A plazmasejtes daganatokról
A plazmasejtek a csontvelőben és a nyirokszervekben normális körülmények között előforduló sejtalakok, melyeknek feladata védekező fehérjék, immunglobulinok termelése. A plazmasejtek a limfocitákból képződnek, fontos szerepük van a szervezet fertőzés elleni védekezésében. Jellegzetes formájuk és festődésük alapján mikroszkópos vizsgálattal jól felismerhetők.
Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet a myeloma multiplexre? Mivel a myeloma általában a csont állományát gyengíti, gyakran ismétlődő csonttörések hívják fel rá a figyelmet. A csontok csekély, sokszor meglepően kicsi erőbehatásra eltörnek. Jellegzetes eltérés a vérsüllyedés kifejezett fokozódása, leggyakrabban 100 mm/ó vagy efölötti értéket észlelünk. Az ismétlődő csonttörések és emelkedett süllyedés már arra ösztönzi a vizsgáló orvost, hogy alapos vizsgálatokkal kizárja a myeloma fennállását.
A beteg által tapasztalt tünetek főleg csontfájdalomból, a háti gerincszakaszon érzett fájdalmakból állnak, előrehaladottabb esetekben vérszegénység tünetei, levertség, gyengeség, sápadtság, súlyveszteség jelentkezhetnek. Mivel a kórosan fokozódó plazmasejtek a normál immunglobulinok - védekező fehérjék - képzését csökkentik, a beteg hajlamos a fertőzésekre. Tartósabban fennálló betegség a kóros fehérjék képzése folytán a vesét károsíthatja és véralvadási zavarokat okozhat.
A betegség diagnózisa három fő támpontra épül.
1. A betegek 98 százalékánál a vérszérumban vagy a vizeletben egy kóros fehérje mutatható ki, melyet a kórosan burjánzó plazmasejtek termelnek. (Ez annak a következménye, hogy az immunglobulin-képzési tulajdonságot a daganatosan burjánzó plazmociták megtartják.)
2. A csontvelőben a plazmasejtek felszaporodnak (legtöbbször 30 fölé nő az arányuk a normális 4 százalék alatti mennyiséggel szemben).
3. A csontok röntgenvizsgálatával a betegek 60 százalékánál körülírt csontfeloldódásos gócokat lehet kimutatni, amelyek legjellegzetesebben a koponyacsontokon láthatók.
A betegség kezelése sejtosztódásgátló szerekkel történik, az enyhébb formák kezelésére szájon át szedett gyógyszereket adunk, előrehaladottabb, több komplikációt okozó kór esetén ismételt citosztatikus infúziókat adunk. A betegség végleg nem gyógyítható, azonban a legtöbb esetben a súlyos állapotú, csontfájdalmaktól gyötört beteg visszanyeri erőnlétét és mozgásképességét, sokszor hosszú évekig tünetmentes lehet. Az átlagos lefolyás 2-3 év, melyet azonban a megfelelő kezelés akár egy évtizedre is meghosszabbíthat.
2007-11-06 13:00:31