Manapság egyre nő a csípő- és térdműtétek száma, és számuk emelkedést mutat. Anyáink és nagyanyáink 70 éves korukban kerültek az ortopéd sebészhez, hogy új ízületet kapjanak, és a műtétet az tette szükségessé, hogy már bottal is csak nehezen tudtak járni, sőt, sokan kerekes székbe kényszerültek.
Benőtt körömnek nevezzük azt az elváltozást, ha a köröm széle belenő a környező bőrbe.
A hátfájás igen gyakori tünetnek tekinthető, ami sajnos nagymértékben visszavezethető a manapság jellemző ülő életmódra. A kevés mozgás, a túlsúly egyaránt ront a helyzeten, pedig egy kevés tudatossággal megelőzhetőek lennének a panaszok.
Derékfájást nemcsak a hirtelen rossz mozdulat vagy a nagy súly emelése okozhat. Meglepő, mennyi apró rossz szokás vezethet fájdalmas állapothoz.
A gyakori derékfájás okát kutatva, egy szakember új elméletet állított fel arról, mikor állt az ember két lábra. Az első nyomot egy régészeti lelet adta: az ember és a majom közös ősének 21 millió éves gerincoszlopa nagyon hasonlít az emberére
Sokan felteszik a kérdést, biztonságos-e csontkovácshoz fordulni derék- vagy hátfájással.
A lábikraizmok és az Achilles-ín a sarok talajra érése után leengedik a lábfej elülső részét, majd a másik lábra lépés előtt, amikor a lábujjak elrugaszkodnak a földről felemelik a sarkat.
Nagyobb energiájú sérülések a térdet rögzítő szalagokat elszakíthatják. Leggyakoribb sérülés a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérülése. A keresztszalagok általában focizás, síelés, kosárlabdázás, kézilabdázás közben kialakuló csavarásos sérülésekkor is elszakadhatnak.
Legyen szó éles fájdalomról vagy tompa sajgásról, a derékfájás előbb-utóbb mindenkit utolér. Tíz emberből nyolc szenved derékfájástól élete során, mellyel kapcsolatban sok tévhit terjed.
A láb igen fontos a járás, egyensúly és koordináció szempontjából. Mégis, igen sokan már ébredéskor is kínzó, lüktető fájdalmat éreznek a lábukban vagy a sarkukban.