A szájüreg, fogazat

A szájüreg a fogazattal és a csatlakozó nyálmirigyekkel a tápcsatorna kapuját képezi. Hiányos működése a tápcsatorna és az emésztőrendszer különböző megbetegedéseihez, zavaraihoz vezethet. A rágóképesség csökkenése korlátozza a táplálékfelvételt, gátolja a rostdús, fizikai tulajdonságaiknál fogva jó rágást kívánó élelmiszerek felaprózását. Közismert, hogy hiányos rágófunkció esetén a nyálenzimek aktivitása is csökken, s a gyomor-bél traktusba többé-kevésbé emésztetlen, illetve a fontos tápanyagokat nem tartalmazó pépes ételek jutnak, amelyek könnyen okozhatnak gyomor- és bélpanaszokat, sőt komolyabb elváltozásokat (fogyás, gyengeség) is.

szájüreg, fogazat | Fogunk védelmében   SubRosa Kiadó | Bánóczy, J.
Az emésztőrendszer egészségének védelme szempontjából elsőrendű fontosságú a száj egészségének megóvása, betegségeinek megelőzése, azok korai felismerése és kezelésbevétele, valamint a már kialakult károsodások megfelelő helyreállítása.

Másrészt, a szájüreget bélelő nyálkahártya és a fogazat tükre a szervezet egyes általános megbetegedéseinek. Nem véletlen, hogy a jó háziorvos feltétlenül 'megnézi a beteg nyelvét - a száj megtekintése számos állapotra és betegségre enged következtetni.

Így például terhesség alatt, vagy cukorbetegségben jellegzetes szájüregi elváltozások észlelhetők, és bizonyos fertőzések, sőt az életet veszélyeztető betegségek (HIV-fertőzés, illetve AIDS) első tünetei is a szájban jelentkezhetnek, idesorolva a szájüregi daganatokat, és a rákot megelőző elváltozásokat. Utóbbiak idejében felismerve nagyrészt gyógyíthatóak, és életet menthetnek.

A szájüreg és a fogazat rendszeres vizsgálatának fontossága

Az előzőekben elmondottakból következik, hogy a rendszeres fogorvosi vizsgálat évente kétszer, általános egészségünk és szájegészségünk megóvása érdekében elengedhetetlen.

Ennek azonban a legtöbb ember nem tesz eleget. Hazai statisztikák szerint a lakosság mintegy fele csak panasz esetén fordul fogorvoshoz, s bizony ekkor már sokszor nem menthető meg a beteg fog, ezért azt el kell távolítani. Így fokozatosan elveszítjük - egyébként még megmenthető - fogainkat, s ezzel együtt rágóképességünket. Másrészt a szájban jelentkező veszélyes betegségek, így a rák, valamint az AIDS tünetei sokszor nem okoznak panaszt, ezek csak rendszeres fogorvoshoz fordulás esetén ismerhetők fel.

Miért félünk a fogorvostól? Miért nem kell félnünk a fogorvostól?

Ősi rossz érzés a fogorvostól (és minden más orvosi vizsgálattól) való félelem, amelyet csak tudatos intelligenciával győzhetünk le, és szoktathatjuk rá magunkat és családtagjainkat a fogorvos rendszeres meglátogatására. Ma már minden fogászati beavatkozás elvégezhető fájdalommentesen, kellemes körülmények között, a modern fogorvosi rendelő fektethető kezelőszékeiben

.

A fogászati kezelést is elkerülhetjük azonban, ha rendszeresen megfogadjuk a tanácsokat és a gyakorlatban alkalmazzuk azokat a módszereket, melyekkel a fogazat és a szájüreg betegségeit megelőzhetjük.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felosztása szerint a megelőzésnek (prevenció) különböző fokozatait különböztethetjük meg. Ezek a következők:

Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) célja elsősorban a két fogászati népbetegség: a fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzése - de ugyanígy a fogazati rendellenességek és a szájüregi rák kialakulásának meggátlása, a beható káros tényezők távoltartása, kiküszöbölése, megfelelő életmód-változtatás és bizonyos beavatkozások útján.

A másodlagos fogászati megelőzés (szekunder prevenció) célja a fogászati betegségek korai felismerése és progressziójának meggátlása, a szuvasodások tömésekkel való ellátása, az ínygyulladás megfelelő kezelése, a fogszabályozás, valamint a szájüregi rákelőző elváltozások időben történő ellátása útján.

A harmadlagos (tercier) fogászati prevenció (rehabilitáció) körébe tartoznak a helyreállító tevékenységek, a fogak megtartása gyökértöméssel, a fogágybetegségek kezelése, a hiányzó fogak pótlása protetikai módszerekkel, illetve a daganatok ellátása sebészi beavatkozások útján.

A megelőzés, a prevenció azonban nemcsak egészségünk, hanem anyagi szempontok miatt is előnyösebb. Sokkal kevesebbe kerül a megelőző módszerek alkalmazása, mint a már kialakult betegségek gyógyítása.

Így például a fogszuvasodás megelőzési módszereinek elterjedésével nincs szükség a fogak tömésére, eltávolítására, drága fogpótlások készítésére. Erre ma már számos, fogászatilag fejlett országban van példa, a költség/hatékonyság számítások igen kedvezőek a prevenció javára. És az idejekorán felismert rákelőző állapotok gyógyítása, a káros szenvedélyekről (dohányzás) való leszokás életmentő hatásán túl, kevesebbe kerül, mint a már kifejlődött daganat hosszú kórházi tartózkodással egybekötött sebészi vagy sugaras kezelése.

| szájüreg, fogazat
2007-11-11 02:03:49
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop