ÚJ

B12-vitamin-hiányos anémia

A B12-vitamin-hiányos anémia (anémia pernicióza, vészes vérszegénység) megaloblasztos anémia, amelyet a B12-vitamin hiánya okoz. A B12-vitamin (kobalamin) elégtelen felszívódása perniciózus anémiát okoz. Ez a vitamin a húsokban található, és normális esetben teljesen felszívódik az ileumban (csípőbélben; a vékonybél utolsó szakaszában, amely a vastagbélbe vezet). Azonban ahhoz, hogy fel tudjon szívódni, kapcsolódnia kell az ún. intrinzik faktorral - egy fehérjével, amely a gyomorban termelődik, s a kötődés után a vitamint az ileumba, majd annak a falán át a véráramba szállítja. Az intrinzik faktor nélkül a B12-vitamin a vékonybélben marad, és kiválasztódik a széklettel. Perniciózus anémiában a gyomor nem termel intrinzik faktort, a B12-vitamin nem szívódik fel, és vérszegénység alakul ki, még akkor is, ha a táplálékkal sok vitamint visznek be. Mivel a máj nagymennyiségű B12-vitamint tárol, az anémia csupán 2-4 évvel a B12-vitamin felszívódási zavar kezdete után alakul ki. Habár a B12-vitamin-hiány leggyakrabban az intrinzik faktor hiányának következménye, más okok is előidézhetik, mint pl. a rendellenes baktériumflóra megtelepedése a vékonybélben, amely meggátolja a B12-vitamin felszívódását, vagy bizonyos betegségek, mint például a Crohn-betegség, illetve olyan műtétek, amelyek során a gyomrot, illetve a vékonybél azon részét távolítják el, ahol a B12-vitamin felszívódik. A szigorú vegetáriánus étrend is okozhat B12-vitamin-hiányos anémiát. A csökkent vörösvértest-termelésen kívül a B12-vitamin hiánya érinti az idegrendszert is, amennyiben a kezek és a lábak zsibbadását, érzéskiesését idézi elő, valamint görcsös mozgásokhoz vezet. További tünet a jellegzetes színvakság, mely a sárga és a kék színt érinti, a nyelv fájdalmassága vagy égő érzése, fogyás, a bőr elsötétedése, zavartság, depresszió és a szellemi képességek hanyatlása. Kórisme A B12-vitamin-hiányos anémia rendszerint a szokásos vérképvizsgálat segítségével mutatható ki. Megaloblasztok (nagy vörösvértestek) láthatók a vérkenet mikroszkópos vizsgálata során. A fehérvérsejtek és a vérlemezkék elváltozásai is kimutathatók, különösen ha az anémia régóta fennáll. Ha B12-hiány gyanúja merül fel, megmérik a vér B12-vitamin szintjét. Ha az eredmény megerősíti a hiány fennállását, további vizsgálatokat végeznek az ok felderítésére, általában az intrinzik faktor irányában. Először vérmintát vesznek az intrinzik faktor elleni antitestek vizsgálatához, melyek az esetek 60-90 százalékában jelen vannak perniciózus anémiában. Ezután a gyomornedvből vesznek mintát, ami sokkal specifikusabb vizsgálat. Egy vékony, hajlékony csövet - úgynevezett nazogasztriális tubust - vezetnek le az orron és a torkon át a gyomorba, majd intravénásan pentagasztrint (az intrinzik faktor termelődését serkentő hormon) adnak, s a gyomornedvből egy kis mintát vesznek az intrinzik faktor vizsgálatának céljából. Ha a B12-vitamin-hiány kialakulásának mechanizmusa még ezután sem tisztázott, az orvos Schilling-próbát rendelhet, melynek során először a beteg kis mennyiségű radioaktívan jelzett B12-vitamint kap szájon át, majd mérik a felszívódást. Ezután pedig intrinzik faktorral együtt kap B12-vitamint, és ezután ismét mérik a felszívódást. Ha a B12-vitamin csak intrinzik faktorral együtt szívódott fel, és anélkül nem, a perniciózus anémia diagnózisa bizonyított. Más vizsgálatokra ritkán van szükség. Kezelés A B12-vitamin-hiány, vagy a perniciózus anémia kezelése a B12-vitamin pótlásából áll. Mivel a legtöbb betegnél, aki ebben a hiányállapotban szenved, a szájon át bejutott B12-vitamin felszívódási zavaráról van szó, ezért injekcióban kell azt megkapniuk. Eleinte naponta vagy hetente kapják az injekciókat, amíg a vér normális B12-vitamin szintje helyre nem áll; a későbbiekben pedig havonta kapnak B12-injekciót. Akiknél ez a hiány fennáll, azoknak egész életükön át kell kapniuk a B12-vitamint.


Transzfúzió: óvintézkedések és reakciók

A vérátömlesztés alatti reakciók minimálisra csökkentése érdekében az egészségügyi dolgozóknak különböző óvintézkedéseket kell betartaniuk. Annak ismételt ellenőrzése után, hogy a beteg számára a vér megfelelő, a recipiensnek lassan adják a vért; általában minden egység beadása legalább 2 óráig tart.


Speciális átömlesztési eljárások

A hagyományos vérátömlesztésben az egyik ember adja a teljes vért, a másik pedig kapja. A lehetőségek azonban egyre bővülnek. A helyzettől függően kaphat valaki csak sejteket, csak alvadási faktorokat, vagy csak más alkotórészeket a vérből. A vér egyes alkotórészeinek adása célzott gyógyítást tesz lehetővé, csökkenti a mellékhatások kockázatát, és egy egység vérből több különböző embert is lehet hatásosan gyógyítani. Más helyzetekben lehetőség van a saját vér visszaadására (autológ vérátömlesztés). Aferezis Aferezis során a donor teljes vér helyett csak a recipiens számára szükséges alkotóelemeket adja. Ha a betegnek csak vérlemezkére van szüksége, a donor teljes vérét kivezetik, egy gép segítségével kiszűrik belőle a vérlemezkéket, majd a többi részt visszavezetik a donorba. Mivel a donor a vére nagyobbik részét visszakapja, biztonsággal adhat 8-10-szer több vérlemezkét is egy ilyen eljárással, mint teljes vér adása során. Autológ vérátömlesztés A legbiztonságosabb vérátömlesztés az, amikor a donor és a recipiens is ugyanaz a személy, mert így kiküszöbölhető a csoportidegen véradásnak és fertőzés átvitelének a veszélye. Vérzés esetén, műtét során a vért össze lehet gyűjteni, és vissza lehet adni a betegnek. Gyakoribb eljárás, hogy valakitől előzőleg leveszik a vért, amit később vérátömlesztés formájában visszaadnak. Például ha valaki műtét előtt áll, a megelőző hónapban több adag vért vehetnek tőle, amit szükség szerint a műtét alatt vagy után visszakap. Személyre szóló véradás Családtagok és barátok kizárólag akkor adhatnak egymásnak vért, ha a donor és a recipiens vércsoportja és Rh faktora megegyezik. Néhány recipiens jobban szereti, ha tudja, ki adta a vért, habár a családtagtól vagy baráttól származó vérrel történő vérátömlesztés nem szükségszerűen biztonságosabb, mint egy idegentől származóval. A családtagtól származó vért besugarazzák, hogy megelőzzék a graft-versus-host ("vendég a házigazda ellen") reakciót, ami bár ritka, de gyakrabban fordul elő, ha a donor és a recipiens rokonok.


Vér gyűjtése és meghatározása

Az illetékes hatóságok szigorúan szabályozzák a vér és a vér alkotórészeinek gyűjtését, tárolását és szállítását. Számos államnak és helyi egészségügyi szervnek - mint például az Amerikai Vöröskeresztnek, az Amerikai Vérbankok Szövetségének, és másoknak - további saját szabályaik vannak.


Vér és alkotóelemei, transzfúzió

Akinek gyorsan, nagymennyiségű vérre van szüksége - például ha erősen vérzik - kaphat teljes vért a folyadékmennyiség és a keringés helyreállításához. Teljes vért adhatnak olyankor is, amikor a szükséges alkotóelemhez külön nem lehet hozzájutni.


Vér, folyékony összetevők

A vérnek több mint a fele egy folyadék (a plazma), mely túlnyomóan vízből, valamint benne oldott sókból és fehérjékből áll. A plazmában lévő fehérje legnagyobb része albumin. A többi antitest (immunglobulin) és véralvadási fehérjék. A plazmában találhatók még hormonok, ionok, zsírok, cukrok, ásványi anyagok és vitaminok.


Csontvelővizsgálat

Néha csontvelői minta szükséges annak eldöntéséhez, hogy a vér sejtjei miért kórosak. Az orvos két módon nyerhet csontvelői mintát: a csontvelő kiszívásával (aspiráció), vagy a csontból szilárd anyag kiemelésével (biopszia).


Laboratóriumi vérvizsgálatok

A betegségek diagnosztizálásában és a kóros folyamatok követésében számos laboratóriumi vérvizsgálati teszt áll az orvosok rendelkezésére. Néhány teszt magának a vérnek az összetevőit és azok funkcióit vizsgálja; más tesztekkel pedig a vérben található olyan anyagokat vizsgálnak, amelyek más szervek működését tükrözik.


Öt napra elegendő a fővárosi tartalék

Vérhiány miatt előre tervezett műtét nem marad el - állítja a vérellátó szolgálat főigazgatójaNincs vérhiány Budapesten - szögezte le az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, reagálva több kórház deklarációjára, amelyben az intézmények egyebek mellett a vérhiányt okolják a betegek elégtelen ellátásáért. A vérellátó főigazgatója szerint több kórházban nem fogadják el, hogy a vérátömlesztéssel foglalkozó szakterület speciális ismereteket igénylő szakma.Van vérhiány, vagy nincs? A kérdést az indokolja, hogy október elején az Országos Traumatológiai Intézet és a Mentőkórház összevonásával létrejött Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) orvosai azt állították deklarációjukban: eszköz, vér, gyógyszer, intenzív osztályos hely, nővér és szakasszisztens, valamint a műtőkapacitás hiánya, alapvetően a pénzhiány miatt csak az elvárhatónál alacsonyabb szintű ellátásban részesíthetik betegeiket. S esetleg olyan sérülteket veszíthetnek, akik normál körülmények között megmenthetők lennének. A deklarációhoz azóta számos vidéki és fővárosi intézmény csatlakozott, jelezve, hogy az OBSI gondjai korántsem egyedülállóak. Annak ellenére, hogy a miniszter eleinte rebelliónak, hangulatkeltésnek minősítette a történteket.Egy-egy momentumát cáfolta ugyan a kijelentéseknek Kázmér Tibor, az OBSI főigazgatója, leszögezve: gyógyszer-, műszer- és vérhiány miatt nem kellett műtétet halasztani. De a cáfolat sem ad választ a kérdésre, miért röppennek fel épp Budapesten és Pest megyében időről időre a vérellátás zavarairól szóló hírek? Hargittai Mária, a XI. kerületi Karolina úton működő Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója nemes egyszerűséggel azt mondja: olyan kijelentés, hogy vérhiány van, el sem hangozhat, ez ugyanis egyszerűen nem igaz.A főigazgató az egészségügyben eltöltött harminchárom év után azt vallja, hogy "az ellátórendszer struktúrájának a szükségletekhez kell igazodnia". Azaz, a vérellátásban figyelembe kell venni a kórházak igényeit, de az önkéntesen adott vér minden cseppjét fel kell használni. Ehhez pedig be kell tartani a szakmai szabályokat. Azt például, hogy a tervezhető műtétek előtt legalább három-négy nappal jelezniük kell az intézményeknek a vérellátónál, mennyi és milyen vércsoportú vérre van szükségük. RH negatív vércsoportú betegeknél 10-15 napos, de legalább egyhetes előrejelzés az ideális; a vérigényt a beavatkozás előtt 24-48 órával meg is kell erősíteni.A vérátömlesztésekkel foglalkozó szakterület nehéz szakma - hangsúlyozza Hargittai Mária. Jól felkészült szakembereket igényel, akik "feltehetően tudnak újat mondani akár egy baleseti sebésznek is" - állítja. Így fordulhatott elő, hogy az OBSI-ban a nyár folyamán A pozitív csoportú vért rendeltek, s nem akarták elfogadni helyette a nullás pozitív mosott vért, holott a szakma szabályai megengedik ezt, és az érvényben lévő transzfúziós szabályzat rögzíti - szögezi le a főigazgató. Hargittai Mária azt sem tagadja, hogy szervezési nehézségek is terhelték a két intézmény kapcsolatát. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a Semmelweis Egyetem Szabolcs vagy Városmajor utcai klinikáin hasonló gond sosem fordult elő - állítja.S hogy mégis miért mindig Budapest? Miért e térségből jeleznek gondokat az egészségügyi intézmények? Egyrészt, mert a főváros és Pest megye területén a lakosság számához viszonyítva - és a nagy vérigényű intézmények koncentrált jelenléte miatt - sok a vérigényes műtét, másrészt évtizedek óta egyenetlen a véradásszervezés - húzza alá az OVSZ főigazgatója, aki még emlékszik rá, hogy tatabányai megyei főorvosként maga sem örült, ha a budapesti kórházak igényei miatt azonnal kellett véradást szervezniük az apróbb megyei falvakban.Csakhogy a humanitárius segítségnyújtás nem ismeri a régiós határokat. Nem kell, és nem is lehet arra berendezkedni, hogy bárhol az országban csak a helybéli betegeknek adjanak vért a helyi véradók. Épp ezek miatt alakult meg az Országos Vérellátó Szolgálat, amely ma már diszpécserszolgálatot és szállítási központot működtet, hogy a vér mindig időben a megfelelő helyre kerüljön.Mert Hargittai Mária szerint nem volt rá precedens, és nem is fordulhat elő, hogy vérellátási nehézségek miatt haljon meg valaki. A biztonságos vérellátáshoz 8-10 ezer egységnyi (egységenként mintegy 450 milliter) vérrel kell rendelkeznie az országnak, ami 4-5 napra elegendő mennyiség. Balesetnél a telefonon és sürgősséggel igényelt vért a szolgálat soron kívül szállítja. Sürgős műtét vérhiány miatt nem marad el - állítja.Az persze előfordulhat, hogy a nem időben jelzett, tervezhető műtéteknél, vagy az azonos vércsoportú igények halmozódásakor át kell ütemezni a beavatkozások sorrendjét.Vér tehát van elég, annak ellenére, hogy nyáron és a karácsony környéki, csökkenő véradási kedvvel jellemezhető időszakban csak szigorú gazdálkodással tudnak vért biztosítani a rászorulóknak.


Átment az első teszten a hemofília génterápiája

Kiállta az első humán próbát az a hemofíliánál alkalmazott génterápia, melynek során maguknak a betegeknek a manipulált sejtjeit használják fel.


| | | | | 15 | | | | |
data-full-width-responsive="true">
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop