Vérlemezkéket gyártó őssejtet növesztettek laboratóriumban brit kutatók

A vérzéscsillapításban kulcsszerepet játszó vérlemezkék előállítóit, csontvelői őssejteket növesztettek laboratóriumban brit kutatók - tudósított a BBC News.


A vér alkotóelemei és funkciói

A vér (sanguis) a szervezet folyékony kötőszövete, amely a keringési rendszerben - az artériában, hajszálerekben és vénákban - áramlik. Mennyisége felnőtt (70 kg-os) férfiban 5-6 liter; a nőké valamivel kevesebb. A vér háromféle sejtből, vörösvérsejtekből, fehérvérsejtekből és vérlemezkékből áll, a sejtek folyékony sejtközötti állományban, a plazmában helyezkednek el. A sejtes alkotóelem százaléka a hematokrit, melynek értéke férfiakban 44-48 %, nőkben 42-46 %.


A vér nem sejtes alkotórészei és funkciói

Alvadási faktorok A vérplazmában találhatók a vér nem sejtes alkotóelemei. Ide tartoznak a véralvadásban szerepet játszó faktorok, fehérjék, számuk tizenhárom. Közülük az utolsó éppen a magyar felfedezők, a biokémikus Laki Kálmán és munkatársa, Lóránd László után kapta a nevét (Laki-Lóránd faktor).


A vérképzés egészséges körülmények között

Mivel a vér alakos elemeinek nincs osztódási, illetve szaporodási képességük és a vérben rövid élettartamúak, állandó pótlásukról speciális szerveknek kell gondoskodniuk. A vérképző szerveket közös néven homepoetikus rendszernek nevezzük. Az embrió fejlődésének harmadik hetében jelennek meg a vért termelő szigetek a szikhólyagban, amelyek nagyon kezdetleges vérsejteket termelnek, ezek tulajdon- képpen az első ún. hemoglobint képző sejtek. E sejtek a második hónapban átvándorolnak a májba és a lépbe, ez a két szerv lesz a születésig s a születést követően egy-két hétig a vérképzés helye.


Vér és alkotóelemei, transzfúzió

Akinek gyorsan, nagymennyiségű vérre van szüksége - például ha erősen vérzik - kaphat teljes vért a folyadékmennyiség és a keringés helyreállításához. Teljes vért adhatnak olyankor is, amikor a szükséges alkotóelemhez külön nem lehet hozzájutni.


Vér, folyékony összetevők

A vérnek több mint a fele egy folyadék (a plazma), mely túlnyomóan vízből, valamint benne oldott sókból és fehérjékből áll. A plazmában lévő fehérje legnagyobb része albumin. A többi antitest (immunglobulin) és véralvadási fehérjék. A plazmában találhatók még hormonok, ionok, zsírok, cukrok, ásványi anyagok és vitaminok.


Csontvelővizsgálat

Néha csontvelői minta szükséges annak eldöntéséhez, hogy a vér sejtjei miért kórosak. Az orvos két módon nyerhet csontvelői mintát: a csontvelő kiszívásával (aspiráció), vagy a csontból szilárd anyag kiemelésével (biopszia).


Hol képződnek a vérsejtek?

A kérdés látszólag egyszerű, mindenki tudja rá a választ. Felnőttkorban a vörös csontvelő a vérképzés helye. Az egyedfejlődés során azonban nem ez a helyzet, a vérképzés helye változik az ébrényi élet és a gyermekkor folyamán.


Hogyan találnak haza az őssejtek ?

Közismert tény, hogy a vérsejtek a csontvelőben képződnek. Mind a vörös-, mind a fehérvérsejtek a csontvelőben fejlődnek. A fiatal sejtek tárolási, érési helye a vörös csontvelő. Itt találhatók azok a korai sejtek, amelyek a teljes vérsejtállomány létrehozására képesek. Ezek az úgynevezett vérképző (haemopoeticus) őssejtek.


Mi történik az elöregedett vörösvértestekkel?

A keringő vörösvértesteknek naponta kb. 1 százaléka válik működésképtelenné. Az idősödő sejt anyagcseréje károsodik, az energiatermelés és -raktározás hanyatlik, ennek következtében a sejt rugalmassága, képlékenysége, alakváltoztató képessége csökken. Amikor ezek a változások egy kritikus pontot elérnek, a sejt már nem képes arra, hogy a lép szűk keresztmetszetű kapillárisain áthaladjon. A lépben lelassult tempóban haladó elöregedett vörösvérsejteket a lép speciális falósejtjei, makrofágjai a keringésből kiveszik. A falósejtek a bekebelezett vörösvértesteket megemésztik. Az emésztést a fagociták lizoszómának nevezett sejtszervecskéi végzik, amelyek emésztőfehérjéket tartalmaznak.


1 |

Web Design & Development Prowebshop