Hontalanul vándorló sejtek – egy érdekes új rákelmélet

Egy többsejtű szervezetben a sejtek java részének a szó szoros értelmében meg kell keresnie a helyét, és ez nem mindegyiknek sikerül. A helyét folyamatosan kereső sejt a ráksejt, írja Jurij Vasziljev és I. M. Gelfand, a Biochemistry című folyóiratban megjelent cikkében.

rákkutatás | InforMed Hírek5   InforMed | Dobos, L.
Ahhoz, hogy a sejtek szervezetté állhassanak össze, meg kell találniuk egymást, ezért ún. kereső vándorlásba kezdenek. Ennek általában két fázisa van. A kereső fázisban egy sejtcsoport véletlenszerűen elindul a szervezet nem sejtes térségeiben, mintegy csak tapogatózik. Egyesek belekapaszkodnak valamibe, majd választás elé kerülnek. Azok a vándorló sejtek, amelyek rátaláltak egy bizonyos helyre, megállnak, és differenciálódni kezdenek. Kereső vándorlás nélkül nem képzelhető el az embrionális fejlődés.

Az idegrendszer kialakulásakor a gerincvelő idegsejtjei végződéseket, axonokat bocsátanak ki a testüregbe, majd egy idő után „elérik céljukat”, például az izomsejtek kezdeményeit. Ekkor, az idegek és az izmok találkozásánál kialakul a szinapszis. Az agyból kiinduló axonok más szervekkel kapcsolódnak. Az erek fejlődései is a kereső vándorlás eredménye, és ez a kezdete a sebgyógyulásnak is.

A választás tehát a következő: egy sejt vagy megtalálja a helyét, és része lesz egy szövetnek vagy szervek, vagy nem, ami meglehetősen általános jelenség. A fölösleges axonok, és a hozzájuk tartozó sejtekre az ún. apoptózis, a sejthalál vár.

A ráksejtek rosszindulatúsága, más szóval az a képesség, hogy elhagyják a normál szövetet, hasonló a kereső vándorláshoz. Ezt a vándorlást azonban kórosnak tekintik a kutatók. A kóros vándorlás abban különbözik a normálistól, hogy csak a vándorlás szakasza van meg, a választás hiányzik. Ez valószínűleg az ép kereső mechanizmus genetikai rendellenességének a következménye.

A rosszindulatú sejtek állandó vándorlásban vannak, nem állnak meg, és nem kezdenek el differenciálódni. Magában a daganatban a sejtek mozgása spontán és zavaros. Jó esetben a helyüket meg nem talált sejtek elhalnak, de a ráksejteknél hiányzik az apoptózisra való képesség, ezért fennmaradnak, és szaporodnak. Ha ez a folyamat már túlságosan előrehaladott, a ráksejtek elhagyják eredeti daganatukat, tovább vándorolnak, és áttéteket képeznek.

A rák korai fázisaiban a sejteknek még van némi választási képességük, de bizonyos tényezők hatására ez elmarad. Még a nem rosszindulatú daganatokra is jellemző az, hogy sejtjeik egy része állandó keresésben van, szaporodik és vándorol.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a ráksejteket csak durva összehasonlításban lehet örökös vándoroknak nevezni, továbbá azt, hogy minden feltételezésüket kísérleti úton kell igazolni.


| rákkutatás
2007-01-28 17:07:47
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop