatokat is, melyek közvetlenül ábrázolják a porckorongot és az ideggyököket. Ezek közé az úgynevezett képalkotó vizsgálatok közé tartozik a CT és az MR.

Mindkettő veszélytelen és önmagában fájdalmatlan vizsgálat, 10-20 percig kell feküdni egy vizsgálóasztalon, miközben a készülék a tér különböző síkjaiban képet készít a gerincről és annak belsejéről is, akár három dimenzióban is ábrázolva a porckorongsérvet és a megnyomott ideggyököt. Ezen vizsgálatok alapján nagy biztonsággal eldönthető, milyen eltérések játszanak szerepet a beteg panaszaiban.

Amit a kezelésről tudni kell

A porckorongsérv kezeléséről sokféle, gyakran helytelen nézet uralkodik a betegek, néha még a nem szakember orvosok között is. Önmagában a porckorongsérv megléte nem jelent automatikusan műtétet. Az életkor előrehaladtával mindannyiunknak öregednek és degenerálódnak a porckorongjaink, 60 év felett szinte mindenkinek kimutatható legalább egy sérve.

A panaszokat okozó sérveknek mintegy 60-70 százaléka a megfelelő konzervatív kezeléssel jól befolyásolható, teljes panaszmentesség és a munkaképesség fenntartása érhető el. Ez a konzervatív kezelés a panaszok erősségétől függően kezdetben néhány nap ágynyugalmat, megfelelő fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek szedését jelenti, majd gyógytorna, úszás, különböző fizioterápiás kezelések tehetik teljessé a gyógyulást.

Műtétre csak a porckorongsérves betegek 10-20 százalékánál kerül sor. Ezek azok az esetek, amikor súlyos idegkárosodást, bénulást, vizelési zavart észlelünk és olyan nagyságú, vagy elhelyezkedésű sérvet mutatunk ki, aminek nem várható gyógyulása konzervatív eszközökkel. Bizonyos esetekben a műtét indoka lehet enyhébb esetekben a tartósan nem javuló állapot, az életminőség jelentős romlása, tartós munkaképtelenség.

Maga a műtét ma már lehetőleg mikrosebészeti módszerekkel, a gerinc funkcióját minél kisebb mértékben csökkentő módon történik, többnyire hátulról. A csigolyaívek között, vagy ritkán azok elvételével érjük el a porckorongot és távolítjuk el a sérvet, vagy az ideggyököt nyomó csontcsőröket. Ezáltal megszűnik az ideg nyomása és van mód a regenerációra.

Többnyire 4-7 napos kórházi kezelésnél nincs többre szükség, ezt követően megfelelő gyógytorna, úszás, esetleg szanatóriumi kezelés mellett 6-8 hét alatt helyreáll a munkaképesség. Sebészi úton nem megelőzhető a gerinc további öregedése, így a betegeknek később is megfelelő, a további károsodást megelőző életmódot kell folytatni.

Ez nem a munkavégzés hiányát, hanem a gerinc megfelelő terhelését, a hátizomzat erősítését, tornát, a túlsúly csökkentését jelenti. Ha   ez nem történik meg, visszatérő panaszokra, néha sérv kiújulására lehet számítani. A megfelelő mozgás hiánya, a túlsúlyosság, a rossz életmód játszanak jelentős szerepet abban, hogy Magyarországon magas a gerincbetegségek miatt rokkanttá váltak száma.

| sérv, porckorong, gerinc , porckorongsérv
2019-12-11 18:41:53
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop