Ha valaki hosszú időn át tartózkodik a hidegben, különösen, ha nedves vagy szeles az idő, fennállhat a fagyás és a kihűlés veszélye. Az alábbiakban néhány javaslatot közlünk ezek megelőzésére, illetve elhárítására.
A hidegben a szervezet legfontosabb feladata a test hőmérsékletének fenntartás. A cél érdekében a végtagoktól eltereli a vért a központi szervek: a szív és a tüdő felé. Emiatt megnő a helyi fagyás kockázata a kézen és lábon.
A súlyos fagyási sérülés olyan hidegártalom, ami egy vagy több testrész
tartós károsodását jelenti. Súlyos fagyási sérülések kialakulására hajlamosít az érelmeszesedés - a verőerek
falának elvékonyodása és megkeményedése - miatt kialakult rossz keringés, valamint
az érgörcsök, amiket dohányzás, idegrendszeri megbetegedések és bizonyos gyógyszerek
szedése okozhat. Veszélyes a keringést leszorító, túl szoros kesztyűk vagy csizmák
viselése is. A legnagyobb veszélynek a fedetlen kezek és lábak vannak kitéve.
A fagyási sérülés hátterében a csökkent vérátáramlás és a szövetekben kialakult
jégkristályok hatása áll.
A fagydaganat (pernio) egy korábban elfagyott testrészben jelentkező fájdalmas,
hideg vagy égető érzés.
Az enyhe fagyási sérülések olyan hidegártalmak, melyek következtében a bőr
bizonyos részei megfagynak, de nem alakul ki tartós károsodás.
Pénteken elhagyhatta a kanadai Edmonton város kórházát a 14 hónapos Erika Nordby, aki februárban több órát töltött ájultan a hóban egy jeges éjszakán egy szál pelenkában. Maguk a gyerekorvosok is csodával határosnak nevezik a gyermek felépülését. Erika egy februári éjjelen édesanyja mellett aludt az anyuka barátnőjének házában, ahol vendégségben töltötték a napot. Éjjel a kislány valamiért felébredt, elindult az ismeretlen házban, feltehetően kitotyogott egy rosszul záródó ajtón, majd a háztól pár lépésre elájult a hóban a mínusz 24 Celsius-fokos kanadai télben. Legalább három órán át feküdt ott, mire megtalálták. Nem lélegzett, a teste már 16,2 fokosra hűlt, a szíve nem vert. A kórházban nagyon lassan, fokozatosan emelték a testhőmérsékletét, és eközben a kislány szíve műszeres vagy gyógyszeres stimuláció nélkül, magától elkezdett dobogni. Eleinte attól is tartottak az orvosok, hogy kezéről és lábáról amputálni kell majd néhány ujjat, de ez nem bizonyult szükségesnek. Még nincs kizárva minden szövődmény, esetleges idegrendszeri károsodás, mivel a kislány agya hosszú időn át nem kapott friss vért - az eddigi megállapítások azonban biztatóak: Erika figyel, reagál, érdeklődve kaparászta a riporterek mikrofonját, és vidáman integetve búcsúzott az orvosoktól és az ápolóktól, amikor pénteken elvitték a kórházból. Országszerte aggódó figyelem kísérte Erika felépülését, és néhány nap alatt 5000 kanadai dollár adomány gyűlt öszsze a kislány nevelésére. Leyla Nordby, a 26 éves anyuka Erikával együtt öt - négy különböző apától származó - gyereket nevel egyedül. A kislány esetét vizsgáló rendőrségi és gyámügyi szakértők bár arra nem találtak egyértelmű magyarázatot, hogyan kerülhetett ki a hóba Erika, azt világosan megállapították, hogy Leyla nem marasztalható el gondatlanság vagy a gyermek elhanyagolása miatt. Erika nem az egyetlen, a fagyhalál széléről visszahozott gyermek a nagy északi országban: 1994-ben egy kétéves kislány, Karlee Kosolofski töltött hat órát a mínusz 22 fokos éjszakában, a pizsamájára felkapott kabátkában és csizmában - de fél lábáról azt is elveszítette. Amikor megtalálták, alig 14 fokos volt a testhőmérséklete. Rajta azonban számos bőrátültetést kellett elvégezni a fagyások miatt, és amputálni kellett az a lábát, amelyikről a csizma elveszett.