A Science magazinban ismertetett eredeti tanulmányban 101 krónikus fáradtságban szenvedő páciens közül 68 vérében találták meg az XMRV-vírust, miközben 218 egészséges emberből csak nyolcnál azonosították a kórokozót.

"Nincs bizonyíték ennek az egérvírusnak a jelenlétére a vérben" - mondta Jay Levy, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója, a Science magazin eheti számában megjelenő tanulmány vezető szerzője.

Az XMRV-vírus úgy kerülhetett bele a páciensek mintáiba, hogy a teszthez alkalmazott kémiai reagensek és sejtvonalak szennyeződtek a vírussal a laboratóriumban, ahol korábban felfedezték azt - áll az egyetem közleményében.

Levy - aki neves HIV/AIDS-szakértő - a publikációban ismertetett tesztet más páciensek vérmintáival akarta megismételni, ezért felvette a kapcsolatot a szerzőkkel. Az ismételt tesztben szereplő
61 páciens vérében azonban nem volt nyoma az XMRV-vírusnak.

Konstance Knox, a mostani tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy a krónikus fáradtság szindrómával élő embereknél felesleges alkalmazni az antiretrovirális terápiát, mert nem származik előnyük belőle.

2009-ben áttörésként számoltak be a nevadai Whittemore Peterson Intézet és az amerikai Országos Rákkutató Intézet tudósai felfedezésükről, amely szerint kapcsolat lehet a vírus és a krónikus fáradtság szindróma között. Megelőzően kísérletek bizonyították, hogy az XMRV-vírus az egerekben leukémiát okoz.

A CFS az immunrendszert gyengíti meg, és munkaképtelenné tévő fáradtságot okoz. A szindróma áldozatai emlékezetkiesésről, összpontosítási problémákról, ízületi és izomfájdalmakról, fejfájásról, érzékeny nyirokcsomókról és torokfájásról számolnak be. Az állapotra jelenleg nincs hatékony gyógymód.