Német kutatók egy csoportja megállapította, hogy a krónikus hátfájással küszködők agyában apró szerkezeti elváltozások észlelhetők. A kutatók szerint ez bizonyíték arra, hogy a betegség valóságos, és egyben alapul szolgálhat a kezelési megoldások kutatásához is.
Az erős fájdalommal járó porckorongsérvvel kapcsolatban két nagyszabású, az amerikai kormány által megrendelt vizsgálatot is lefolytattak, de nem találtak egyértelmű okot arra, hogy a beteg inkább a műtétet válassza, semmint a kezelés más formáit.
Feküdni, állni, ülni -azt gondolhatnánk, ennél nincs is egyszerűbb! Hiszen születésünk óta tudunk feküdni, önállóan ülni pedig már néhány hónappal első születésnapunk előtt. Aztán megtanulunk állni, ugrálni, futni. A gyerekek élnek is lehetőségeikkel: a világ semmilyen hatalma sem kényszeríthetné őket arra, hogy nyolc órán keresztül egy széken üljenek. Nem is fáj a hátuk!
1993-ban alkalmazták először azt az eljárást, amelynek során a csontritkulás következtében eltört csigolyába csontcementet fecskendeztek be. A vertebroplasztikának nevezett beavatkozás sokak fájdalmát csillapította, ám sem hatásmechanizmusa, sem a kimenetele még nem ismert.
Három év alatt, 2001 és 2004 között a beavatkozások száma közel megduplázódott, 14 ezerről 27 ezerre.
Derekunk rendkívül sérülékeny. Így senkit sem lep meg az az adat, mely szerint a felnőttek több mint 80%-a életében legalább egyszer szenved derékfájástól... Cikkünk második részében tovább folytatjuk a gerincpanaszok enyhítésére, megelőzésére szolgáló gyógymódok felsorolását.
Derekunk tartja testsúlyunk java részét, így majdhogynem természetes, hogy ez a testtájunk rendkívül sérülékeny. A felnőttek több mint 80%-a szenved derékfájástól legalább egyszer az életében. Ráadásul az érintettek több mint felénél vissza is térnek a panaszok...
A nemzetközi statisztikák szerint az iparilag fejlett országokban a felnőtt
lakosság mintegy 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát-
vagy derékfájástól. A panaszok egy része hirtelen kezdődik (akut tünetek), máskor
lappangva, fokozatosan jelentkeznek (krónikus), néha heveny szakaszba is átmehetnek.
Az SPA (Bechterew-kór néven is ismert betegség) a gerinc kisízületeinek és
szalagjainak gyulladását jelenti, mely végső soron a gerinc teljes merevségével
járhat. Néha más ízületek is megbetegedhetnek: főleg a csípő-, térd-, vállízületek
gyulladása társul a gerincfolyamathoz.
Mintha egy vírusos megbetegedésről lenne szó, olyan tömegesen fordul elő napjainkban
a hátfájás különösen a 20-30 éveseknél.A
fiatal nők még inkább veszélyeztetettek, mint a fiatal férfiak. Mi történik
tulajdonképpen a hátunkban? Ma mártudjuk,hogy a hátproblémák mögött csak ritkán
húzódik meg valamiféle kóros elváltozás, például sérült porckorong, eldeformálódott
csigolya, ingerelt ideg vagy gerincferdülés. A 15 év felettieknél szinte kivételnél
nélkül kisebb-nagyobb elváltozást lehet felfedezni. Mégis, egyesek egyáltalán
nem éreznek fájdalmat, mások pedig, akiknél alig észlelhető valamiféle rendellenesség,
hihetetlenül szenvednek. Talán szimulálnak? Nem, semmiképpen sem.
A nyaki spondilózis a közép- és időskorú felnőtteket érinti, akiknek a nyaki
porckorongjai és csigolyái degenerálódtak.