Életmód, gének, daganatok

Régóta tudjuk, hogy a zsíros étrend, az elhízás és a testmozgás hiánya növeli a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Egyre tisztábban látszik az is, hogy ezek a tényezők a daganatok kialakulásában is vezető szerepet játszanak.

daganat, életmód, gen | InforMed Hírek6   InforMed | Seprődi, B.
A jó hír az, hogy tudunk mit tenni: a fogyás, a vörös húsok kerülése, a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és a dohányzásról való leszokás akár a daganatok 70 %-át megakadályozhatja.

Az életmód meghatározó szerepére a legfontosabb bizonyíték az egyes daganattípusok eloszlása a földön. Sok daganat nagyon gyakori az Egyesült Államokban, de tíz-hússzor ritkább a föld más tájain. Érdekes az is, hogy az Amerikába bevándorló népcsoportoknál a daganatok aránya az amerikai statisztikákat közelíti, ez a jelenség akkor is megfigyelhető, ha egy máshol élő közösség amerikai életmódot folytat. Japánban például a nyugati szokások felvételével az egekbe szökött a vastagbél-, mell- és prosztatarák gyakorisága.

A sokféle daganat legfőbb kiváltó oka a nyugati típusú étrend, az elhízás és a testmozgás hiánya. Csak most kezdjük megérteni, hogy ezek a tényezők ugyanolyan fontos szereppel bírnak, mint a dohányzás.

Vastagbélrákos betegeken végzett vizsgálatok során megdöbbentő eredményekre jutottak tavaly amerikai kutatók. A daganat eltávolítása után a szerzők a páciensek étrendi szokásait vizsgálták, és azt találták, hogy hagyományos nyugati étrend mellett háromszor nagyobb volt a daganat kiújulásának kockázata, mint a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend. Ez úgy lehetséges, hogy a nyugati étrend valamilyen módon segíthette a műtét után benn maradt daganatsejtek túlélését és szaporodását.

Az elhízás a második legfontosabb kockázati tényező a daganatok kialakulása során, az egészséges testsúly megtartása védelmet jelent a betegség ellen. Egy vizsgálat szerint a legtúlsúlyosabb egyéneknél öt-hatszoros is lehet egyes daganatok előfordulása, mint legsoványabb társaiknál.

A testmozgás is fontos szerepet játszik: naponta egy órás testmozgás például 30 százalékkal csökkenti a vastagbélrák kockázatát.

Az életmód bizonyos növekedést serkentő jelek generálásával serkenti a daganatos elfajulásra hajlamos sejtek növekedését. Számtalan olyan gént ismerünk már, ami egy sejtet hajlamossá tesz arra, hogy a szervezet jeleit figyelmen kívül hagyva osztódásnak induljon. Más gének a rákos sejtek terjedését segítik elő. Ezek a gének normálisan gátlás alatt vannak, de bizonyos hatásokra – ilyen például a rákkeltő anyagok fogyasztása vagy a radioaktív sugárzás – aktiválódhatnak.

A daganatosan elváltozott sejteknek azonban szükségük van olyan ingerre, ami serkenti, fenntartja a szaporodásukat, ezek általában a szervezetben normálisan is előforduló növekedési faktorok. A legtöbb tumor növekedését ilyen, mutációt nem okozó molekuláris hatások tartják fenn.

Nem tudjuk, hogy a nyugati étrend hogyan növeli a daganatok kockázatát. Lehetséges, hogy az ételekben található, mutációt is okozó vegyületek, az úgynevezett „heterociklusos aminok” állnak a rákos sejtek kialakulásának hátterében, de azt is tudjuk, hogy az étellel elfogyasztott vegyületek többszörösen átalakulnak a szervezetben, ez a folyamat is vezethet rákkeltő anyagok kialakulásához.

Az elhízás valószínűleg az inzulinszerű növekedési faktor fokozott termelődésén át vezet a daganatos kockázat növekedéséhez. Ez a gén szerepet játszhat a rákos sejtek túlélésében és a károsodott sejtek „öngyilkos” folyamatainak gátlásában. Ugyancsak fontos szerepe van a gyulladásnak, amely során hasonló, citokinnek nevezett vegyületek szabadulnak fel. Egy elhúzódó gyulladás során a daganatos sejtek „fürdenek” a citokinekben, ez nagyban segítheti a szaporodásukat. A zsírsejtek gyulladásos hírvivőket termelnek, ezek elhízott egyénekben nagy mennyiségben vannak jelen a szervezetben, így növekedhet végül a daganat kialakulásának kockázata.

A rendszeres testmozgás mind az inzulinszerű növekedési faktor, mind a citokinek mennyiségét csökkenti a vérben, így akkor is érvényesül a védő hatás, ha nem sikerül a normális testsúlyt elérni.

Nem könnyű, de nem is lehetetlen megváltoztatni az életmódunkat. Sokszor kevesebben dohányoznak ma, mint két generációval ezelőtt, és hasonlóképp lehet változtatni az étrendi és sportolási szokásainkon, testsúlyunkon is. Talán unokáink nem is fogják érteni, miért volt olyan nehéz ezeket az egyszerű változásokat véghezvinni a társadalomban.

Health.com
| daganat, életmód, gén
2008-06-27 00:06:35


Gyógyszert szállító robotok

Apró mágneses robotokat fejlesztettek ki amerikai mérnökök, amelyek a baktériumokhoz hasonlóan ki tudnak lépni az erekből, hogy gyógyszert szállítsanak a tumorba vagy k...


Univerzális rákteszt

A Queensland-i Egyetem kutatói tízperces ráktesztet fejlesztettek ki, 90 százalékos bizonyossággal lesz képes kimutatni a rákot a vérből. Eredményeiket a Nature Communic...


A rák nem fog eltűnni

Hondzso Taszuku japán immunológus, az idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje szerint a rák nem fog eltűnni, de az immunterápiával kezelhetővé válik a nem is olyan tá...


Hondzso Taszuku: a tudomány befektetés a jövőbe

Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem professzora, az idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje kedden annak a reményének adott hangot, hogy hazája a jövőben még többet áldo...


Az immunológiai megközelítés forradalmasítja az onkológiai ellátást

Az immunterápia fejlődésével olyan paradigmaváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtér...