A csontritkulás olyan betegség, amelynek megelőzésére, illetve romlásának megállítására több lehetőség létezik. Ezért fontos a korai felismerés és a hatékony kezelés időbeni bevezetése. A csontritkulás kialakulását egészséges egyénekben két tényező befolyásolja.

A csonttömeget, annak minőségét, valamint a csontszövet anyagcseréjét körülbelül 60-70 százalékban genetikai faktorok határozzák meg. Különösen az elmúlt öt évben került az érdeklődés középpontjába ezek kutatása. Jelenleg már több olyan gén ismeretes, amelyek kisebb-nagyobb mértékben meghatározzák a csontanyagcserét.

A csontritkulás biztos diagnózisának felállításában a csontsűrűségmérés (osteodenzitometria) központi helyet foglal el. A csonttömeg mérésére alkalmas módszerek fejlődésének következtében ma már a betegség korai szakában felismerhető, a folyamat előrehaladása és a kezelés hatékonysága követhető.

Sajnos, ma még nem ismerünk olyan módszert, amivel az elvesztett csontjainkat újra lehetne "növeszteni". Ezért aztán tudatosítani kell mindenkiben a megelőzés fontosságát, amit már gyermek- és ifjúkorban el kell kezdeni, hiszen ekkor építjük fel csontjainkat, s elsősorban ekkor tudunk tenni arról, hogy azok minél erősebbek legyenek.

Napjaink orvostudományának egyik előtérben álló kérdése a csontritkulás. Míg egy-két évtizede az orvosi szakkönyvek alig néhány sort szenteltek e témának, mára külön tudományággá vált. Számos, a csontokkal foglalkozó folyóirat jelenik meg világszerte, s több tudományos társaság alakult, melyek rendszeres kongresszusokat szerveznek.