A daganatos betegek kezelése

Sajnálatos tény, hogy Magyarországon ma minden ötödik haláleset rosszindulatú daganat miatt következik be. Ebben rendkívül sok tényező: a környezetszennyezés, az egészségtelen táplálkozás, az élelmiszerekben lévő kémiai anyagok, a stressz, a testmozgás hiánya, egyes esetekben bizonyos öröklött hajlam játszik szerepet és a fáradhatatlanul folyó kutatások ellenére jelenleg még nem állnak rendelkezésre olyan kezelési módok, amelyektől minden esetben gyógyulást remélhetnénk.

daganat, rák, sugárkezelés | Gyógy-ír   Kisalföld | Mátrainé Laszip, I.
A gyógyítás lehetőségei függnek a daganat elhelyezkedésétől, szövettani természetétől, nagyságától, a beteg fizikai állapotától és attól, hogy a kezelés megkezdésekor van-e a szervezetben távoli áttét. Az orvos kezében igen sok eszköz van, amelyekkel teljes gyógyulást, vagy évekig tartó tünet- és panaszmentességet tud elérni. Ez alkalommal egy kevéssé ismert és éppen ezért sok tévhittel övezett módszerről, a sugárkezelésről lesz szó.

Az ionizáló sugárzást a századforduló óta próbálták a rákellenes küzdelemben alkalmazni. Eleinte röntgensugarat és rádiumot használtak, de a kezdetleges technikai lehetőségek miatt csak igen szűk területen (bőrdaganatok, méhdaganatok) tudták hasznosítani szerény eredményekkel. A mesterségesen előállítható izotópok felfedezését követően mód nyílt nagyobb energiájú, ugyanakkor veszélytelenebbül alkalmazható sugárzások előállítására, amelyeket megfelelően alkalmazva a legtöbb daganatféleséget egyre eredményesebben tudták kezelni. Az "izotóp" olyan atomot jelent, amely fizikai sajátosságai miatt folyamatos átalakuláson megy keresztül és közben valamilyen részecskét vagy meghatározott mennyiségű energiát bocsát ki.

Bizonyos energiák vagy részecskék az élő szervezetbe behatolva képesek annak sejtjeit elpusztítani. Ha ezek közül ki tudja választani a legalkalmasabbat és azt megfelelően irányítva a daganatba tudjuk juttatni, akkor elérjük, hogy a környező ép szövetek, szervek minimális károsításával a legeredményesebben pusztíthassuk el a kóros szövetburjánzást.

A daganatgyógyászatban leggyakrabban használt, mesterségesen létrehozott izotóp a Kobalt 60-as, amely folyamatosan úgynevezett gammasugárzást bocsát ki. Ezt használják fel a világon legtöbbet alkalmazott besugárzókészülékben, a kobaltágyúban is. Mivel viszonylag lassan használódik ("bomlik") el, így a berendezés üzemeltetése nem túlságosan drága. Sugárzást azonban nemcsak izotópok képesek kibocsátani, hanem például olyan készülékek is, amelyek elektromos áram segítségével állítanak elő igen nagy energiájú röntgen- vagy elektronsugárzást. Ezeket a készülékeket gyorsítóknak nevezzük. Előnyük az, hogy akár 8-10 féle sugárzás létrehozására is alkalmasak, így az orvos betege számára a legmegfelelőbbet tudja kiválasztani. Kép: Kezelés nagy energiájú gyorsítókészülékkel.

Az eddigiekben említett gépekkel az emberi testbe kívülről juttatjuk be a sugárzást, amely a leggondosabb besugárzás-tervezés mellett is magában hordozza a daganatot körülvevő ép szövetek (pl. bőr, tüdő, belek) károsodásának lehetőségét. Léteznek azonban olyan korszerű berendezések is, amelyek segítségével a daganatba vagy ennek közvetlen közelébe tudunk sugárzó anyagot helyezni, így a környező ép szövetek alig, vagy egyáltalán nem károsodnak. Ilyenkor igen vékony csövecskéket vezetnek a kezelendő szövetek közé, ezeket egy számítógép által vezérelt készülékhez csatlakoztatják, melyből egy kicsiny sugárforrást meghatározott időre bejuttatnak ezekbe az előre bevezetett kanülökbe. Ezt "utántöltős" (afterloading) technikának nevezzük. Ez a készülék nemcsak a beteget óvja meg a felesleges sugárterheléstől, hanem a kezelést végző személyzetet is, hiszen a berendezés egy külön helyiségből irányítható.

Milyen esetekben alkalmazhat sugárkezelést az orvos?

Leggyakrabban operáció után a betegség későbbi kiújulását megakadályozandó sugarazzuk be a műtéti területet azzal a céllal, hogy a már szóródott, szemmel nem látható kicsiny, daganatos sejtcsoportokat elpusztítsuk. Ha a daganat túlságosan nagy, korrektül nem operálható, a műtét előtt adott sugárkezeléssel meg lehet kisebbíteni, így a sebészi beavatkozás feltételei jobbak lehetnek. Sajnos sokszor a betegség előrehaladott volta miatt műtétet végezni nem lehet, de besugárzással - esetleg gyógyszeres terápiával kiegészítve - igen szép eredményeket tudunk elérni. Vannak továbbá olyan daganatok, amelyek egyedül besugárzással is véglegesen meggyógyíthatók. Ilyenek a nyirokszervi daganatok egyes formái, a gége és a garat, valamint a szájüreg és a bőr bizonyos daganatai. Besugárzással azonban az esetekben is lehet segíteni, amikor tudjuk, hogy a teljes gyógyulásra nincs remény, de a betegséggel járó fájdalmakat, kellemetlen tüneteket jelentősen lehet mérsékelni, esetleg teljesen megszüntetni.

Látható tehát, hogy a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők igen jelentős hányada betegségének valamely szakaszában sugárkezelésre szorul. Ennek azonban feltétele, hogy megfelelő számú korszerű besugárzókészülék álljon rendelkezésre. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint 1 millió lakosra 4 darab besugárzókészüléknek kellene jutnia ahhoz, hogy valamennyi rászoruló megkaphassa a személyre szabott, legjobb gyógykezelést.

A Petz Aladár Megyei Kórházban működő Onkotherápiás Centrum 3 megye: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém daganatos betegeinek sugárterápiáját végzi. A három megyében 1.110.000 ember él. Ebben a régióban az összes halálozás 22 százaléka daganatos betegség miatt következik be, ez 1994-ben 3216 halottat jelentett. Ugyanebben az évben 2885 új daganatos beteget vettek nyilvántartásba ebben a régióban.

Mindehhez jelenleg rendelkezésünkre áll egy modern kobaltágyú, amely a túlterhelés miatt lényegesen gyorsabban amortizálódik, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Van egy elöregedett gépünk is, amely igen gyakran meghibásodik, javítása sok időt és pénzt igényel. A kor színvonalát legalább megközelítő betegellátáshoz szükség lenne egy nagy energiájú gyorsítóra, egy korszerű, testüregi kezelésekre alkalmas "utántöltős" (after loading) készülékre és a kezelések optimális megtervezését lehetővé tevő besugárzás-tervezési rendszerre.

Sajnos a sugárterápia rendkívül költséges. Nemcsak a berendezések kerülnek több tízmillió forintba és nemcsak a sugárforrások időnkénti cseréje igényel jelentős anyagi ráfordítást, hanem azoknak a speciális sugárvédett helyiségeknek a kialakítása is igen sokba kerül, ahová ezeket telepíteni lehet. Osztályunkon ezek a helyiségek évek óta rendelkezésre állnak, de a központi költségvetésből ez idáig nem jutott pénz arra, hogy a daganatos betegek gyógyulását szolgáló korszerű készülékek kerüljenek ide.

| daganat, rák, sugárkezelés
2002-07-18 13:16:34

Web Design & Development Prowebshop