Szamárköhögés (pertusszisz)

Baktérium okozta, heveny cseppfertőzéssel terjedő betegség. A szamárköhögés köhögési típusa igen jellegzetes: 5-10 szaggatott, rövid köhögés jelentkezik, melynek végén légzési szünet alakul ki. A légzési szünetet követően húzó jellegű, hangos, összhatásában a szamárordításra jellemző belégzés jön létre. Ez a légzési hang adta a betegség magyar nevét is. A kór előrehaladott stádiumában 30-40 roham is felléphet naponta, a rohamok hányással fejeződnek be.

szamárköhögés, pertusszisz, szamárköhögés | Korunk fertõzõ betegségei   SubRosa Kiadó | Straub, I.
Hazánkban az 1940-es évektől kezdődően jelentősen emelkedett az esetek száma. A legtöbb megbetegedést, közel 57 000 esetet 1953-ban regisztrálták. Magyarországon a szamárköhögés elleni védőoltásokat - kombinált oltások formájában - 1954-ben vezették be kötelezően. Ezt követően a járványügyi helyzet egyrekedvezőbben alakult.

Magyarországon a bejelentett szamárköhögés évi száma az 1950-es évek elején-közepén volt a legmagasabb, megközelítette a 60 ezret. A gyermekkori kötelező diftéria-szamárköhögés-tetanusz oltások bevezetésével látványosan, rohamosan csökkent a megbetegedések száma. Az oltások kiterjesztett használatával párhuzamosan megváltozott a betegség korösszetétele is. Az utóbbi két évtizedben a betegek mintegy 90%-a a még teljesen oltatlan csecsemők vagy hiányosan oltott csecsemők és kisgyermekek között fordult elő. Ez a tény is aláhúzza annak szükségességét, hogy a csecsemők az előírt időben védőoltásban részesüljenek.

Az 1985-1994 közötti időben összesen 89 szamárköhögést észleltek Magyarországon, tehát a megbetegedések évi átlaga kereken kilenc volt, az utolsó 5 évre vonatkoztatva öt. Az európai országokat tekintve a szamárköhögés járványügyi helyzete Magyarországon a legkedvezőbb. Ez az igen jó epidemiológiai helyzet annak köszönhető, hogy a többi oltáshoz hasonlóan a kisgyermekek több mint 99%-át oltják be szamárköhögés ellen is. Ez az átoltottsági arány lényegesen magasabb a legtöbb európai országénál.

A szamárköhögés elleni védőoltások aránya az egyes európai országokban igen különböző: 40-100% között váltakozik. Az átoltottság 1992-ben Olaszországban volt a legalacsonyabb (40%), de viszonylag alacsony volt Németország (70%), Spanyolország (84%) és a Szovjetunió utódállamainak oltási aránya is. Az átoltottság Magyarországon (99,9%), Csehországban és Szlovákiában (99%), Finnországban (98,8%), Szlovéniában (97,8%), Lengyelországban (97,6%), Romániában (97,5%), Bulgáriában (97,1%), Hollandiában (97%) volt a legmagasabb.

| Szamárköhögés, pertusszisz
2003-01-14 20:28:24


Szamárköhögés

A szamárköhögés (pertusszisz) a Bordetella pertussis baktérium által okozott nagyon fertőző betegség. Általában elhúzódó, magas hangmagasságú, mély bordaközi beh...


A szamárköhögés az újszülöttekre veszélyes betegség

A szamárköhögés, bár kötelező védőoltás van ellene, az újszülöttekre és csecsemőkre veszélyes betegség - mondta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének el...


Szamárköhögés elleni, orron át beadható vakcinát teszteltek sikerrel

Szamárköhögés elleni, orrspray-ben beadható vakcinát teszteltek sikerrel francia kutatók. Egyetlen adagja elég lehet, hogy a hat hónaposnál fiatalabb babákat megóvja a ...


Megelőzhető lett volna a pilisszentlászlói szamárköhögés járvány?

Magyarországon 10-30 szamárköhögéses beteget kezelnek minden évben, jellemzően csecsemőket, akik felnőttektől, nem ritkán saját szüleiktől kapják el a fertőzést. A...


ÁNTSZ: aki be volt oltva, annak nem kell tartania a szamárköhögéstől

Aki megkapta a korának megfelelő védőoltást, annak nem kell aggódnia a pilisszentlászlói iskolában igazolt szamárköhögés-járvány miatt - közölte Ócsai Lajos, ...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^