A rákkeltő kémiai anyagokról

Sorozatunk első számában felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ionizáló sugarak és részecskék (rtg, alfa-, béta-sugárzás), azáltal fejtik ki a szervezetre káros hatásukat, hogy az örökítőanyagban (DNS) változást hoznak létre. A kémiai jellegű anyagok közül számos vegyi anyagról derült ki, hogy vagy közvetlenül fejtik ki hatásukat, vagy ha önmagukban nem is rákkeltők (karcinogének), a szervezetben olyan átalakulásokon mennek át, amelyek során rákkeltő származékok keletkezhetnek.

rák, daganat, daganatkeltő, rákkeltőák, rákkeltő, daganatkeltÅ‘ | Gyógy-ír   Kisalföld | Bajnóczky, K.

A környezetben gyakran halmozódhatnak fel olyan anyagok, amelyek megfelelő koncentrációt elérve károsítják a sejtmagban lévő DNS-molekulákat. A "mutációs hatású" vegyi anyagok genetikai szempontból talán még a sugárzásoknál is veszélyesebbek, mert nem ismerjük pontosan az egyes anyagok hatásmechanizmusának részleteit. Ha ezek a hatások hozzáadódnak a sugárzó hatásokhoz, "kibillentik a genetikai egyensúlyt" - egy adott populáción belül -, nő az örökletes károsodások száma. Az emberiséget (élővilágot) különböző forrásokból érhetik kémiai mutagének. A természetben éppúgy, mint a mesterségesen szintetizált anyagok között - és számuk egyre nő.

Már 1775-ből (Angliából) származnak megfigyelések arról, hogy azok között a kéményseprők között, akik gyermekkorukban saját testükkel tisztították a kéményeket ("climbing boys"), gyakran fordult elő herezacskórák. Ma már biztosan tudjuk, hogy a koromban rákkeltő vegyi anyagok vannak. Az utóbbi évtizedek kutatásai számos összefüggést állapítottak meg egyes foglalkozással kapcsolatos vegyi ártalom és a daganatok keletkezése között.

Munkahelyi rákkeltőkVegyi anyag

Alumíniumgyártás, 4-aminobifenil, arzén, azbeszt, benzidin, benzol, ipari korom, nyersgumi, kemény fapor, kőszénkátrány, nikkel, króm VI, nyersolaj, policiklikus-aromás szénhidrogének, kátrány, radon, vas- és acélipar, vinil-klorid.

Munkahely

Alumíniumkohászat, festékipar, gumigyártás, mezőgazdaság, halászat, bányászat, tűzvédelem, műanyag-feldolgozás, festékgyártás, gumiipar, olajfinomítás, szigetelés, csatorna-, kéménytisztítás, faipar, kokszosítás, felületkezelés, fémfeldolgozás, petróleumfeldolgozás, kőolaj- és petróleumipar, mélyszintű bányászat, fürdők, alagutak, barlangok, mélyépítők, kohászat, műanyaggyártás.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan vegyületet, amelynek mutagén hatását bizonyították: a fémek közül az ólom, az egyik leggyakoribb környezetszennyező nehézfém, amely komoly idegrendszeri és fejlődési rendellenességet okozhat - különösen gyermekkorban - (vízvezetékek ólomcsöveiből, kipufogógáz üledékéből szálló por belégzésével juthat a szervezetbe, vagy ólomalapú festéket gyártó üzemekben fordulhat elő.) Az arzén (ásott kutakban, permetezőszerekben) a magzatot károsítja, fejlődési rendellenességet okozhat; felnőttekben bőr- és légúti rákot okozhat. A króm (az alumíniumiparban festékkel dolgozók, krómtartalmú bizsuk, esetleg tetoválófestékekben lévő króm) az arra érzékeny személyeknél bőrelváltozást okozhat. A higany az örökítőanyag "hibajavító mechanizmusát" zavarja meg. Veszélyesnek tekinthető a benzollal, azbeszttel, kátránnyal, szintetikus festékanyagokkal, szerves oldószerekkel, rovarirtó és gombaölő szerekkel (növényvédő szerrel) való tartós érintkezés. Azok a szerek a legveszélyesebbek, amelyek étkezés (növényvédő szerrel permetezett zöldség, gyümölcs fogyasztása), belégzés (kipufogógáz) útján állandóan a szervezetbe kerülnek.

A fogak ápolatlansága is rizikótényező

Az élvezeti szerek közül a nikotin, a koffein és az alkohol növeli a hajlamot rosszindulatú daganat kialakulására. A dohányosok tüdejében kátrány rakódik le (ez adja a dohányos tüdejének fekete elszíneződését), ami köztudottan növeli a tüdőrák rizikóját. Azonban a genetikai és egyéb tényezők is jelentősen hozzájárulnak a rák kialakulásának kockázatához. (Ezért lehetséges, hogy a dohányosok kb. 10 százalékánál fejlődik ki a daganat). Az alkohol az idegrendszert, a májat, a szívműködést és a vesét károsítja. A tüdő- és szájüregdaganatokat kiváltó okaként szerepelhetnek a fogak ápolatlansága, elhanyagoltsága (a szájhigiénia!). (Az emlőrák közvetlen kiváltó okát sajnos nem ismerjük.)

A kémiai mutagének között jelentős szerepet töltenek be egyes gyógyszerek is. Közülük elsősorban a citosztatikus (rákellenes gyógyszerek) lehetnek felelősek mutáció kialakulásáért, de más gyógyszerek is okozhatnak veleszületett fejlődési rendellenességet. (A szintetikusan előállított gyógyszerek többségét a szervezet képes lebontani.) Az ún. teratogén (magzati károsodást okozó) gyógyszerek alkalmazása indokolt esetben, szigorú orvosi ellenőrzés mellett lehetséges.

A terhes állapot különös figyelmet érdemel!

Különösen nagy figyelmet igényel a terhesség alatti gyógyszeres kezelés. A terhesség alatt a gravidát és a magzatot védeni kell a környezeti ártalmaktól. Ezek hatása az ártalom jellegétől, erősségétől, a behatás idejétől, valamint az anya és a magzat öröklött tulajdonsága és a környezeti faktorok közötti kölcsönhatástól függ. Ezért, ha lehet, a terhesség alatt a gyógyszer adását kerülni kell. Az iparosodott országokban a vegyipar fejlettségének arányában (technológiai fegyelmezetlenségből, munkavédelmi szabályok be nem tartásával) emelkedik a rákos betegségek aránya. Ezért a környezeti mutagén hatások (ún. toxikus hatások) okozta genetikai károsodások (genotoxicitás) mértékének vizsgálata, az egyéni rizikóbecslés nagy jelentőségű. A mutagének egészségkárosító kockázatának lehetséges vizsgáló módszereiről a következő számunkban hallhatnak.

| rák, daganat, daganatkeltő, rákkeltőák, daganat, daganatkeltő, rákkeltő
2002-07-18 14:55:09

Web Design & Development Prowebshop