Újfajta baktériumok a szájban
Nem titok, hogy az ember szájában csak úgy hemzsegnek a baktériumok, de egy új tanulmányból megtudhatjuk, hogy még a korábban gondoltnál is több lakik a szánkban.
A dr. David Relman, a Stanford University mikrobiológus és immunológus professzora által vezetett tanulmány régi és új tudományos módszerek kombinációjával vizsgált meg egy egészséges ember szájából vett plakkmintát.
A kutatás 37 olyan egyedi baktérium létét bizonyította be, amelyeket eddig még soha nem vett nyilvántartásba a mikrobiológia. Egyesek hasonlóak voltak már ismert baktériumokhoz, ám mások teljességgel ismeretlenek voltak a kutatók számára.
Relman professzor szerint a fogakat körülvevő subgingivalis árkot már több ízben átvizsgálták mikrobák után kutatva. Bár mindeddig közel 500 baktériumtörzset azonosítottak, Relman professzor szerint ez a szájban tanyázó baktériumoknak csak a töredéke.
A szájűrben honos baktériumok alaposabb megismerése segítségére lehet a fogorvosoknak és szájsebészeknek, hogy megértsék azokat a baktériumállományban végbement változásokat, amelyek gingivitishez, periodontitishoz és fogromláshoz vezethetnek.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences december 7-i számában jelent meg.
"Az a legmeglepőbb felfedezés, hogy még az egyik legalaposabban tanulmányozott mikrobakteriális lakóhelyen, mint a jelen esetben, hagyományos eszközökkel egy egész sor baktériumot nem sikerült azonosítani" - mondta Paul Lepp, kutató, a Stanford University posztdoktorális hallgatója. "Azt tapasztaltuk, hogy az eddigi módszerekkel a baktériumok mintegy 50 százalékát nem lehetett azonosítani. Több mikroorganizmust találtunk, mint amennyire számítottunk."
"Ez az első lépés ahhoz, hogy más baktériumokat akár önmagukban, akár közösségben is összefüggésbe hozzunk a fogínybetegségekkel - mondta Lepp. - Mert a fogínybetegségeket nem csupán egyetlen baktérium okozza, hanem baktériumok közössége."
Mindeddig úgy tanulmányozták a szájban levő baktériumokat, hogy mintát vettek a száj belsejéből, aztán laboratóriumban tenyésztették a baktériumokat, majd biokémiai tesztek sorával valamint azon ételekkel, amelyeket az illető baktérium kedvel, azonosították a különböző fajokat. Ezzel a módszerrel azonosította Relman professzor és csapata a fogínyben található baktériumokat. Ugyanezt a mintát azonban molekuláris technikával is átvizsgálták. Ahelyett, hogy laboratóriumban tenyésztették volna a baktériumokat, a DNS-t egyenesen a plakkból preparálták, és a bakteriális jelzésű genetikai sorokat egyenként tanulmányozták.
Az eredmények összehasonlítása után azt tapasztalták a kutatók, hogy a molekuláris módszerrel 31 új baktériumot sikerült azonosítani, míg a hagyományos megközelítéssel mindössze 6-ot.
Dr. Salan Drinnan, a buffalói State University of New York mellett működő School of Dental Medicine professzora szerint az eredmények nem egetverőek.
"Valóban semmi meglepő nincs az egészben - mondta Drinnan professzor. - Csak az derült ki, amit már régóta tudunk: Számos olyan baktérium van a szájban, amelyeket in vitro nem lehet kitenyészteni. Most, az új technikával azonban finomítani lehet az eredményeken."
"Fontos, hogy az emberek tudják: a száj élő szervezet és számtalan folyamat zajlik le benne. Azonban a legnagyobb felfedezés nem maguk a baktériumok, hanem az új technikák, amelyekkel meg lehet őket ismerni.
Megjelent: Medical PressCorps News Service