Derekunk tartja testsúlyunk java részét, így majdhogynem természetes, hogy ez a testtájunk rendkívül sérülékeny. A felnőttek több mint 80%-a szenved derékfájástól legalább egyszer az életében. Ráadásul az érintettek több mint felénél vissza is térnek a panaszok...

A nemzetközi statisztikák szerint az iparilag fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól. A panaszok egy része hirtelen kezdődik (akut tünetek), máskor lappangva, fokozatosan jelentkeznek (krónikus), néha heveny szakaszba is átmehetnek.

Mintha egy vírusos megbetegedésről lenne szó, olyan tömegesen fordul elő napjainkban a hátfájás ­ különösen a 20-30 éveseknél.A fiatal nők még inkább veszélyeztetettek, mint a fiatal férfiak. Mi történik tulajdonképpen a hátunkban? Ma mártudjuk,hogy a hátproblémák mögött csak ritkán húzódik meg valamiféle kóros elváltozás, például sérült porckorong, eldeformálódott csigolya, ingerelt ideg vagy gerincferdülés. A 15 év felettieknél szinte kivételnél nélkül kisebb-nagyobb elváltozást lehet felfedezni. Mégis, egyesek egyáltalán nem éreznek fájdalmat, mások pedig, akiknél alig észlelhető valamiféle rendellenesség, hihetetlenül szenvednek. Talán szimulálnak? Nem, semmiképpen sem.

A nyaki spondilózis a közép- és időskorú felnőtteket érinti, akiknek a nyaki porckorongjai és csigolyái degenerálódtak.

Az ideggyökök a gerincvelőből indulnak ki, jeleket visznek és hoznak a szervezet majdnem minden részére. Ezek az ideggyökök a csigolyák közt lépnek ki, és minden egyes gyök a test meghatározott részét látja el információval, illetve érzőműködéssel. Minden gyök két részből áll: a mozgatóidegek a gerincvelő elülső részéből lépnek ki és az izmokat ingerlik, az érzőidegek a hátsó részből lépnek ki és érző információt visznek az agyba.

Osteoporosis és annak következtében kialakult kompressziós (összenyomásos) csigolyatöréses betegek rehabilitációja. A megfelelő időben és módon alkalmazott komplex rehabilitáció, fizioterápia jelentősen gyorsíthatja a beteg mobilizálását, biztosítja a megfelelő életminőség megtartását.

Fiatalság, erő, egészség - szinte együtt járó fogalmak. Nem csodálnivaló, ha az idősebbek némi nosztalgiával méregetik az új generáció fizikumát, teljesítőképességét. Ha ebbe a képbe valami hiba csúszik, azt nehéz elfogadni. Pedig létezik egy olyan gerincbetegség, amely leggyakrabban 15 és 25 év közötti fiatal férfiakat érint. Sajnos nem is ritkán.

Mennyi mindent elárul az ember belső lényéről, harmóniájáról vagy éppen zaklatottságáról a testtartása. Ennek érdekes bizonyítéka a magyar nyelvben a tartás szó használata a lelki erő jellemzésére is. "Behúzott nyakkal" menekülünk, "felszegett fejjel" küzdünk, szembeszállunk.

A mellkas, aminek a csontos vázát a gerinc mellett a bordák és a szegycsont alkotja, viszonylag kevés mozgást enged meg, így a háti szakasz a gerinc legkevésbé mozgékony része. E miatt a ketrecszerű váz miatt a gerinc viszonylag jól védett, általában csak direkt sérülések során sérül. Többnyire magasból a gerincre eső tárgyak, közlekedési baleset során a mellkas összenyomása vezet a háti gerinc sérüléséhez, újabban, szerencsére még csak külföldön, a lőtt sérülések között emelkedett a gerincsérülések száma.

A háttal mint testtájékkal kapcsolatos problémák hátterében igen sokszor szó szerint "meghúzódik" valami. Ez természetesen minden szinten értendő, mert ha figyelemmel kísérjük életünk eseményeinek alakulását és az ahhoz fűződő lelki és szellemi viszonyunkat, akkor észrevehetjük, hogy azok változása testi mivoltunkra is kihat.