Az egészséges fogakért - Ideális étkezés, optimális szájhigiéné

Fogaink, szájnyálkahártyánk, nyálunk és a mikroorganizmusok a szájüregünkben komplex hatásrendszert, ökoszisztémát alkotnak.

fog, szájhigiéné, szájüreg | Ideál - Reforméletmód magazin 2006 ;18(10):63-65   Celsus Kft. | Bárdos, E.
A szájnyálkahártya sejtjei és a mikroorganizmusok egyedi mikrobiális életközösséget képeznek, benépesítik szájunkat. Erre az élőhelyre seregnyi környezeti tényező hat, úgymint a nyál, a táplálkozási tényezők, a hőmérséklet, a pH-érték és a mikroorganizmusok közötti konkurencia. A szájüreget felépítő valamennyi komponens meghatározza az orális egészséget.

Fogakkal felvértezve

A fog koronára és gyökérre tagolódik. Kemény összetevőjének fő tömegét a dentin adja, melyet a fogkorona területén masszív bevonatot képező fogzománc borít, a gyökér területén pedig cementállomány burkol. A fogak az állkapocs csontrekeszeibe egy szalagapparátus segítségével ágyazódnak. Tehát nem összecsontosodással rögzülnek. A fogíny a szájnyálkahártya része, s a fog tartóapparátusához tartozik. Az egészséges fogíny a fognyak mentén árkádszerűen futó, szoros burkolatot képez. A fog és a fogíny között 2-3 mm mélységben fogínyredő húzódik, melynek mélységében folytatódik az íny hámja.

Egyensúlyteremtő nyál

A nyál a legfontosabb tényező a szájüreg ökológiai egyensúlyának fenntartásában és a szájüreg egészségének megőrzésében.

Tudta? Egy egészséges embernél naponta 1-1,5 liter nyál áramlik át a szájüregen. A nyál fő tömegét, mintegy 70 százalékát az állkapocs alatti mirigyek, 25 százalékát a fültő-mirigyek termelik. A maradék 5 százalék a nyelv alatti mirigyekben és további kisebb mirigyekben képződik.

A nyál több mint 90 százaléka víz, összetevőinek jelentős csoportját képezik a glikoproteinek, melyek vékony filmrétegben vonják be a szájüreg teljes felületét. Különösen fontos továbbá a nyál ásványianyag-tartalma, úgymint
- a kationok közül többek között a kalcium, magnézium, nátrium, kálium, vas, réz
- az anionok közül a foszfát-, klorid- és fluoridionok.

A nyál pH-értékét elsősorban a bikarbonát-puffer tartja nagyjából semlegesen. A nyál néhány mikroorganizmus ellen felvértezett, korlátozott hatékonyságú baktericid, fungicid és vírusellenes anyagokat is tartalmaz.

Döntő befolyás

A táplálkozás - például a cukorbevitel, az ételek-italok pH-ja - döntően befolyásolja a szájüregben levő alkotórészeket. A szájüreg ökológiai rendszere komplex és érzékeny. Alkotórészeinek harmonikus összjátékát a szájüreg egészségének megőrzése segíti elő.

Optimális 5,5-ös pH

A nyál pufferoló hatása - bizonyos korlátok között - nem engedi a pH-t a kritikus 5,5-ös érték alá csökkenni, s így előmozdítja a remineralizáció (ásványbeépülés) túlsúlyát a demineralizációval (ásványkioldódás) szemben.

A szájüreg flórája

A szájüregben legalább 5x1013 mikroorganizmus él, melyek közül mintegy 200-300 fajt azonosítottak, többségük baktérium.

Csekély mennyiségben fordulnak elő gombák és vírusok. A baktériumoknak a felülethez kell tapadniuk, hogy a szájüregben megélhessenek. Ezen egysejtűek nyálkahártyákon történő kolóniaképzése során először vékony, üvegszerű réteg keletkezik, amely ragacsos, sűrű masszává alakulhat, végül érett plakkok lesznek belőle. Az oxigénkínálat, a tápanyagok mennyisége és fajtája, valamint a pH-érték lokális különbségei a mindenkor legjobban alkalmazkodó mikroorganizmusoknak kínálnak optimális létfeltételeket.
Ha valami nem stimmel...

A fogszuvasodás és a parodontopátiák kialakulásához négy alapvető tényező szükséges:
- a fogak, illetve a fogíny mint gazda
- mikroorganizmusok
- anyagok (ételmaradékok)
- idő.

A szuvasodás oka elsősorban az, hogy a plakkok baktériumai a táplálék szénhidrátjainak erjedése során szerves savakat képeznek. Csekély cukorkínálat mellett a Streptococcusok hangyasavat és ecetsavat termelnek, ezek kevéssé segítik elő a szuvasodást. Bőséges glükózkínálat mellett a bakteriális anyagcsere nagymértékben kariogén tejsav termelésére áll át.

Ha a mikroorganizmusok a hiányos fogápolás következtében elég hosszú ideig hatnak a fogakra, akkor a pH-érték a kritikus 5,5-ös szint alá csökken, s ilyen környezetben a szerves savak megtámadják a fog ásványi anyagát. Ez a demineralizáció a nyálban levő ásványi anyagok felvételével visszafordítható. Ha azonban a savak gyakran támadhatnak vagy a pH-érték sokáig 5,5 alatt marad, az ásványi anyagok vesztesége többé már nem kompenzálható: kezdeti szuvasodás jön létre.

A parodontitisz (fogágybetegség) kialakulása szempontjából nemcsak a plakkok mennyisége, hanem összetétele is fontos. Ha a fogínyen levő plakkokban egyre nagyobb számban jelennek meg Gram-negatív, fakultatív vagy obligát anaerob coccusok vagy pálcikák, fogínygyulladás jön létre. A plakk kiterjed a fogíny alatti területekre is. Megjelennek a spirochéták. A mikroorganizmusok anyagcseretermékei fellazítják a fogínyperem szoros szerkezetét, s a mikrobiális antigének behatolnak az alatta fekvő kötőszövetbe, az pedig különféle gyulladásokkal reagál, ami eredetileg a káros anyagok ellen irányul, mégis a parodontális szövet pusztulásához vezet.

Érzékeny ökológiai egyensúly

A szájüregben a nyálkahártya, a fogak, a mikroorganizmusok és a nyál között ökológiai egyensúly áll fenn. A legfontosabb alapmechanizmus az önszabályozás képessége, melyben a nyál központi szerepet játszik. A zománc bevonata, ami a nyál glikoprotein-jeiből és lipidjeiből áll, diffúziós barriert képezve, megakadályozza a savak behatolását, ugyanakkor határréteg is egyben, mely az ásványi anyagok elvesztését gátolja. A nyál ezen mucinjai a nyálkahártyát is védik a kiszáradástól, sérüléstől, enzimhatásoktól stb.

Említhetjük továbbá a nyálban levő faktorok mikroorganizmusokra gyakorolt növekedésgátló hatását. A nyál ásványi anyagairól sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek a mikroorganizmusok fogpusztító hatását ellensúlyozzák. A zománcképződés során a kalcium, a foszfát, a magnézium, a fluorid stb. a nyálból a fog felületét képező fogzománcba diffundál a fogak kibújása idején és ezt követően is. Ugyancsak megfelelő diffúziós folyamatok teszik lehetővé azt is, hogy egy nap folyamán, illetve az élet során a savak támadását követően többször megismétlődjön a zománcfelület egyes területein a remineralizáció.

A nyál mellett más tényezők is hatnak a szájüreg ökoszisztémájára. A belső tényezőkhöz sorolhatók:- a mikroorganizmusok
- a genetikai tényezők
- például a zománcképződés örökletes zavarai
- a nyál összetételének változása.

A külső tényezőkhöz geoklimatikus hatások is tartoznak: az ivóvízben, illetve az élelmiszerben levő ásványi anyagok és nyomelemek, a belélegzett levegő alkotórészei.

Fontosak a szájhigiéniával kapcsolatos szokások: a fogmosás gyakorisága és hatékonysága, a fogkrémmel bevitt fluoridmennyiség. A fogorvos által alkalmazott anyagok is hatnak a szájban az ökoszisztémára: a tömésekből vagy a fogpótlásból esetlegesen felszabaduló fémionok, a tömések és protézisek műanyag összetevőiből kilépő különböző, olykor allergizáló hatású anyagok is befolyásoló tényezők.

B. E.
| fog, szájhigiéné, szájüreg
2006-09-25 21:18:50
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop