Hirdetés

Egészséggel kapcsolatos tévhitek

Számos egészséggel kapcsolatos tévhit kering a köztudatban, melyek makacsul tartják magukat, még akkor is, ha több ízben megcáfolta azokat a tudomány.

egészség, tévhitek |

InforMed Hírek14   InforMed | Dobos, L.


Az alábbiakban ezekből gyűjtöttünk össze egy csokrot.

A cukortól nehezen kezelhetők a gyerekek

Vizsgálatokkal bizonyították, hogy ez nem igaz, viszont igaz, hogy édességet általában gyerekzsúrok, ünnepek alkalmával kapnak a kicsik, amikor amúgy is lazábbak a szabályok, és sok gyerek van együtt.

Az influenzaoltás megbetegít és autizmust is okozhat

Bár igaz, hogy a szervezet egyes oltásokra hőemelkedéssel is reagálhat, határozottan nem igaz, hogy az influenza elleni oltás influenzát okozhatna. Az oltóanyag elölt vírusokat tartalmaz, ezek pedig nem élednek föl.

Ami az autizmust illeti, a tévhit 1998-ból származik, amikor nyolc gyerek szülei úgy vélték, hogy a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni kombinált oltás okozta gyereküknél a betegséget.

A kapcsolatból ok-okozati összefüggést csináltak, azóta terjed a hiedelem, annak ellenére, hogy egy 530 ezer gyermek bevonásával végzett vizsgálat nemleges eredménnyel zárult.

Sajnálatos, hogy sok pénz megy el ezekre a vizsgálatokra, holott inkább az autizmus kutatására és kezelésére kellene költeni.

A táplálék-kiegészítők minden esetben egészségünket szolgálják

Egyre több vizsgálat állapítja meg, hogy a vitaminhiány táplálék-kiegészítőkkel való rendezése nemcsak hatástalan, de egyes esetekben káros is lehet.

A sok C- és E-vitamint fogyasztóknál például – a Stem Cell című folyóiratban publikált kutatás szerint - megnőhet a rák kockázata, mivel ezek az antioxidánsok nagy mennyiségben genetikai rendellenességeket okozhatnak.

Egy másik vizsgálat a halolaj-kiegészítőket is egereknél rákbetegséggel hozta összefüggésbe. Mivel az FDA nem követel ugyanolyan szigorú szabályzókat a kiegészítők esetében, mint a gyógyszereknél, gondok merülhetnek föl a biztonságot illetően.

A vitaminhiányra nem a tabletta, hanem az egészséges étkezés a megoldás.

A hidegben meg lehet fázni

Attól, hogy ez a tévhit szinte az egész világon elterjedt, még nem igaz. Tény, hogy a „megfázás” szó is erre utal, de vizsgálatokkal bizonyították, hogy az alacsony hőmérséklet nem tesz fogékonyabbakká a vírusok iránt.

A nátha vírusa, a rhinovírus nem fertőz jobban hidegben, sőt. Egyes vélekedések szerint télen azért több a megbetegedés, mert többet tartózkodunk zárt helyiségben, ahol könnyebben terjednek a kórokozók.

Agyunknak csupán a tíz százalékát használjuk

A 20. század eleje óta terjed ez a tévhit, amikor is az önsegítő módszerek lelkes hirdetői arra akarták rávenni az embereket, hogy kutassák fel és használják ki lappangó képességeiket.

Ezek az állítások nem tudományos tényeken alapulnak, a különféle modern képalkotó berendezésekkel viszont pontosan mérhető az agyi aktivitás.

Semmiféle szunnyadó agyi terület nem létezik, az emberek egyszerűen szeretik azt hinni, hogy vannak még tartalékaik.

Agyrázkódás után nem szabad elaludni hagyni a beteget

Tökéletes butaság! Az agyrázkódás eszméletvesztéssel jár, agyzúzódás, vagy bármilyen okból bekövetkező koponyaűri vérzésnél a beteget nem ébren tartani kell, nem is lehet, hanem orvosi ellátást kell kapnia.

A rágógumi hét évig a gyomorban marad

Az igaz, hogy a rágógumi több összetevője - elasztomerek, gyanták és viaszok - emészthetetlenek, de ez nem jelenti azt, hogy az örökkévalóságig bennünk maradnak. Hiszen nem tudjuk megemészteni a rostokat sem, az emésztőrendszer viszont olyan jól megszerkesztett gépezet, hogy ami nem tud felszívódni, az kiürül.

A rágógumi végigmegy a béltraktuson és a vécében végzi.

Naponta legalább 8 pohár vizet kell meginnunk

Az ember általában nem a teljes kiszáradás állapotában jár-kel, a szervezet elég jól szabályozza a folyadékszintjét. A napi 8 pohár tévhit akkor keletkezett, amikor 1945-ben az amerikai táplálkozástudósok napi 2,5 liter vízben határozták meg a szükségletet.

A média felkapta ezt az adatot, csak épp azt felejtették el hozzátenni, hogy folyadékról és nem vízről van szó, tehát ebbe a mennyiségbe minden, az ételekben levő víz is beleszámít.

Evés után legalább egy órát kell várni, míg úszni mehetünk

Sok nyaralást keserített meg ez a tévhit. Ebből csak annyi igaz, hogy tele gyomorral kényelmetlenebb mozogni, de nincs rá ok, hogy ne úszhassunk.

Tehát nem rejt semmilyen veszélyt magában, ha a vízparti homoktól recsegő és kicsit állott szendvics után nem várunk egy órát, hanem belevetjük magunkat a habokba.

, kép: sxc.hu
egészség, tévhitek

2016-08-02 14:45:29

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop