Fizioterápia

A fizioterápia a természeti energiákat használja fel gyógyításra (nem tévesztendő össze a fizikoterápiával, amin a köznyelv a villanykezeléseket érti).

| InforMed Hírek16   InforMed | Genti, Gy.
Magában foglalja a mechanoterápiát (gyógytorna, masszázs), elektroterápiát (villanykezelés), hidro- és balneoterápiát (előbbi egyszerű csapvízzel, utóbbi ún. gyógyvízzel történik), diétát, helioterápiát (napfürdőzés), pszichoterápiát (lelki kezelés) is többek között.

A kezeléseket (járó- vagy fekvőbetegként) csak sorozatban, kúraszerűen szabad végezni, általában 8-10 alkalommal kezelési fajtánként.

Rendszerint ún. komplex kezelést végzünk, azaz többféle kezelést adunk egy időben, mert így a hatás sokkal kedvezőbb. A kúrát legfeljebb csak egyszer lehet megismételni ugyanazon évben 6 hónapos szünet után.

A fizioterápiának is megvan a megfelelő javallata arra, hogy melyik betegségben melyik kezelés adható. De jól ismertek azok az állapotok, amikor tilos ezen kezeléseket végezni: láz, terhesség, szívelégtelenség, daganatos betegségek, tbc és egyéb speciális állapotok.


Gyógytorna

A mozgást használja fel a gyógyításra szakképzett gyógytornász irányításával. Célja a mozgásszervek épségének megőrzése, működésének helyreállítása; segíti a gerinc és az ízületek mozgását, erősíti az izmokat, megvédi a sorvadástól, zsugorodástól.

A speciális gyakorlatok segítik a test elernyedését, a relaxációt, a jobb alvást és javítják a közérzetet. Ezek önmagukban is csökkentik a fájdalmat. A megfelelően végzett gyakorlatok nem koptatják az ízületi porcot és a csigolya közi porckorongot.

Amikor az illető nagyon beteg, ágyban fekvő, járásképtelen, akkor a gyógytornász olyan gyakorlatokat végeztet, amelyekkel az izomsorvadást meg lehet akadályozni (passzív torna). Ha a beteg megerősödik, a gyakorlatokat már egyedül végzi a gyógytornász irányításával (aktív torna), s otthon is folytatnia kell, naponta legalább kétszer.

Heveny tünetek (heveny ízületi gyulladás stb.) esetén a teljes nyugalom a fontos, csak a fájdalom és a gyulladás hevességének enyhülésével kezdhető el a torna.


Masszázs

A masszázs a fáradt és sajgó izmok ellazításának egyik kitűnő módja. A kezelések betanult, rendszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak, amelyet az erre a célra kiképzett személy, a gyógymasszőr végez (nem azonos a fürdősmasszőrrel vagy sportmasszőrrel!). A masszázs javítja a vérkeringést az izmokban és távolabbi területeken is, ezáltal az izom ellazul, csökken a fájdalom.

A masszázs serkenti a test szöveteiben a keringési- és anyagcserefolyamatokat, fenntartja a szövetek hajlékonyságát, rugalmasságát. Alkalmazásával elősegítjük az ízületi mozgások felszabadulását, a normális mozgásképesség helyreállását, az ízületi zsugorodások megszűnését.

Elektroterápia

Számos formája ismeretes, így galvánkezelés, iontoforezis, rövidhullám, mikrohullám, ultrahang, diadinamiti, interferencia, mágnes, ultraibolya, infravörös, szelektív ingeráram, TENS stb. Mindegyik kezelési forma célja a fájdalom csökkentése és az izmok erősítése.


Fürdőkezelés

A balneoterápia meleg ásványvízzel (termálvíz), a hidroterápia csapvízzel történő vízgyógyászati kezelést jelent.

A gyógyfürdőkezelés hagyománya a görög és római korba nyúlik vissza. E terápiának nagy tradíciója van hazánkban is, számos hazai gyógyfürdőben betegek ezrei nyertek enyhülést panaszaikra.

A gyógyfürdők vize fizikai és kémiai tulajdonságaival hat az emberi szervezetre, de nem szabad elfelejtkeznünk a gyógyhely mikroklímájának sajátságos hatásáról sem. A fürdő hőmérséklete (35 °C közömbös, 38-40 °C meleg fürdővíz), valamint a víz felhajtóereje és a testre gyakorolt hidrosztatikus nyomása döntő a víz terápiás hatásában. Nagyon lényeges, hogy vízben könnyebb a mozgás, tehermentesülnek az ízületek, a gerinc, az izmok. A vízből a bőrön át felszívódó kémiai anyagok is gyógytényezőként szerepelnek.

A beteg 30 percnél tovább ne tartózkodjon a meleg vizes medencében.
Nem csak a "gyógyvíz" gyógyít. A normál csapvízzel töltött medence (35 °C) ideális a mozgásszervi betegek víz alatti tornakezelésére, ami elősegíti a betegek gyógyulását, rehabilitációját. Az úszás (25 °C víz) az egyik legkitűnőbb terápia.

De a hidroterápia körébe tartozik a heveny gyulladás és fájdalom csökkentésére (isiászos borogatás stb.) alkalmazható hideg vizes borogatás is.

A víz alatti masszázs (tangentor) tulajdonképpen víz alatti zuhanyozás. A meleg vizes kádban tartózkodó beteg megfelelő testrészére meleg, nagy nyomású vízsugarat irányítanak egy csövön át.

Az iszapkezelés göngyölés vagy iszaptó formájában alkalmazható. A 40--42 °C pépes iszap jó fájdalomcsillapító, izomlazító a megfelelő testrészen alkalmazva. Az iszaptó a fürdő- és iszapkezelés kombinációja.

Húzatásos kezelés

A gerinc húzatásairól, nyújtóapparátusokról szóló leírások már az ókorból fennmaradtak. Az akkori módszerek igen drasztikusak voltak: a beteget fejjel lefelé egy létrához kötötték, és két ember a létrát kötéllel emelgetve a földnek ütögette. Két ágyéki húzómódszerről érdemes külön szólni: a súlyfürdő és a gravitációs húzatás.

A súlyfürdő Moll Károly hévízi reumatológus találmánya (1953): a hónaljnál felfüggesztett beteg langyos vízben lóg, miközben derekára súlyt erősítenek. A vízben az izomgörcsök, feszülések oldódnak, így a húzás hatása jobban érvényesül a csigolyákon.

A gerinc melletti izmok ellazulnak, csökken a porckorongra ható nyomás, ami csökkenti a fájdalmat és elősegíthető a még nem kizáródott sérv visszahúzódása.

Előfordul néha a fájdalom fokozódása is a kezelés során annak következtében, hogy a kitüremkedő porckorong jobban az ideggyökhöz préselődik. Ilyenkor a kezelést abba kell hagyni.

A gravitációs húzatáskor a beteg bokájánál fogva fejjel lefelé lóg egy billenthető ágyon és a saját testsúlya húzza a gerincet.

A 17. században élt angol Francis Glisson nyakhúzókészülékét még ma is használjuk nyaki diszkopátiában.

Van ágyra szerelhető formája is, illetve olyan egyszerű készülék is, amelyet a beteg otthonában is könnyen tud használni. A húzatásos kezeléseket degeneratív gerincbetegségekben használjuk a csigolyák finom széthúzására.

Csípő- és térdízületi artózisban is alkalmazunk húzatásos kezelést szárazon vagy vízben. A készülék ágyra szerelhető, és csigarendszeren keresztül súlyok segítségével végezhető a kezelés akár a beteg otthonában is.

Hatása: az ízületet borító porcvégek eltávolodnak egymástól, csökken az ízületben a nyomás, ezáltal csökken a gyulladás és a fájdalom, amit az ízület körüli izmok ellazulása is elősegít. A vízben végzett kezelés a gerinc kezelésére használt súlyfürdőhöz hasonlít, azonban ilyenkor a súlyokat nem a beteg derekára, hanem bokáira erősítik.


Otthon is elvégezhető egyszerű kezelések

Borogatás és jegelés

Akut ízületi gyulladás, ínhüvelygyulladás, isiász okozta fájdalom, illetve gyulladás enyhítésére kitűnően alkalmas. A vizes ruha fölé sohase kerüljön nejlon ("dunsztolás"), mert ez fokozhatja a panaszokat; 10-20 perc után cseréljük a borogatást, de éjjelre ne hagyjuk rajta, mert úgyis kiszárad a ruha. A jégtömlő (lehet lehűtött zacskós tej is) és a bőr közé tegyünk ruhát a fagyási sérülés elkerülésére.

Meleg borogatás

Makacs, krónikus fájdalom, krónikus gyulladás esetén alkalmazzuk; célja a fájdalom enyhítése, az izomgörcs csökkentése (izomfájdalom stb.). Erre a célra paraffint (szilárd paraffint folyékonyra felmelegítve), iszapot (hévízi iszapkompressz) vagy meleg sót használhatunk. A kezelt testfelületet ruhával is beburkoljuk. A kezelés ideje kb. 20-30 perc. Heveny gyulladásban ne alkalmazzunk se meleg borogatást, se meleg pakolást!

Speciális pakolások

A ritexpakolás jól bevált a gerincbetegségeket kísérő izomgörcs, izomfeszülés miatti fájdalom enyhítésére.

Az antiflogisztin pakolással csökkenthető az ízületi gyulladás és fájdalom. A pakolást 12-24 órán át kell fennhagyni.

Tehermentesítés

Habszivacs nyakgallér, illetve húzókészülék segítségével csökkenthető a nyak terhelése, ezáltal a nyakizomzat feszessége, mindez a fájdalom csökkenésével jár (például nyaki- diszkopátia). Csökkenthető az ágyéki porckorong terhelése, ezáltal a derékfájás, fűző átmeneti használatával. Háromszögletű kendővel a nyakba felkötött kar esetén csökken a váll terhelése és fájdalma.

Csípő húzó-készülékkel csökken a csípőízület fájdalma arthrosisban, csípőízületi gyulladásban. Csökkenti a derékfájást az ún. Fowler-helyzet: hanyatt fekvő helyzetben a térdet behajlítjuk és a lábszárakat több párnával megemelve megtámasztjuk.
Csökkenthető a derékfájdalom úgy is, ha hasonfekvéskor a has alá kényelmes magasságú párnát helyezünk.

Manuálterápia ("csontkovácsok")

A manuálterápia a nyak-, a hát- és a derékpanaszok kezelésének egyik lehetséges formája. A "csontkovács" mesterség alapjait Andrew Taylor Still dolgozta ki 1874-ben az Amerikai Egyesült Államokban, és körülbelül 20 évvel később Daniel D. Palmer leírta a gerincmasszázs technikáját. A különböző technikával (lazítás, felszabadítás, nyomás, húzás, forgatás stb.) végzett beavatkozások célja a szerkezet és funkció megbomlott összhangjának helyreállítása.

A kezelő különösen a gerinc kisízületeinek rendellenes működését tartja szem előtt. A módszer jól alkalmazható csigolya közti kisízület elmozdulásakor vagy blokkja esetén, a keresztcsonti ízület meghúzódásakor, nem anatómiai okból kialakult gerincferdülések kezelésére.

Hatására az ízületek visszakerülnek eredeti helyzetükbe, ami az ízület körüli izmok, inak, szalagok feszülését és a rájuk nehezedő nyomást csökkenti. Mindez a fájdalom csökkenését és a mozgás javulását eredményezi.

Manuálterápia előtt a mozgásszervi beteg alapos orvosi kivizsgálása elengedhetetlen, mivel bizonyos körülmények esetén (csigolyagyulladások, daganatok stb.) a kezelés nemcsak eredménytelen, hanem ártalmas is lehet.

Alternatív eljárások

Minden olyan kezelési, gyógyításí mód, amely a hagyományos, szokásos orvosi kezeléseken kívül esik.


Akupunktúra

Az akupunktúra Kínában született kb. 5000 évvel ezelőtt, mely szerint a betegség egy energiaegyensúly zavarának tünete. Az akupunktúra célja, hogy meghatározza a betegséget okozó egyensúlyi zavart oly módon, hogy a test bizonyos pontjain vékony, finom tűket vezetnek a bőr alá. Ezek a pontok a meridiánok (vezetékek) mentén helyezkednek el; e vezetékek kötik össze egy adott szervre befolyást gyakorló akupunktúrás pontokat, amelyek mentén az életenergia halad.

Tizenkét fő meridián van. A meridián mentén elhelyezkedő érzékeny pontokba szúrt tűkkel serkenteni vagy csökkenteni igyekeznek az energiaáramlást mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll. Ma sem tudjuk pontosan, hogy mi az akupunktúra hatásmechanizmusa.

Egyes esetekben fájdalomcsillapítást lehet elérni bizonyos gerinc- és ízületi megbetegedésekben, azonban először a diagnózist kell tisztázni, mert az akupunktúra esetleges kedvező hatása elterelheti a beteg és kezelőorvosa figyelmét a panaszok hátterében lévő és orvosi kezelést kívánó okról (csigolya-tbc, daganat stb.).

Az akupunktúrás pontok tű nélküli ingerlése az akupresszúra (shiatsu), ez az érzékeny pontok masszírozását jelenti. Ez elektroakupunktúra során a megfelelő pontokat alacsony áramerősségű elektromos árammal ingerlik.

Fitoterápia

Növények gyökeréből, leveléből, virágjából, magjából készült gyógyhatású termékekkel (tea, kenőcs, balzsam) végzett kezelés.

Sok modern gyógyszer is eredetileg gyógynövényből származik (kinin, szalicilsav stb.). Gyulladáscsökkentő hatású készítmények kiegészítő kezelésként jól alkalmazhatók a mozgásszervi betegségek kezelésében.

Reflexológia

Az akupunktúrához hasonló elven alapszik. A reflexológusok azt állítják, hogy a lábujjak és a lábfej masszírozásával (talpmasszázs) és különleges mozgatásával az elzáródott energiacsatornák megnyithatók és ezáltal csökkenthetők a beteg panaszai. A módszer hatásossága még bizonyításra szorul.

Relaxációs módszerek

A modern idők kedvezőtlen velejárója a túlfeszített élettempó, a munka monotóniája, a szociális problémák halmozódása. Amikor már nem tudunk normálisan megbirkózni ezekkel a környezeti hatásokkal, akkor stresszről beszélünk, melyek különböző szervi tünetekben jelentkeznek, mint a fejfájás, az ideges eredetű szívzavarok, alvászavar, de ide tartozik a mozgásszervrendszerben jelentkező fájdalom is. Ez utóbbi oka az izmok tartós feszülése, görcsös állapota.

A relaxációnak az a célja, hogy megszabaduljunk a szervezetet gyengítő feszültségektől. Az autogén tréninget Schultz német orvos dolgozta ki és írta le 1932-ben megjelent könyvében. E pszichoterápiás módszer célja a nyugalmi periódus elérése. A módszer hat gyakorlatból és egy önszuggesztív mondat naponta 15 perces gyakorlásából áll.

Biofeedback-módszer

Az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer által irányított testi funkciók (légzés, szívverés, izomfeszülés) irányításának, befolyásolásának elsajátítása. Például izmunk feszültségének jeleit egy a testünkre helyezett elektróda elektromos impulzusokká alakítja, melyek a biofeedback-készülékkel hang formájában jeleníthetők meg. A hang erősségének változásából következtet a kezelt személy az izomfeszesség nagyságára, és eközben megtanulja, hogyan csökkentse izmai feszességét, vagyis testét mennyire tudja ellazítani, relaxálni.

Alexander-technika

Célja a testtartás javításával történő gyógyítás és betegségmegelőzés. Alapelve: az izmok, különösen a nyakizmok, vállizmok ellazítása, továbbá egy olyan testtartás betanulása, mely a gerinc legkisebb terhelésével jár. A módszert egy ausztrál színész, Matthias Alexander (1868-1955) fejlesztette ki a 19. század végén.

Azt vallotta, hogy a helytelenül rögzült szokások okozzák a problémákat. Testtartásunk élettanilag, lélektanilag befolyásolja szervezetünk működését és viszont. Mindannyian sajátságos testtartással rendelkezünk, mely annyira egyéni, mint az ujjlenyomatunk vagy hanghordozásunk. Ennek megváltoztatása csak egyénre szabott, hosszú gyakorlás után befolyásolható. Ez a technika különösen hasznos a testtartásból eredő fájdalmak megelőzésére.
| fizioterápia, mechanoterápia, elektroterápia, balneoterápia, relaxáció, akupunktúra, galván
2019-08-22 12:11:36

Web Design & Development Prowebshop