Hirdetés

A non-Hodgkin limfómákról

A non-Hodgkin limfómák csoportja az előzőkben elmondottaknak megfelelően egy sokféle kórképet magában foglaló kategória. A mikroszkóppal észlelhető szövettani jellegzetességek alapján ezeknek a betegségeknek az osztályozása többféle rendszer szerint lehetséges. A világ vezető patológusai néhány évenként kísérletet tesznek arra, hogy a legújabb ismeretek alapján modern limfómabeosztást alkossanak.

limfóma, nyirokcsomó, daganat, rák, hematológia |

Gyógy-ír   Kisalföld | Gasztonyi, Z.

Limfómára hajlamosító állapotok

A szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) fokozza a limfómára való hajlamot, az ebben a betegségben szenvedők között gyakoribb a limfóma, mint a normál népességben, a limfómák sokszor szokatlan lokalizációban (központi idegrendszer) jelentkeznek az AIDS-es betegeknél.

Egyéb öröklött vagy szerzett immunhiányos állapotok is növelik a limfóma előfordulásának valószínűségét: gyakoribbak a nyirokszervi rosszindulatú daganatok csontvelő- vagy egyéb szervátültetés után. Egyéb daganatos betegség sugár- vagy kemoterápiás kezelése is hajlamosít limfómára. Néha a Hodgkin-kór kezelése után évekkel non-Hodgkin limfóma fejlődik ki. Van a gyomorlimfómáknak egy speciális csoportja, amelyben a Helicobacter pylori nevű baktérium szerepe valószínű a nyirokszervi sejtburjánzás megindításában.

A limfómák klinikai tünetei

A pontszerű, kiterjedt bőrbevérzések megjelenése mindig részletes belgyógyászati kivizsgálást indokol.

1. Tapintható nyirokcsomó-megnagyobbodás, amely általában fájdalmatlan, nem szimmetrikus.

2. Általános tünetek: láz, éjszakai izzadás, fogyás gyakran előfordul, gyakran ezek a tünetek hívják fel a figyelmet a rosszindulatú daganatra.

3. Száj-garat érintettség. A betegek 5-10 százalékában a limfóma jelentkezési helye a garatképletek nyirokszövete. Ilyenkor a betegséget - amely légzési zavarokat okozhat - a gégész fedezi fel.

4. A vérkép megváltozásai közül leggyakrabban a vörösvértestszám-csökkenés - anémia - fordul elő.

5. Hasi nyirokcsomó-, máj-lép érintettség. A gyomor-bélrendszer nyirokszövete, valamint a bélfodor nyirokcsomói és a hasi nagyerek körüli nyirokcsomók gyakran érintettek. Ilyenkor változatos hasi panaszok, puffadás, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés jelentkezhetnek.

6. Egyéb szervek közül a bőr, az agy, a herék érintettsége a leggyakoribb. Amint említettük, agyi limfóma AIDS-es betegekben gyakori.

A diagnózishoz vezető vizsgálatok

A kórismét az eltávolított nyirokcsomók vagy műtét során eltávolított nem nyirokcsomó eredetű daganat szövettani vizsgálata adja. A részletes fizikális vizsgálaton kívül minden esetben kötelező a mellkas röntgenvizsgálata (a mellkasi nyirokcsomók érintettségének és az esetleges tüdőbeszűrtségnek a megállapítására). Az érintett nyirokcsomó-regiókról a leghasználhatóbb információt az utóbbi években már széleskörűen elérhető komputertomográfia (CT) adja, ezt is minden esetben elvégezzük. A gyomortükrözés (gasztroszkópia) a gyomor viszonylag gyakori limfómás folyamatának kizárására szolgál. Rejtett helyeken - egyéb vizsgálattal ki nem mutatható - limfómás gócokat galliumizotópos vizsgálattal, vagy a csak speciális centrumokban elvégezhető pozitronemissziós tomográfiával (PET) mutathatunk ki. Minden esetben kötelező a csontvelő vizsgálata. Néha szükség van a has feltárására annak eldöntése céljából, hogy a hasi nyirokcsomó vagy a lép érintett-e. A fenti vizsgálatokkal állapítjuk meg a folyamat kiterjedtségét ("staging"-vizsgálatok).

A Hodgkin-kórhoz hasonlóan a non-Hodgkin limfómákat is négy stádiumba soroljuk, a legkedvezőbb kórjóslatú az 1. stádiumú betegség, amely lokalizált, csak egy nyirokcsomót érint. IV. stádiumú betegségnél már szóródott betegségről van szó, amely csontvelő-érintettséget vagy szervi beszűrtséget okoz. Ilyenkor természetesen a gyógyítás esélyei is rosszabbak.

dr. Gasztonyi Zoltán

limfóma, nyirokcsomó, daganat, rák, hematológia

2002-07-18 14:08:25

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop