A világon a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány. Ez annál inkább érdekes,mert a vas az égitestünkön az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém.Mindezt az magyarázza, hogy a szervezetünk vasfelszívó képessége nagyon korlátozott,másrészt a vérzéses vasvesztés nagyon gyakori.

Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet nagy része, mintegy65-68 %-a a vörösvérsejtekben, hemoglobinban, jelentős mennyiség (közel 1 gramm)a vérplazmában lévő ferritinben és hemosziderinben, míg egészen kis mennyiségkülönböző enzimekben található (2. táblázat). Nőkben kisebb a vasraktár amenstruációs vérzés, terhesség, a szülés és szoptatás miatt bekövetkező vasvesztésmiatt.

Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normáliskörülmények között 5-10 % szívódik fel.

A felszívódott vas-arány fokozott vasszükséglet, például terhesség idején nő, demég ilyenkor sem szívódik fel több, mint a táplálék vastartalmának 20-25 %-a. Afelszívódás a patkóbélben, egy kisebb része az éhbélben történik. A húsfélék többvasat tartalmaznak, mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy avastartalma. A biológiai hozzáférhetőség fontosabb, mint a táplálék vastartalma.

A szervezet a húsfélék ún. hem formájú vasát tudja jól hasznosítani.Ezért olyan területeken, ahol az alultápláltság dominál kevés kalóriatartalmúnövényi ételfogyasztás miatt, ott gyakori a vashiányos vérszegénység.

2. táblázat

A szervezet vaskészletének megoszlása

	Férfiak	Nők	%-os arány
Hemoglobin	2,3	1,8	66
Ferritín	1,0	0,4	30
Hemosziderin	0>3-1,4	0,4-1,0
Hem-enzimek	0,02	0,018	0,5
Transzferrin	0,004	0,002	0>1

A vas felszívódásaA vas felszívódását segítik:
1. savak, például sósav,
2. vitaminok, ezért egyre több vaskészítmény tartalmaz vitaminokat is,
3. cukrok, aminosavak: ilyen tartalmú vaskészítmény is van forgalomban.

A vas felszívódását gátolják:
1. savellenes szerek, savkötők,
2. fertőzés.

Fokozott vasszükséglet

A szervezet vasszükséglete egészséges körülmények között is fokozódhat. Fokozotta vasszükséglet terhesség, növekedő- serdülőkor és menstruáció esetén. Ha azutóbbihoz hasonló tartós vérvesztés mellé még a bevitel csökkenése is társul, a vashiánykialakulása elkerülhetetlen. Terhességben a vasszükséglet azért fokozott, mert amagzatba mintegy 300 mg vas kerül át és a szülés idején is történik vérvesztés.A férfiak napi vasvesztesége kb. 1 mg, ez a széklettel, vizelettel, bőrhámlással éskörömtöredezéssel történő vesztést foglalja magába.

Az átlagos táplálkozás esetén a vasvesztést fedezi a vasfelszívódás, bár nőknél azegyensúly biztosítása határértéken van. A vas biológiai hozzáférhetősége a táplálékokbólmeghatározott, ezért a vashiány korrigálása nem oldható meg nagyobbvastartalmú étrenddel. Idősebb egyéneknél ezt még fokozza, hogy a vasnak avörösvérsejtekbe való beépülése is romlik.

A vashiány klinikai tüneteiA vérszegénység kialakulása előtt a szervezet vasraktára kiürül, ezért a koraiidőszakban a vashiánynak klinikai tünetei nincsenek. Ám hamarosan fellépnek avérszegénység tünetei, mint szédülés, fejfájás, gyengeség, nem fájdalmas nyelvgyulladás.

A vashiány okaiA vashiány leggyakoribb oka a vérvesztés, főképpen a gyomor-bél rendszeri és anőgyógyászati vérzések. Az emberi szervezet vasraktára relatíve nagy. Ha nem társulvérvesztés, akkor egészséges férfiban az étrenddel történő vasbevitel teljes hiányamiatt kb. nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Ez is világosanmutatja, hogy az elégtelen vasbevitel csak nagyon ritkán egyedüli oka a vashiányosvér-szegénységnek. Vashiány kialakulását elősegíti, ha a felszívódás területénekrészleges vagy teljes műtéti eltávolítása történt. A fejletlen országokban a vegetáriánus,szegényes étrend gyakran idéz elő enyhe vashiányos vérszegénységet,melyet különböző bélféregfertőzések, vagy nőknél ismételt terhességek, szoptatássúlyosbítanak.

Vashiányos vérszegénység esetén az okot mindig keresni kell. A menzes-korbanlévő nők esetén leggyakoribb a bő, elhúzódó vérzés vagy a rendszertelen bő vérzés.Menzes utáni életkorban lévő nőknél és a férfiakban a széklettel történő vérvesztés aleginkább előforduló oka a vashiányos vérszegénységnek, ezért a széklettel történővérvesztés kimutatása rendkívül fontos. A vaskezelés, bár a széklet színét sötétíti, aszéklet vértartalmának kimutatását nem befolyásolja.

A vashiányos vérszegénység gyógyítása

Fontos alapelv, melyet mindig hangsúlyozni kell: az alapbetegséget, a vérvesztéstkell kezelni. Az ezt követő vaskezelés csak a vérszegénység megszüntetésére és avasraktár feltöltésére irányul. Az okot keresni kell, sokszor csak kémiailag kimutathatószéklettel történő vérvesztés hívhatja fel a figyelmet gyomor-bél rendszeridaganatra, súlyos gyulladásos folyamatokra.

A vashiányos vérszegénység megelőzése céljából azoknak, akiknek a vasszükségletefokozott, rendszeres szájon át történő vaskészítmény adása indokolt. E csoportbatartoznak a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők. Terhességesetén folsavval együtt adandó a vastabletta.

A vashiányos vérszegénység kezelése legcélszerűbb szájon át szedhető gyógyszerekkel.A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak. Ha ezek súlyosak,célszerű a szert étkezés közben bevenni, vagy a napi mennyiséget csökkenteni.Ahhoz, hogy a vérszegénység megszűnjön és a vasraktár is feltelődjön, általában 4-6hónapos kezelésre van szükség.

Nagyon ritkán van szükség visszérbe vagy izomba adható vénás vagy muszkuláriskészítményre, melynek adásakor allergiás szövődmények léphetnek fel, ezért csakindokolt esetben alkalmazandók.

Ilyen állapot az előrehaladott terhesség, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges.Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott.

Mikor, miért nem eredményes a vaskezelés?

Ha a bevezetett vaskezelésre a vérszegénység nem csökken, több ok merülhet fel.Miután a vashiány leggyakoribb oka a vérvesztés, ezért elsőként gondoljunk arra alehetőségre, hogy a vérvesztés esetleg nem szűnt meg. Nagyon gyakori, hogy amellékhatások miatt a betegek nem szedik a vaskészítményeket, természetesen ezesetben nem várható a vérszegénység csökkenése. Vashiányhoz más hiányállapot istársulhat, mint például a folsav vagy a B12-vitamin hiánya, ezért ezeket is pótolni kellebben az esetben.