Kötőhártyagyulladások

A kötőhártya sima, fénylő, igen vékony nyálkahártya, amely a szem egyik fontos védőrendszerét alkotja.

kötőhártyagyulladás, Conjunctivitis, kötÅ‘hártyagyulladás | Szemünk világa   SubRosa Kiadó | Nagy, Z. Zs.
Mindenféle műszeres vizsgálat nélkül is jól látszik, ahogyan a szemgolyó felszínét borítja, azaz körbeveszi a szaruhártyát. Nyugalmi állapotban az alatta lévő ínhártya fehér színe átlátszik, a benne futó számos, elágazó érág zárt állapotban van. A szemgolyó felszínén a kötőhártya lazán kapcsolódik az alatta fekvő ínhártyához, általában alapjáról könnyen elmozdítható. A szemhéjat belülről béleli, itt nem mozdítható el alapjáról.

Állományában nyákot termelő ún. kehelysejteket találunk. A kehelysejtek által termelt nyák a könnymirigy váladékával együtt beborítja a szemgolyó felszínét és védi az idő előtti kiszáradástól.

Amikor ez a folyadékréteg párologni kezd, beindul a pislogási reflex, ilyenkor akaratunktól függetlenül megújítjuk a szemgolyó felszínét borító könnyfilmréteget. A reflex kiváltó ingere a szaruhártya kiszáradása, illetve következményesen a rendkívül gazdag, felszínes idegrostréteg izgalma.

A kötőhártya legfontosabb szerepe a szemgolyó védelme, egyrészt sérülésekkel szemben, illetve a nyáktermelés révén a szemgolyó nedvesen tartása.

A könny fertőzésekkel szembeni védőanyagokat is tartalmaz, természetesen ez a védőhatás masszív fertőzésekkel szemben nem képes kellő védelmet nyájtani.

A kötőhártya vizsgálata viszonylag egyszerű, speciális szemészeti vizsgálóműszerek nélkül is jól látszik, hogy valakinek békés-e a szeme vagy "haragosvörös".

Sérülés, fertőzés kapcsán a kötőhártya erei pillanatok alatt megnyílnak, amely a szemnek élénkpiros színt kölcsönöz. A kipirosodott kötőhártyában a megnyíló erekben gyorsul az áramlás, folyadékot ereszthetnek ki, a kötőhártya megduzzad, ödémássá válik.

Fontos tudni, hogy minden kötőhártyát érő izgalom első tünete a vérbőség, ez a válaszreakció tehát nem specifikus tünet. A diagnózis felállításához szemészeti vizsgálat szükséges.

Akut kötőhártyagyulladás képe.<br> Megfigyelhetők a tágult kötőhártyaerek.

A kötőhártya rendkívül ijesztő pirosságát okozhatja a kötőhártyaerek megrepedése, ilyenkor lapszerinti vérzés keletkezik, amely nehezen szívódik fel. Hátterében vérnyomáskiugrás, nehéz tárgy megemelése (fizikai munka), a szemet ért sérülés állhat.

A vérzés magától felszívódik, azonban ha kiváltó okként nem fizikai munka vagy sérülés szerepel, a magasvérnyomásbetegséget kezeltetni kell, mert ebből eredően egyéb súlyos érrendszeri következmények keletkezhetnek.

Kötőhártya-gyulladás vagy -hurut esetén a nyáktermelés mértéke fokozódik, a nyákhoz gennysejtek is keveredhetnek. Reggelre a nyák a belső szemzugban gyűlik össze ("csipás a szeme"), illetve rátapadhat a pillaszőrökre, ilyenkor a páciens alig tudja kinyitni a szemét.

A kötőhártya gyulladásairól

A legtöbb embert érintő kötőhártya-megbetegedés a kötőbátya gyulladása, azaz a conjunctivitis. Ennek hátterében a következő tényezők szerepelhetnek:

  • bakteriális fertőzések
  • vírusfertőzések
  • Chlamydiák okozta fertőzések
    • trachoma
    • uszoda-conjunctivitis
  • allergiás kötőhártya-gyulladások

A bakteriális kötőhártya-gyulladások közül az akut gennyes kötőhártyahurutot és az általában nemi úton terjedő ún. gonorrhoeás kötőhártya-gyulladást emeljük ki.

Az akut gennyes kötőhártyahurut általában idegentestérzéssel, égő, viszkető, szúró érzéssel kezdődik, majd a szem könnyezni kezd és fénykerülővé válik. A szemhéjak megduzzadnak és kivörösödhetnek. A szemhéjat belülről bélelő kötőhártya sima felszínű, ám színe haragosvörös.

A szemben gusztustalan sárgászöld váladék keletkezik, amely éjszaka a szem beragadását okozza, nappal a belső szemzugból kitörölhető. Hátterében baktériumok állnak, rendszerint Staphylococcus, Streptococcus és Pneumococcus baktériumok okozzák.

A gonorrhoeás conjunctivitis kórokozója a Neisseria gonorrhoeae nevű baktérium. Felnőttek általában úgy fertőződnek, hogy a nemi szervek váladékával szennyezett kezükkel megdörzsölik a szemüket, újszülöttek szülés közben az anya gonorrhoeás hüvelyváladékától fertőződhetnek.

Ezt a fertőzést igen komolyan kell venni, mert komoly, hosszú távú következményeket okozhat, ha nem kezelik megfelelő időben. Először a szemhéjak kivörösödnek, majd annyira megduzzadnak, hogy a szemrést alig lehet feltárni. A kötőhártya szintén jellegzetes módon megduzzad, a szemből pirosas, húslészerű váladék csurog.

Későbbiekben a szemhéjak duzzanata enyhül, majd bekövetkezik a második stádium, a tejszerű gennyfolyás stádiuma. A harmadik szakaszban a hosszú gyulladás miatt a kötőhártyán hegesedés keletkezik, amely a szaruhártyát kifekélyesítheti, emiatt a szaruhártya kilyukadhat.

1881-ig a gonorrhoeás kötőhártya-gyulladás a vakság fő okaként szerepelt. Ezekben az években Credé francia szemész vezette be azt, hogy megelőzésként minden újszülött szemébe közvetlenül a születés után ezüst-nitrátoldatot cseppentenek, ami a betegség súlyos kifejlődését megakadályozza.

Ezt a megelőző eljárást ma is törvény írja elő a világ minden szervezett egészségügyi ellátással rendelkező országában.

A bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladások kezelése szemész szakorvosi feladat, a panaszokat a célzott antibiotikum-terápia csökkenti, majd megszünteti. Gonorrhoeás fertőzések esetén penicillinszármazékokkal a fertőzés leküzdhető.

Az említett betegségek megelőzésében elsőrendű fontosságú a megfelelő higiénés körülmények biztosítása, a rendszeres tisztálkodás, a közös törölköző használatának kerülése.

A vírusos kötőhártya-gyulladások közül az Adenovírusnak és a herpeszvírusnak van a legnagyobb a jelentősége.

Az akut vírusos kötőhártya-gyulladások legjellegzetesebb tünete a kötőhártya vörössége és a vízszerű váladékozás, reggelre szintén összetapadhatnak a szemhéjak.

A vírusos kötőhártya-gyulladás gyakran felső légúti, influenzaszerű megbetegedések után is kialakulhat.

Az Adenovírusok labordiagnosztikai módszerekkel több mint harminc fajtáját különítették el, ebből körülbelül a fele okoz szemészeti panaszokat.

Az Adenovírus 3. típusa lázat, torokgyulladást és kötőhártyagyulladást okozhat. A 8-as típus komolyabb megbetegedést is okozhat, láz, levertség, fejfájás mellett idegentestérzés jelentkezik az egyik szemben, majd néhány napon belül a másik szem is megfertőződik.

A szúró, égető érzésen kívül fénykerülés, könnyezés, kötőhártya-ödéma, kötőhártyavérzés is kialakulhat. A 10. nap után jellegzetes pontszerű lerakódások keletkeznek a szaruhártya felszínes rétegeiben, amelyek, ha a pupillák területében is kialakulnak, zavarhatják a látást.

Ez a járványos kötőhártyagyulladás igen gyorsan terjedhet, a korábbi évtizedek során többször kellett a szemészeti osztályokat a járvány ideje alatt teljesen lezárni, szerencsére sok embert érintő, igazi járvány csak nagyon ritkán üti fel a fejét.

A Herpes simplex okozta kötőhártya-gyulladás során a kötőhártyán apró csomócskák jelenthetnek meg, néha vérzés is kialakulhat. Egyidejűleg az ajkakon, illetve a szemhéjszéleken herpeszes hólyagok alakulhatnak ki.

Szemészeti szempontból a szaruhártyára terjedő herpeszes fertőzésnek van nagyobb jelentősége.

A vírusos kötőhártya-gyulladásoknak nincs specifikus gyógyszere, a bakteriális felülfertőzések megelőzése érdekében a szemorvos általában antibiotikum tartalmú szemcseppet rendel.

A betegek a kellemetlen szemészeti panaszok miatt igen gyakran fordulnak a szemorvoshoz, a betegség természetéről történő felvilágosítás fontos.

A higiénés rendszabályok tiszteletben tartása elsőrendű: közös törülköző használatának kerülése, a szemészeti osztályokon a műszerek megfelelő fertőtlenítése, uszodákban a gyakori vízcsere stb.

A Chlamydiák által okozott kötőhártya-gyulladások közül a korábbi évtizedekben még Magyarországon is jelentős problémát okozó trachomáról és az ún. zárványos kötőhártya-gyulladásról kell megemlékezni. A Chlamydia kórokozó nagysága a vírusok és a baktériumok között van, azonban tulajdonságaiban inkább a baktériumokhoz hasonló.

Járványtani szempontból a trachomának van a legnagyobb jelentősége, elsősorban rossz higiénés körülményekkel rendelkező, melegebb éghajlatú fejlődő országokban.

A trachoma hosszú lefolyású szemészeti megbetegedés, amely nem túl súlyos kötőhártya-gyulladásként kezdődik, azonban kezelés hiányában a szaruhártyára terjedő érújdonképződés és hegesedés, valamint a szemhéji kötőhártyarész heges zsugorodása révén szemhéji deformitásokat okozhat. A kötőhártya hámja hegesen elfajul, nem képes többé az élettanilag szükséges nyák termelésére, a szem külső felszíne kiszárad, a szaruhártya átlátszatlanná válik és kialakul a vakságot jelentő trachomás végstádium.

A fejlettebb országokban a Chlamydia törzsek ún. zárványos conjunctivitist, vagy uszoda-conjunctivitist okoznak (szövettani vizsgálat alkalmával a kötőhártyasejteken belül ún. "zárványok" mutathatók ki).

Jellemzőek a csomócskák, a Chlamydia okozta gyulladás elhúzódó (szubakut), kellemetlen szubjektív tüneteket, gennyes-nyákos váladékozást okoz, azonban tenyésztés alkalmával a kötőhártya-váladék sterilnek bizonyul. A Chlamydia-fertőzések jellemző módon szintén nemi úton terjednek, vagy a rosszul kezelt uszodák vizében is meg lehet kapni.

Az úszószemüveg nélkül, a vízben nyitott szemmel úszók veszélyeztetettebbek, mint az úszószemüveget használó emberek. Ez a járvány általában a nyári hónapokban üti fel a fejét.

A megelőzésben elsőrendű fontosságú a higiénés rendszabályok betartása, uszodákban a gyakori vízcsere.

A kezelése szemész szakorvosi feladat. Kezelése Tetrán- vagy erythromicin tartalmú szemcseppekkel történik.

Allergiás kötőhártya-gyulladások.

Tavaszi-őszi, magas virágpollen tartalmú időben a szemhéj alatti kötőhártya-terület jellegzetes módon megduzzadhat. Az alatta fekvő kötőszöveti lebenyek lefutásától függően a szemhéj kötőhártyája utcakövezetszerű rajzolatot mutathat.

Az ilyen jellegű allergiás panaszok kezelése azért is fontos, mert minden pislogás alkalmával a szaruhártya Felszíne dörzsölődhet, ezért komoly fájdalommal és a látást veszélyeztető szaruhártya-gyulladással járó panaszok keletkezhetnek. A kötőhártya-tünetek mellett jellemző a bő, vízszerű szemváladékozás, a viszketésérzés.

Az allergiás panaszok oka: a vérben keringő ún, hízósejtekből a kiváltó ok hatására a nyálkahártyákban hisztamin szabadul fel, amelynek igen erős gyulladáskeltő hatása van.

Ilyenkor a szem megvakarása kifejezetten kellemes érzés, azonban finom mikrosérüléseket okozhat, ezenkívül a gyakori tüsszentés, az orrnyálkahártya érintettsége is jellemző. Kiváltó tényező lehet a nyárfa virágpollenje, zsurlófű, parlagfű, kender stb.

A növényeken kívül szemészeti készítmények (antibiotikumcseppek, penicillinszármazékok, atropin, pilokarpin szemcseppek, érzéstelenítők, jód stb.), kozmetikumok (szemhéjfesték, arcfesték, körömlakk stb.).

Külön kiemelendő, hogy a korábbiakban gyakran alkalmazott kamillás borogatás is okozhat allergiás panaszokat, illetve a környezetszennyezés miatt fertőzött lehet a kamillavirág, ezért a kamillás borogatás maga is fertőzést provokálhat. Hosszan tartó alkalmazása a szemhéj bőrét száríthatja.

Az allergiás panaszok kezelésénél legjobb eredményeket a megelőzéssel érhetjük el, azaz, ha el tudjuk kerülni a kiváltó tényezőt, a betegség nem következik be.

Amennyiben ez nem kerülhető el, és ismert a kiváltó ok, allergológus szakember jóval a tavaszi virágnyílás előtt megkezdheti a szervezetet felkészítését, azaz fokozatos adagokkal a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez, az ún. "deszenzibilizálással" a szervezet erős védekezését lefegyverzi.

Ha a kiváltó ok ismeretlen, és a tünetek kialakultak, ma már rendelkezünk kifejezetten allergiás kötőhártya-gyulladásos panaszok kezelésére ajánlott szemcseppekkel, illetve szájon át szedhető tablettákkal. Ez a kezelés természetesen mindig tüneti, azaz nem a kiváltó okot, hanem a betegség tüneteit szünteti meg.

| kötőhártyagyulladás, conjunctivitis
2007-11-14 15:16:59


A "fertőzéses" kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás valószínűleg a leggyakoribb szemészeti betegség. Hátterében legtöbbször baktériumok állnak, rendszerint Staphylococcus, Steptococcus és Pneum...


Nyusziszemek

Már csecsemőkorban begyulladhat a kötőhártya és a szemhéj, például a szülőcsatorna fertőzöttsége miatt. Később sokszor az uszodában vagy a nyári nagy melegben tal...


Szemszárazság – egyre több a beteg az állandó légkondicionálás, számítógépezés miatt

Egyre többen szenvednek szemszárazságtól olyanok is, akiknek nincs szervi problémájuk, a legveszélyeztetettebbek a számítógépes munkát végzők – mondja dr. Németh J...


Óriáshullám segítségével gyógyította meg szembetegségét egy hawaii szörfös

Óriási, tízméteres óceáni hullámba dugta a fejét, miközben nagy sebességgel száguldott rajta, így gyógyította meg a szembetegségét egy hawaii szörfös ahelyett, ho...


Allergiás kötőhártyagyulladás

Általában kétoldali, visszatérő kötőhártyahurut, amely a szaruhártya felszínének a károsodásával járhat. Mivel a kórképet jellegzetesen allergia okozza, rendszer...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^