Az osteoporosis tünetei és diagnosztikája

A kor előrehaladtával a csontszerkezet folyamatos átépülése a csontbontás irányába tolódik el. Ez a folyamat egy bizonyos ponton oda vezet, hogy a csontgerendák elvékonyodnak, folytonosságuk helyenként megszakad, és már kis fizikai behatásra is csonttörések lépnek fel. Ezt az állapotot nevezzük csontritkulásnak vagy osteoporosisnak.

csontritkulás, osteoporosis, endokrinológia | InforMed Hírek15   InforMed | Perger, A.

A csontépítő sejtek által termelt szerves állományba - ami egy kocsonyás anyagból és rugalmas rostokból áll - épülnek be az ásványi anyagok. Ezek szivacshoz hasonló csontszerkezetet hoznak létre, ahol a kis gerendácskák az igénybevételnek megfelelően erősebbek, illetve kevésbé erősek. Ez a felépítés adja a csontok rugalmasságát és szilárdságát.

A csontok szerkezetének változása

Az elöregedett csontszerkezetet a csontfaló sejtek elpusztítják, majd a csontépítő sejtek új csontszövetet képeznek. Gyermek- és fiatal korban a csontok növekednek, erősödnek. Felépítésükhöz sok kalciumra van szükség (ez alkotja a csont ásványianyag-tartalmának nagy részét), ami D-vitamin segítségével tud beépülni a csontokba.

Nagyon fontos tehát, hogy a táplálék, különösen a növekedés korában, megfelelő mennyiségben tartalmazzon kalciumot, és szabad levegőn való tartózkodással biztosítsuk a D-vitamin-képződés feltételeit is. Emellett a fizikai aktivitás is igen fontos, mert minél inkább igénybe vesszük csontjainkat, annál erősebbek lesznek.

Nőknél az élettani csontvesztés folyamata a változókorban felgyorsul, emellett eleve kisebb a csonttömegük is, így érthető, hogy a csontritkulás őket érinti elsősorban. Minden harmadik 65 éves nő csontritkulásban szenved. Kevés kalciumot tartalmazó étrend, mozgásszegény életmód, alkohol, dohányzás, túlzott kávéfogyasztás, bizonyos gyógyszerek és betegségek elősegítik a csontritkulás kialakulását. Ezeket a csontritkulás rizikótényezőinek nevezzük.

Tünetek

Az ellenálló képesség csökkenése miatt fellépő csonttörések gyakran a csontritkulás első tünetei. Leggyakrabban a csukló, a csípőtáj és a csigolyák törnek. A csigolyák beroppanása néha nagy fájdalommal jár, néha szinte észrevétlenül zajlik, és csak a testmagasság csökkenése, a beteg "púpossá" válása hívja fel rá a figyelmet. A betegek a gerincfájdalom mellett végtagfájdalmakra, borda- és szegycsontfájdalomra panaszkodhatnak.

Diagnózis

Az előzőekben részletezett tünetek, esetleg panaszmentes betegnél jelen lévő rizikótényezők felvetik a csontritkulás gyanúját. Előrehaladott betegségben már a röntgenvizsgálat kimutatja a csontok csökkent ásványianyag-tartalmát. Ilyenkor láthatóvá válik a csöves csontok elvékonyodott kéregállománya, a szivacsos csontok áttűnőbbé válása.

A csontsűrűség méréssel (osteodenzitometria), meghatározható az ásványianyag-tartalom, sőt, azt is megadják, hogy a páciens csontjainak ásványianyag-tartalma milyen mértékben tér el az ő korára jellemző átlagtól. Minél nagyobb mértékű ez az eltérés, annál nagyobb a törések veszélye.

A csontok ásványianyag-tartalma azonban nem csak csontritkulás miatt csökkenhet. A D-vitamin hiánya, a mellékpajzsmirigy túltengése olyan úgynevezett anyagcsere csontbetegség, ahol ásványianyag tartalom csökkenés következik be.

Csontritkulás társulhat bizonyos betegségekhez is - májbetegség, alkoholizmus, vérképzőszervi betegségek, vesekövesség, pajzsmirigytúltengés. Ilyen esetekben másodlagos csontritkulásról beszélünk (az esetek körülbelül 80 százaléka a másodlagos folyamat).

Mivel a különböző okokból létrejövő ásványianyag tartalom csökkenés kezelése különböző, feltétlenül ki kell az okot deríteni. Vérvizsgálaton kívül meg kell nézni azt is, hogy a csontanyagcserében résztvevő anyagok - pl. kalcium - milyen mennyiségben ürülnek a vizelettel. Mindezek figyelembevételével már lehet dönteni a kezelésről.

| csontritkulás, osteoporosis, endokrinológia
2018-10-19 19:52:30
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop