Csontritkulás: a diagnosztika lehetőségei

A csontritkulás olyan betegség, amelynek megelőzésére, illetve romlásának megállítására több lehetőség létezik. Ezért fontos a korai felismerés és a hatékony kezelés időbeni bevezetése. A csontritkulás kialakulását egészséges egyénekben két tényező befolyásolja.

csontritkulás, diagnosztika, denzitometria | Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss Antal, M.
  • A fiatalkori maximális csonttömeg mennyisége. Ez döntő részben genetikai tényezőktől meghatározott és külső-belső rizikótényezők befolyásolják.
  • A csontfogyás üteme és tartama. A csontritkulás mint biológiai folyamat önmagában panaszokat nem okoz. Ezt bizonyítják azok az esetek, ahol más okból készített röntgenfelvételeken már csigolyatöréssel járó oszteoporózist igazolnak, ugyanakkor a betegnek panasza nem volt. Ezért is szokták a csontritkulást néma járványnak nevezni.
  • Tehát alapvető fontosságú a korai diagnosztika.

    Ma is lényeges a csontok röntgenfelvételekkel történő vizsgálata. A röntgenvizsgálatok korlátja, hogy nem kellően érzékenyek. Miután a mésztartalom legalább 30-40%-os csökkenése szükséges ahhoz, hogy a csontritkulás biztonsággal felismerhető legyen, ez a módszer a korai felismerésre nem alkalmas. Azonban elengedhetetlenül szükséges a csigolyatörések kimutatására, vagy más, mészszegénységet okozó betegség elkülönítésére.

    Érzékenyebbek az ún. röntgenfelvételekből kiszámításra kerülő radiomorfometriás indexek, amelyek az egyes csontelemek egymáshoz képest megváltozott arányát, vagy alakváltozását igyekeznek számszerűen kifejezni, pl. kézközépcsonton, csigolyán vagy a kulcscsonton.

    Az elmúlt évtizedekben hazánkban is tért hódítottak a denzitometriás módszerek. Közös alapelvük, hogy a csontok átbocsátott monokromatikus gammasugárból a csont adott részén elnyelt gammafotonok mennyisége függ az ásványianyag-tartalomtól. Ezekkel a módszerekkel a csontsűrűséget, a csonttömeget, a törési küszöböt meghatározhatjuk. A korai felismerésben, a kezelések nyomon követésében és nem utolsósorban a gyógyszerek kedvezményes felírásában is döntő fontosságúak.

    A denzitometriás módszernek több fajtája létezik:
    1. Egyesfoton-abszorpciometria (SPA): sarokcsonton vagy alkaron történik a mérés. Ebből az eredményből következtetni lehet a szivacsos csontállományra is, pontos következtetést azonban a csigolyák és a combnyak ásványianyag-tartalmára nem lehet levonni.
    2. Ez indokolta a kettősfoton-abszorpciometriás módszer kidolgozását (DPA). A módszer a csigolyák és a combnyak mérése mellett lehetővé tette az egész test ásványianyag-tartalmának meghatározását is.
    3. A módszer továbbfejlesztett változata a kettős röntgen foton-abszorpciometria (DEXA), mely módszer alkalmas a csigolyák, a combnyak, a teljes test, a csöves csontok ásványianyag-tartalmának meghatározására is. A csonttömeget és a csontsűrűséget a készülék közvetlenül méri. Kontrollvizsgálatnál, melyet ugyanazon a gépen egy-másfél évenként célszerű ismételni, százalékos változást is kimutat.

    Az osteoporosis diagnosztikájának egyéb újabb lehetőségei is vannak. Az elmúlt időben sok helyen használják az ultrahangos módszert. Fontos előnye, hogy sugárterheléssel nem jár, így korlátozás nélkül mindenkinél elvégezhető és ismételhető.

    Laboratóriumi vizsgálatok

    A csontritkulás kivizsgálásában és a kezelések szempontjából a laboratóriumi vizsgálatok elengedhetetlenek. A rutin kémiai vizsgálatok (se Ca, se foszfor, se alk. phosphatase, vizelet Ca és foszfátürítés) osteoporosis esetében nem mutatnak kóros eltérést. Más betegségek elkülönítésében mégis fontos, mert egyéb csontritkulást okozó csontanyagcsere-betegségeket ezzel ki lehet zárni. Sok helyen lehetőség van a kalciumháztartást szabályozó hormonok, a csontanyagcsere biokémiai, részben csontépítésre jellemző osteocalcin, prokollagén poptidek, csonteredetű alkalikus phosphatase, valamint a csontbontásra jellemző hydroxiprolin ürítés, piridinolin-keresztkötések, cinkürítés, glükóz aminoglykanok ürítésének vizsgálatára. A fentiek együttes értékelése adja a legjobb megközelítést a csontanyagcsere milyenségéről, természetesen a fizikális vizsgálattal együtt. A diagnosztika az osteoporosiskutatás egyik legjobban fejlődő területe. Világszerte újabb lehetőségek merültek fel, és újabb segítséget adhatnak a megelőzésben, kezelésben és a változás nyomon követésében.

    | csontritkulás, diagnosztika, denzitometria
    2002-07-29 11:52:01
    hirdetés

    Web Design & Development Prowebshop