ÚJ

Vérszegénység (vörösvértest-rendellenességek)

A vörösvértestek pusztulása felléphet a vörösvértestek kóros alakváltozása, gyenge és sérülékeny sejthártyája miatt is. A megfelelő működésért, a szűk véredényeken való áthaladáshoz szükséges rugalmasság kialakításáért és fenntartásáért felelős enzimek hiánya is hemolízist okozhat. Ilyen kóros vörösvértestek vannak jelen bizonyos örökletes betegségekben.


Vérszegénység (vérzés miatt)

Az erős vérzés az anémia leggyakoribb oka. Vérvesztéskor a szervezet gyorsan vizet von el az ereken kívüli szövetektől, hogy a vérpálya kellően fel legyen töltve. Ennek következményeként a vér hígul, és a vörösvértestek aránya csökken.


B12-vitamin-hiányos anémia

A B12-vitamin-hiányos anémia (anémia pernicióza, vészes vérszegénység) megaloblasztos anémia, amelyet a B12-vitamin hiánya okoz. A B12-vitamin (kobalamin) elégtelen felszívódása perniciózus anémiát okoz. Ez a vitamin a húsokban található, és normális esetben teljesen felszívódik az ileumban (csípőbélben; a vékonybél utolsó szakaszában, amely a vastagbélbe vezet). Azonban ahhoz, hogy fel tudjon szívódni, kapcsolódnia kell az ún. intrinzik faktorral - egy fehérjével, amely a gyomorban termelődik, s a kötődés után a vitamint az ileumba, majd annak a falán át a véráramba szállítja. Az intrinzik faktor nélkül a B12-vitamin a vékonybélben marad, és kiválasztódik a széklettel. Perniciózus anémiában a gyomor nem termel intrinzik faktort, a B12-vitamin nem szívódik fel, és vérszegénység alakul ki, még akkor is, ha a táplálékkal sok vitamint visznek be. Mivel a máj nagymennyiségű B12-vitamint tárol, az anémia csupán 2-4 évvel a B12-vitamin felszívódási zavar kezdete után alakul ki. Habár a B12-vitamin-hiány leggyakrabban az intrinzik faktor hiányának következménye, más okok is előidézhetik, mint pl. a rendellenes baktériumflóra megtelepedése a vékonybélben, amely meggátolja a B12-vitamin felszívódását, vagy bizonyos betegségek, mint például a Crohn-betegség, illetve olyan műtétek, amelyek során a gyomrot, illetve a vékonybél azon részét távolítják el, ahol a B12-vitamin felszívódik. A szigorú vegetáriánus étrend is okozhat B12-vitamin-hiányos anémiát. A csökkent vörösvértest-termelésen kívül a B12-vitamin hiánya érinti az idegrendszert is, amennyiben a kezek és a lábak zsibbadását, érzéskiesését idézi elő, valamint görcsös mozgásokhoz vezet. További tünet a jellegzetes színvakság, mely a sárga és a kék színt érinti, a nyelv fájdalmassága vagy égő érzése, fogyás, a bőr elsötétedése, zavartság, depresszió és a szellemi képességek hanyatlása. Kórisme A B12-vitamin-hiányos anémia rendszerint a szokásos vérképvizsgálat segítségével mutatható ki. Megaloblasztok (nagy vörösvértestek) láthatók a vérkenet mikroszkópos vizsgálata során. A fehérvérsejtek és a vérlemezkék elváltozásai is kimutathatók, különösen ha az anémia régóta fennáll. Ha B12-hiány gyanúja merül fel, megmérik a vér B12-vitamin szintjét. Ha az eredmény megerősíti a hiány fennállását, további vizsgálatokat végeznek az ok felderítésére, általában az intrinzik faktor irányában. Először vérmintát vesznek az intrinzik faktor elleni antitestek vizsgálatához, melyek az esetek 60-90 százalékában jelen vannak perniciózus anémiában. Ezután a gyomornedvből vesznek mintát, ami sokkal specifikusabb vizsgálat. Egy vékony, hajlékony csövet - úgynevezett nazogasztriális tubust - vezetnek le az orron és a torkon át a gyomorba, majd intravénásan pentagasztrint (az intrinzik faktor termelődését serkentő hormon) adnak, s a gyomornedvből egy kis mintát vesznek az intrinzik faktor vizsgálatának céljából. Ha a B12-vitamin-hiány kialakulásának mechanizmusa még ezután sem tisztázott, az orvos Schilling-próbát rendelhet, melynek során először a beteg kis mennyiségű radioaktívan jelzett B12-vitamint kap szájon át, majd mérik a felszívódást. Ezután pedig intrinzik faktorral együtt kap B12-vitamint, és ezután ismét mérik a felszívódást. Ha a B12-vitamin csak intrinzik faktorral együtt szívódott fel, és anélkül nem, a perniciózus anémia diagnózisa bizonyított. Más vizsgálatokra ritkán van szükség. Kezelés A B12-vitamin-hiány, vagy a perniciózus anémia kezelése a B12-vitamin pótlásából áll. Mivel a legtöbb betegnél, aki ebben a hiányállapotban szenved, a szájon át bejutott B12-vitamin felszívódási zavaráról van szó, ezért injekcióban kell azt megkapniuk. Eleinte naponta vagy hetente kapják az injekciókat, amíg a vér normális B12-vitamin szintje helyre nem áll; a későbbiekben pedig havonta kapnak B12-injekciót. Akiknél ez a hiány fennáll, azoknak egész életükön át kell kapniuk a B12-vitamint.


Az érvágás enyhíti a vér vasterhelését

Nem sok betegség gyógyítható érvágással, ám a középkori Európa gyógyítói akaratukon kívül valószínű, hogy nem egy beteget gyógyítottak meg egy jó vércsapolással.


A sarlósejtes vérszegénységről

A sarlósejtes vérszegénység első leírása 1910-ből származik, amikor egy Herrick nevű orvos egy 20 éves, nyugat-indiai egyetemistát vizsgált súlyos vérszegénység miatt. A vizsgálat a vérsejtek feloldódásával, szétesésével járó (hemolitikus) vérszegénységet állapított meg. Feltűnő volt a vérsejtek mikroszkópos vizsgálata során, hogy a vörösvérsejteknek rendellenes, sarló alakú formájuk volt a megszokott korongalak helyett.


A thalassaemiák klinikai képéről

A thalassaemiák a hemoglobin öröklődő rendellenességei, amelyek különböző súlyosságú kórképek formájában jelentkezhetnek, Magyarországon alig fordulnak elő. Aszerint beszélhetünk alfa- vagy béta-thalassaemiáról, hogy a hemoglobin alfa- vagy béta-láncának képzése károsodott-e.


Mik a thalassaemiák?

A thalassaemiák gyakori vérképzőszervi betegségek. A vérszegénységnek abba a csoportjába tartoznak, amelyekben a hemoglobinláncok szintézisében veleszületett hiba mutatkozik. Gyakori betegségek ezek, de nem Magyarországon. A világon sok tízmillió egyént érintenek, de Közép-Európában csak elvétve fordulnak elő.


A vashiányos vérszegénység tüneteiről

A vashiányos vérszegénység kifejlődése során az anémia (vérszegénység) kialakulását megelőzi a szervezet vasraktárainak teljes kiürülése. Korai stádiumban legtöbbször nincsenek klinikai tünetek. Később a vérszegénység általános tünetei (sápadtság, fáradékonyság, aluszékonyság, levertség, szapora szívdobogás érzése) mellett a nyelv nyálkahártyájának fájdalmatlan gyulladásos elváltozása, a szájzugokra korlátozódó gyulladásos elváltozások ("kipállás") jelentkeznek. A beteg gyakran a körmök töredezését észleli, gyakori a homorú, kanálszerűen kivájt köröm ("óraüvegköröm") a kifejlődött vashiányos betegségben. Ugyancsak gyakran fordul elő a nyelőcső-nyálkahártya gyulladásos elváltozásai következtében kialakuló nyelési zavar.


A vashiányos vérszegénységről

Ellentétben az eddig tárgyalt leukémiákkal, amelyek egy félelmet keltő és az orvos részéről is jelentős figyelmet igénylő betegségcsoportot képviselnek, a vashiányos vérszegénység gyakoribb, egyszerűbben felismerhető betegség. Laikusok is gyakran találkoznak vele, a beteg néha önmagán is felismeri a vérszegénység, vashiány tüneteit.


A vérszegénység gyógyítása

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.


| | 3
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop