ÚJ

C-vitamin-hiányos anémia

A C-vitamin-hiányos anémia ritka anémiaféleség, melyet a C-vitamin hosszantartó és súlyos hiánya okoz.


Talasszémiák

A talasszémiák olyan örökletes betegségek, amelyeket a hemoglobint felépítő négy aminosavlánc egyikének termelődési zavara okoz.


Sarlósejtes anémia

A sarlósejtes anémia örökletes betegség, melyre a vörösvértestek sarló alakja és idült hemolitikus vérszegénység jellemző.


Csökkent vörösvértest-képzés

A vörösvértestek keletkezéséhez számos anyagra van szükség. A legfontosabb a vas, a B12-vitamin és a fólsav, de szükség van még bizonyos mennyiségű C-vitaminra, riboflavinra és rézre, valamint egyes hormonok egyensúlyára is, legfőképpen az eritropoetinére (a vörösvértestek termelődését serkentő hormon).


Vérszegénység (vörösvértestek mechanikus károsodása)

Normális esetben a vörösvértestek károsodás nélkül jutnak át az ereken. Mechanikusan károsodhatnak viszont az érpálya rendellenességein, mint az aneurizma (kiöblösödés az elvékonyodott érfalon), a műbillentyű, továbbá az extrém magas vérnyomás által. Ezek a rendellenességek szétroncsolják a normális vörösvértesteket, ezáltal azok tartalma a vérbe jut. A vese kiszűri ugyan ezeket az anyagokat, ez a folyamat viszont vesekárosodást okoz.


Hemoglobin C, -S-C és -E betegség

A hemoglobin C betegség az amerikai fekete népesség 2-3 százalékában fordul elő. Csak akiknél a betegségre jellemző mindkét gén jelen van, azoknál alakul ki az anémia, melynek súlyossága változó. Akiknél a betegség fennáll - különösen gyermekeknél - hasi és izületi fájdalommal, lépnagyobbodással valamint enyhe sárgasággal járó átmeneti tünetcsoport jelentkezhet, de súlyos rohamok nem. A betegségnek általában kevés tünete van.


Vérszegénység (folsavhiányos)

A folsav (folát) hiányos anémia megaloblasztos (kóros, megnagyobbodott vörösvérsejt-előalak termelésével járó) anémia, melyet a folsav hiánya okoz.


Vashiányos anémia

A vashiány az anémiák egyik leggyakoribb oka, és a vérzés felnőttkorban jóformán az egyetlen oka a vashiánynak. A vasban szegény táplálék csak csecsemő és kisgyermekkorban okoz hiányt, nekik ugyanis több vasra van szükségük, mert növésben vannak. Férfiakban és menopauza után nőkben a vashiány rendszerint emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtti nőkben a havi menstruációs vérvesztés okozhat vashiányt.


Vérszegénység (hemolitikus anémia)

Normálisan a vörösvértestek élettartama 120 nap. Amikor elöregednek, a csontvelő, a lép és a máj falósejtjei kiszűrik és elpusztítják őket. Ha valamilyen betegség idő előtt elpusztítja a vörösvértesteket (hemolízis), a csontvelő ezt új vörösvértestek gyorsabb ütemű képzésével próbálja ellensúlyozni - akár a normálisnál tízszer gyorsabban.


Vérszegénység idült betegségekben

Az idült, elhúzódó betegség gyakran vezet anémiához, különösen idősebbekben. Az olyan állapotok, mint a gyulladások, fertőzések és daganatok gátolják a vörösvértestek termelődését a csontvelőben.


| 2 |
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop