Kép: Getty Images

A veszettségen, tetanuszon, tularaemián kívül vannak kevésbé ismert súlyos betegségek, harapástól származó fertőzések. Ellátásukkal, gyógyításukkal kapcsolatos teendőkről hasznos tudni, mivel a sérülés utáni elsősegély megelőzi vagy gyengítheti a betegség lefolyását. Az orvosi ellátást azonban nem szabad mellőzni, mert az orvos eldönti, hogy kell-e a védőoltás tetanusz, illetve veszettség ellen.

A tetanusz és veszettség kórokozóján kívül bekerülhetnek a sebbe: pasteurellak, kutya szájában élő baktériumok, állati herpesvírusok, macskakarmolási betegség bacillusai, patkányharapási betegség baktériumai.

Mit tehet a sérült vagy hozzátartozója?

Nagyon fontos a seb elsődleges ellátása. A mart, harapott sebet bő, szappanos vízzel alaposan ki kell mosni. Kenőcsöket, fertőtlenítő oldatokat házilag ne használjunk, legfeljebb akkor, ha a sérülést okozó kutya, vagy macska veszettségre gyanús, tömény 45-70 százalékos alkohollal ki kell mosni a sebet, tiszta ruhával be kell kötni, és minél gyorsabban orvoshoz kell szállítani a beteget, ahol a végleges sebellátás megtörténik.

A sebből váladékot vesznek mikrobiológiai vizsgálatra és a kimutatott, vagy gyanított kórokozónak megfelelően antibiotikumot rendelnek a betegnek. Az elsődleges sebellátáskor kapja meg a sérült a tetanusz oltást, ha veszettségre gyanús a sérülés, a beteget az ÁNTSZ-be irányítják, ahol a veszettség elleni védőoltást elrendelik, melyet a háziorvos ad be.

Mik a tünetek?

Helyi gyulladásos folyamat, fájdalmas, vérzékeny, gennyedő seb a marás helyén. A nyirokereken keresztül szóródhat a fertőzés, sepsis (vérmérgezés) alakulhat ki, másodlagos gócokkal egyes szervekben. Láz, hidegrázás jelentkezik.

Kezelés

A mikrobiológiai tenyésztés alapján, amely pozitív eredményt 48 óra múltán ad, antibiotikumot kell beállítani. Előfordulhat, hogy olyan súlyos, mély a seb, hogy nem szabad megvárni a mikrobiológiai tenyésztés eredményét, ilyenkor a tapasztalat alapján kell elkezdeni az antibiotikus kezelést.

Fertőzések

Két baktérium, a P. multocida és a C. canimorsus megtalálható az egészséges kutya szájflórájában, és harapáskor átkerülhet az ember szervezetébe, ahol elsősorban az gyenge immunrendszerű egyéneknél, súlyos, halálos fertőzést is okozhat. Penicillinre érzékeny kórokozókról van szó.

Herpes B vírusok, amelyet majmok hordozhatnak, és nyálukkal kerül át az emberbe, súlyos, halálos végű agyvelő-, gerincvelő gyulladást okozhatnak.

Macskakarmolási betegség

Viszonylag jóindulatú, magától is gyógyuló betegség, amelynél a karmolás helyén és környéki nyirokcsomókban található gyulladás, de előfordulhat, hogy több szervre is ráterjed. Eléggé lassan kialakuló folyamatról van szó. Hetek telhetnek el, míg a sérülés környezetében megnagyobbodnak a nyirokcsomók, hónaljban, lágyékhajlatokban és a nyakon leggyakoribbak. Majd 4-6 hét után javulni kezd a beteg állapota.

Patkányharapási lázak

Patkányharapás következtében kétfajta baktérium kerülhet át a sérültbe. Egyik baktérium a Sodoku nevű betegséget okozza. A harapott seb kifekélyesedik, nyirokér- és nyirokcsomó-gyulladások lépnek fel, láz, hidegrázás kíséretében.

Gyakori a harapási helytől kiinduló, egész testre ráterjedő, vörös, kanyarószerű kiütés. Ezen tünetek és panaszok elmúlnak, de hónapokon, éveken át vissza-visszatérhetnek. Inkább Távol-Keleten, nyomornegyedekben gyakori betegség. Vadon élő és befogott patkány terjesztheti. Kezeletlen esetben halálos is lehet.

A másik betegség a streptobacillaris patkányharapási láz. A harapás után egy héttel láz, izomfájdalmak, légúti tünetek, torokgyulladás jelentkezik. Néhány nap múlva kiütések, amelyek kanyaróra emlékeztetnek és vérzéses jellegűek lehetnek. Jellemző még a kéz, láb kisizületeinek vándorló, visszatérő fájdalmas duzzanata. A harapási heg gyógyul, nem fekélyesedik el. A patkányharapási láz felismerése nem könnyű, ha nem gondolnak rá. Nagyon jól gyógyítható penicillin készítményekkel.

Megelőzés, védekezés

Sajnos hazánkban is vannak patkányok, amelyek a nyomorúságos életet biztosító környezetben megtelepszenek, majd továbbvándorolnak, csatornákban élnek, szaporodnak. Sajnos az embereket is elérhetik, tehát irtani kell őket. Városokban, nagyobb településeken szervezett irtási akciók vannak. Kisebb helyeken pedig a házilagos védekezés formája jelentős: meg kell szüntetni a patkány létezési feltételeit, tisztaság, jó, higiénikus környezet megteremtésével, ezen kívül patkányirtó szerek előírásszerű alkalmazásával. Jó szolgálatot tehetnek a patkányozó kutyák is. Laboratóriumi körülmények között élő patkányoknál pedig szigorúan be kell tartani a munkavédelmi előírásokat.

Kutya- és macskatartóknál, vagy kóbor állatok befogadásakor mindig nagyon szem előtt kell tartani, hogy az állatok nyála fertőző lehet, egészséges állat nyála is tartalmaz emberre veszélyes kórokozót. Főleg kisgyermekeknél, idősebb, vagy legyengült, normális védekezőképességgel nem rendelkező személyeknél még sokkal gondosabban kell ügyelni az állattartás szabályaira.