A nyirokcsomó érintettséggel járó betegségekről

Gyakran előforduló eset nyirokcsomó megnagyobbodással járó betegség kapcsán, hogy a páciens a kezelés kezdetén, vagy néhány hónap eltelte után levonja a következtetést saját sorsára vonatkozóan:

nyirokcsomó, gyulladás, daganat, rák | InforMed Hírek14   InforMed | Gasztonyi, Z.

Mi a limfóma?

- „Doktor úr, tudom, nekem már nem sok van hátra.”
- „Miből gondolja?”
- „Egy ismerősömnek is ugyanilyen nyirokcsomói voltak, és fél év múlva meghalt.”

Jogosak-e az efféle következtetések?

A nyirokcsomó megnagyobbodással járó betegségek sokféleségét tekintve általában nem. Két - látszólag azonos -, nyaki nyirokcsomó megnagyobbodással járó betegség teljesen különböző természetű és kórjóslatú lehet.

Mi okozza a nyirokcsomó nagyobbodást?

A nyirokcsomók a nyirokrendszer részei. Ennek a rendszernek fő feladata az érpályából kikerült, úgynevezett szövetközti folyadék felszívása és a vénás rendszerbe való visszajuttatása. Ezt a feladatot a vékony nyirokerek végzik, amelyek behálózzák az egész szervezetet. A nyirokerek lefutása mentén nyirokcsomók találhatók, ezek a testfelszínen elsősorban a nyakon és a testhajlatokban (hónalj, lágyékhajlat) találhatók.

Normál méretű nyirokcsomók egészséges emberen is vannak, ezek azonban nem tapinthatók kis méretük és puhaságuk folytán. Különböző kóros folyamatokban a nyirokcsomók mérete megnövekedhet, tömött vagy kemény tapintatúvá lesz, ezáltal a vizsgáló ujj számára érzékelhetővé, előrehaladott esetben messziről láthatóvá válhatnak.

A nyirokcsomó nagyobbodás egyik csoportját a gyulladásos betegségek képezik. A nyirokrendszer fő feladata a szövet közti folyadék felszívása, ás a nyirokerek a perifériáról a centrum felé vezető útjukon nyirokcsomókon haladnak keresztül. A nyirokcsomók feladata a szövet közti folyadékból származó nedv, a nyirok megtisztítása.

A nyirokcsomók egyben a fertőzések elleni védelmet jelentő immunrendszer fontos részei. A szervezetbe behatoló kórokozók itt találkoznak először a védekezésért felelős nyiroksejtekkel, a limfocitákkal. Például egy ujjba fúródott tüske, melynek felszíne baktériumokkal szennyezett, gyulladásos reakciót vált ki a szúrás környékén.

A baktériumok elsősorban a sejteket körülvevő szövetközi folyadékban szaporodnak. A baktériumoktól hemzsegő folyadékot, a nyirkot a nyirokerek szállítják a könyökhajlat és hónalj nyirokcsomóin keresztül a mellüregben levő nagy vénák irányába. A nyirokban lévő baktériumokat azonban a nyirokcsomók kiszűrik, a falósejtek a kórokozókat bekebelezik, a limfociták pedig - óriási tempójú osztódásba kezdve – védekező fehérjéket, immunglobulinokat termelnek.

A fertőzésekhez társuló, gyulladásos reakcióval járó, „reaktív” nyirokcsomó-megnagyobbodás a normális védekező mechanizmus részének tekinthető. A fertőzés lezajlása után ilyenkor a nyirokcsomók is normális méretűvé csökkennek.

Minden testtájnak megvan a környéki nyirokcsomó régiója, amelyen a testtájról összeszedődő nyirokerek áthaladnak. Így például az alsó állkapocs foggyökér fertőzései az állkapocs alatti és nyaki nyirokcsomók gyulladásos elváltozásaival társulnak. A felső végtag fertőzései hónalji, az alsó végtag gyulladásos folyamatai lágyéki nyirokcsomó érintettséggel járnak.

A betegségek másik nagy csoportja, amelyben a nyirokcsomók megnagyobbodnak, a daganatos betegségek. A nyirokcsomó beszűrtsége származhat egyéb szervből kiinduló daganatsejtekből, ilyenkor daganatáttétről (metasztázisról) beszélünk. Ha a daganatos szövetburjánzás magának a nyirokcsomónak a szövetéből indul ki, nyirokszervi daganatról, limfómáról van szó. A daganatos nyirokcsomó progresszívan növekszik, ami annyit jelent, hogy kezelés nélkül mérete nem csökken.

A limfóma megjelölés gyűjtőfogalom, ide igen sokféle megjelenésű, kórlefolyású és prognózisú kórkép tartozik.

Tapintható, kóros méretű nyirokcsomó esetén forduljunk orvoshoz, főleg, ha a nyirokcsomó-megnagyobbodás több mint hat hete fennáll.

| nyirokcsomó, gyulladás, daganat, rák
2016-02-23 14:33:51