A vérszegénység gyógyítása

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.

Orvosi Nobel-díj - 1934

1934-ben az Egyesült Államok három neves tudósa: G. H. Whipple, G. R. Minot és W. P. Murphy kapta meg a Nobel-díjat "a vérszegénység májterápiájáért" - indoklással.

G. H. Whipple (1878-1976). Orvosi diplomáját az USA-ban szerezte 1905-ben. Kutatómunkáját az epefestékek tulajdonságainak vizsgálatával kezdte. Minthogy az epefesték a szervezetünkben hemoglobinból (vérfesték) képződik, azt próbálta meg kideríteni, hogy mi történik a szervezetben a hemoglobinnal. 1917-ben elkezdett kísérleteit kutyákon végezte, melyeket először vérszegénnyé tett, majd megfigyelte az új vörösvértestek képződési módját. Miután különböző étrendeket alkalmazott, azt tapasztalta, hogy a vörösvértestek képződésére leghatásosabb a májdiéta. A vérszegénységgel és az étrendi faktorok hatásosságával kapcsolatos kísérletei további értékes megfigyelésekhez is vezettek (nevéről egy súlyos lipoidemésztési zavarral járó betegséget Whipple-kórnak neveznek), s a vészes vérszegénység (anémia pernicióza) terápiájaként alkalmazott hatásos májkezelést az ő kísérletei indították el.

Nyomdokain haladt két tudós társa: G. R. Minot és W. P. Murphy

| vérszegénység, orvosi, Nobel-díj, vörösvértest-képződés
2002-07-18 13:25:05

Web Design & Development Prowebshop