Fényérzékeny izom
A mesterséges izom alapja egy gumiszerű műanyag (PHMS), amelybe pálcikához hasonló alakú, párhuzamosan elrendeződő kémiai csoportokat visznek be. A konstrukciót keresztirányban azoszínezék-molekulákkal merevítik. Ha az anyagra 365 nanométer hullámhosszúságú ultraibolya fényt bocsátanak, akkor a színezékmolekulákban lévő nitrogénatomok közötti kötés elnyeli a fényt. Ez az energia átbillenti a molekulák alakját, meggörbíti őket. A keresztmerevítés meghajlik, ezáltal megszűnik a pálcikák párhuzamos elrendeződése, és az egész műanyag összehúzódik. A folyamat nem túl gyors, mert bizony egy másodpercbe is beletelik, amíg lejátszódik. Karatézni aligha lehetne ilyen lomha izommal.
A kiegyenesedés sem egyszerű. Kétféleképpen mehet végbe. Az egyszerűbb módszer, hogy megszüntetik a fényhatást, és ekkor a sötétben a meghajolt molekulák szép lassan visszatérnek eredeti állapotukba. Ez néhány órába is beletelhet. Gyorsabb megoldás, ha egy másik fénylökést adnak, amelynek elég az energiája ahhoz, hogy visszabillentse a molekulákat az egyenes helyzetbe. Ehhez 450 nanométeres UV-fényt alkalmaznak, amelynek kikapcsolása után a molekulák viszonylag gyorsan kiegyenesednek.
Az összehúzódás mértéke egyébként elég nagy: a nyugalmi állapotban mért hosszúság 20-25 százalékát teszi ki. A fényre reagáló mesterséges izmot a kutatók szerint elsősorban kényes operációknál, például agyműtéteknél lehetne előnyösen használni, mikro méretű csipeszek, fogók mozgatásához. Előnyük, hogy ennél a megoldásnál nincs szükség az érzékeny agyi szövetekre nézve veszélyes villamos térre.
2002-07-10 19:34:45