Halálos vezetési szokások - mire jó a vezetési rutin?

Egy, a vizsgálat számára kifejlesztett autószimulátorban kellett a résztvevőknek vezetniük egy kanyarokkal és akadályokkal nehezített úton. Az útszakaszt egy hat perces bemutató vezetés alatt többször végignézhették, majd addig gyakorolhattak rajta, amíg úgy megismerték, mint például az otthonról munkába vezető utat.

Ezt követően arra kérték a résztvevőket, hogy egy joystick segítségével vezessék a virtuális járművet, eközben pedig a kutatók funkcionális MR segítségével elemezték a különböző agyi területek aktivitását. A módszer lényege, hogy az aktivált agyi területeken megnövekedő energia- és oxigénigény miatt nő a véráramlás, ez pedig megjeleníthető az agyról készült keresztmetszeti képeken.

Az elemzések során kiderült, hogy az agy aktívabb és több reakciót ad egy ismeretlen útvonalon. Ahogy a vizsgálat résztvevői megismerték az útvonalakat, úgy csökkent az agyuk aktivitása is, ez a tapasztalt és a kezdő autóvezetőknél is kimutatható volt. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az ismerős úton úgy vezetünk, hogy közben nem tájékozódunk folyamatosan a környezetünkről.

A vizsgálatot támogató közlekedési hatóságok most azt elemzik, hogy hogyan lehet ezeket az eredményeket felhasználni a közlekedésbiztonsági intézkedések során. Világossá kell tenni, hogy az ismerős vagy veszélytelennek tűnő útszakaszokon is kockázatos vezetni. A következtetések egy része már most bekerült az új közlekedésbiztonsági útmutatókba.

Science Daily