A Saint-Michel brüsszeli keresztény egészségbiztosító "megkondította a vészharangot" - írja a lap, amely beszámol arról, hogy a belga fővárosban élők 20 százalékkal kevesebb egészségügyi ellátást vesznek igénybe, mint azok, akik az ország más részein élnek. A biztosító által megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy nem engedheti meg magának, hogy orvoshoz menjen, ezért vagy lemondanak az orvosi ellátásról, vagy elhalasztják a látogatást a doktornál. A válaszadók 17 százaléka gyakorlatilag egyáltalán nem jár orvoshoz.

A biztosító adatai szerint a megkérdezettek fele azzal sincs tisztában, hogy léteznek szociális intézmények, amelyek igénybevételével egyetlen eurót kellene csak fizetniük az orvosi viziteken, ezért a Saint-Michel egészségbiztosító arra kéri a szociális és egészségügyi szektor minden szereplőjét, tájékoztassák erről a pácienseket és az ügyfeleket.

A biztosító a jobb ellátás érdekében öt intézkedést javasol: több befektetést a szülészeti részlegekbe és az egészségügyi szempontból döntőnek tartott, a gyermekek születését követő első három évben történő gondozásba, fejlesztésbe; közösségi megközelítést, mert a biztosító szerint a szociális intézmények tevékenységének fokozásával kevesebb orvosi ellátásra lehet igény; a kórházi ellátás költségeinek csökkentését, a kétágyas kórházi szobákért felszámolt felárak eltörlését; végül pedig minél több feladat átadását a helyi közösségeknek, mert ez meggátolhatja, hogy az egészségügyi ellátásra fordított források veszélyesen alacsony szintre apadjanak.

Belgiumban gyakorlatilag nem létezik ingyenes egészségügyi ellátás. Az egészségbiztosításért országszerte több mint hatvan non-profit magánbiztosító felelős. Minden orvosi ellátásért vizitdíjat kell fizetni, az arról kapott számlát pedig az egészségbiztosítóhoz kell eljuttatni, amely átlagosan a költségek 50-75 százalékát téríti meg.