Az új technika lényege, hogy összehasonlítják az ép és a daganatos betegségben az egyes gének aktivitását. Az aktivitás a gén kifejeződésének („expressziójának”) mértékével jellemezhető. A génkifejeződés folyamata során készül a génből egy meghatározott fehérje.

Munkájukhoz ép és daganatos tüdő-, pajzsmirigy-, máj-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőszövet mintákat használtak fel. Olyan géneket kerestek, melyek eltérő mértékben fejeződtek ki az ép, illetve a kóros sejtekben. Azokban az esetekben, amikor ugyanazok a gének mutattak aktivitást a kóros és az egészséges szövetben is, olyan génekre fókuszáltak, melyek szabályozása erőteljesebb volt a rákos szövetben.

A kutatóknak negyvennyolc szigorúan szabályozott gént sikerült azonosítaniuk, melyeket „szigorúan szabályozott” géneknek neveztek el.
Ezeket a géneket azért tartják különösen érdekesnek, mert az általuk kódolt fehérjék aktivitásának csupán kis mértékű csökkentése révén is jelentős változások érhetők el az egész daganat szintjén, melyek a daganat növekedése és terjedése ellen hatnak.


A kutatók szerint a daganatos betegségeken túl, a módszer könnyedén alkalmazható más kórképek esetén is. A megfelelő adatok birtokában a kutatók beazonosíthatják azokat a géneket, melyek működése kifejezetten a kórkép rosszabbodásával, progressziójával függ össze, ezt követően pedig kiderülhet, hogyan lehet számunkra előnyösen manipulálni őket.

Medical News Today