Hirdetés

Rheumatoid arthritis

A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok ízület gyulladását jelenti.

RA, rheumatoid arthritis, ízületi gyulladás, biológiai terápia |

InforMed Hírek16   InforMed | Sándor, K.


Tünetek

A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test minden ízületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is.

Lassú lefolyás tünetei

Heveny gyulladás tünetei

  • ébredés utáni reggeli kézmerevség
  • általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
  • az ínhüvelyek fájdalma,
  • általános rossz közérzet,
  • gyengeség, fogyás
  • heves fájdalom
  • leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső ízületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
  • láz

Mi okozza?

A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy testi, lelki kimerültség, stressz előzi meg.

Lefolyás

A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, mely során az ízületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül megy előre a folyamat, rontja az ízületek működését, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét. A betegek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okoz.

Diagnózis

Nagyon fontos, hogy több ízület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása nyomon követhető legyen.

Gondozás

A rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen. Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt ízületeket, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli ízületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi a jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásos fehérjeszintet, a CRP-értéket.

Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index, melynek változása a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas. Az ellenőrzés során elvégzik az immun-labor vizsgálatokat, és további értékeket is néznek: a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat. A laborvizsgálatok a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükséges. Egy új gyógyszer beállítása után eleinte havonta, majd később 3 havonta szükséges az ellenőrzés.

A kezekről és a lábakról röntgen vizsgálatot készítenek. A betegség elején készült röntgenfelvételeket évente megismételve nyomon követhető az ízület környéki mészszegénység és az eróziók (kirágódások a csont és porc határán) kialakulása. Időszakosan, általában félévente-évente hasi ultrahang, mellkasröntgen, pulmonológiai- és kardiológiai vizsgálat is szükséges a gondozás során.

A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek ízületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs ízületi fájdalma, nincs ízületi nyomásérzékenysége, nincs ízületi duzzanata, a reggeli ízületi merevség érzése rövidebb 15 percnél, nincs duzzanat az ízület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben.

Fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az ízületek védelme, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó ízületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és kalcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban történő gondozás indokolt.

A rheumatoid arthritises betegekben még nem bizonyított okból az immunsejtek kóros, saját sejtek ellen irányuló működése indul el. Ezeknek a kórosan működő immunsejteknek a száma megszaporodik, kórosan sok gyulladást kiváltó citokint, köztük TNF-alfát is termelnek. Ezek ellen a rheumatoid arthritises szervezet nem tud elegendő ellenanyagot termelni. A gyulladásos folyamat károsodik mind az ízületi porc, mind a csont.

Az ízület gyulladás során az ízületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros ízületi folyadékot termel. Ettől az ízületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az ízületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az ízületi porcot, és „kirágja” az ízületet alkotó csontokat. Az ízületi tok és szalagok a gyulladástól meggyengülnek, megnyúlnak, ízületi deformitások, összenövések alakulnak ki.

A gyulladásos folyamat általános tüneteket is okoz, jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség ízületeken kívüli megjelenési formája lehet bőr alatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könnymirigy és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése, és a betegség előrehaladásának, a deformitások kialakulásának megakadályozása. A betegséget nem lehet teljesen meggyógyítani, de kimenetelét kedvezően lehet befolyásolni.

Fájdalom- és gyulladáscsökkentők

A fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a szteroid gyulladáscsökkentők azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat, de a betegség előrehaladását, a deformitások kialakulását nem tudják megakadályozni.

Tartósan, hónapokon, éveken át szedve - főként a szteroid gyulladáscsökkentők - súlyos mellékhatásokat okozhatnak: csontritkulás, cukorbetegség, gyomorfekély, gyomor- és bélvérzés, bőr elvékonyodása, bőralatti bevérzések, stb. Ezért hosszabb távon a szteroid készítmények adagjának minimalizálása, illetve elhagyása a cél.

Szteroid tartalmú injekciós készítmény adása a gyulladt ízületbe csökkenti a gyulladást, de a mellékhatások veszélye miatt ezeket sem szabad túl gyakran alkalmazni.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyomor- és bélnyálkahártyára kifejtett ingerlő hatása, a gyomor-és nyombélfekély és vérzés veszélye miatt gyomor- és bélnyálkahártyát védő gyógyszereket is kell szedni hozzá. A különböző nem-szteroid készítményeket nem szabad együtt szedni, nem szabad kombinálni.

A betegség háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon, főleg a fiatal és középkorú nőket támadja meg, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban 70-80 ezer embert érint.

Bázisterápiás szerek

A bázisterápiás gyógyszerek az immunsejtekre hatnak, lassan, de tartósan, csökkentik az ízületi gyulladást, fájdalmat, lelassítják a betegség előrehaladását, megelőzik az ízületi károsodások kialakulását. Hatásuk 2-3 hónap után alakul ki, de ezt követően tartósan fennáll. A bázisterápiás szerek lehetővé teszik, hogy a sok mellékhatással járó szteroidok dózisa csökkenthető legyen.

Biológiai terápia

A géntechnológia lehetővé tette új, hatékony gyógyszerek előállítását és bevezetését a rheumatoid arthritis kezelésében, amelyek a súlyos, egyéb kezelésekre nem reagáló rheumatoid arthritises betegeknél is csökkentik a gyulladásos tüneteket, a fájdalmat, megelőzik az ízületi deformitásokat, a mozgáskorlátozottságot.

A biológiai terápia vagy a krónikus gyulladást kiváltó citokineket, vagy az ízületi gyulladás kiváltásáért felelős immunsejteket, az úgynevezett B sejteket blokkolja, ezzel fékezi meg a krónikus ízületi gyulladást.


RA, rheumatoid arthritis, ízületi gyulladás, biológiai terápia

2019-08-11 10:59:33

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop