A nyálmirigydaganatok sebészete
A szájüregben és garatban elhelyezkedő nyálmirigyeket elsőként nagyságuk szerint osztjuk fel: kis és nagy nyálmirigyekre. A kis nyálmirigyek a szájüreg és a garat nyálkahártyájában elszórtan helyezkednek el, feladatuk a nyálkahártya nedvesítése, és ezzel a nyelési, beszéd és légzési működés segítése.
Három nagy nyálmirigyet különböztetünk meg, mindegyikük páros szerv: a nyelv alatti, az állkapocs alatti és a fültőmirigyet. A nagy nyálmirigyek jóindulatú daganatai (adenomák, kevert szerkezetű tumorok, stb.) már gyakoribb betegségek, leggyakrabban a fültőmirigyben találhatóak.
Gyógyításuk műtéti eltávolítás. A nyelv alatti és állkapocs alatti mirigy jóindulatú tumoraival együtt rendszerint az egész mirigyet kiírtjuk, hiányuk nem okoz jelentős funkcióveszteséget. A fültőmirigy műtéteit bonyolítja a szerven keresztül haladó arcideg, melynek rendszerint 3 ága van, de számos variációs lehetőséget ismerünk. (1.ábra). A fültőmirigy jóindulatú daganatok műtétje során felkeressük az arcideg törzsét és a központi rész felől haladunk a környéki idegek irányába. Az ideg lefutásának pontos meghatározása után távolítjuk el a daganatot. Magáról a daganat szerkezetéről a műtét előtt elvégzett cytológiai és képalkotó (computer tomograph, mágneses rezonancia vizsgálat) vizsgálatokkal tájékozódhatunk.
A nagy nyálmirigyek rosszindulatú daganatai számos problémát vetnek fel. A szövettani diagnózis felállítása a mirigyek rejtett helyzete miatt a műtét előtt többnyire megoldhatatlan. Kiegészítő vizsgálatok segítenek bennünket a rosszindulatú daganat gyanújeleit felismerni. A cytológiai vizsgálat, mely sejtszinten vizsgálja a tumort, igen jó támpont. A képalkotó eljárások (CT és mágneses rezonancia vizsgálat) szintén szolgáltatnak adatokat a nyálmirigyek rosszindulatú daganatairól. A műtét előtt jelentkező arcidegbénulás, mely ezekben az esetekben a tumor idegtörzsre terjedését jelzi, szintén megbízható jel. Egyes esetekben kontrasztanyaggal töltjük fel a nyálmirigy nyálcsatornácskáit és ebből a képből vonunk le következtetést.
Összességében azonban csak a rosszindulatú daganat alapos gyanúját vélhetjük műtét előtt. A szövettani diagnózis pontosítására a műtét alatt van lehetőségünk, mikor is az eltávolított daganatból fagyasztott szövettani metszet alapján kapunk patológiai véleményt. A műtétet ezt követően a szövettani lelet birtokában komplettáljuk, sajnos számos esetben, különösen az idegtörzs mentén terjedő daganatok esetében az arcideg kiirtására kényszerülünk, mely az arcfél teljes, maradandó bénulásával jár.
A sugárérzékeny daganatok műtétjei után kiegészítő sugárkezelés jön szóba. Nyaki nyirokcsomó áttéteket a műtéttel egyidőben, illetve későbbi észlelésnél második ülésben írtjuk ki. Korszerű műtéttechnikai beavatkozás az arcideg transzplantációs sebészete. Válogatott esetekben lehetőség nyílik a kiirtott arcideg plasztikai helyreállítására más idegtörzsekből. A műtétet követően az ideg regeneratio elősegítésére gyógyszeres és elektromos kezelések alkalmazhatóak. A fentiekből kitűnik, hogy a nyálmirigy daganatok sebészete, különösen a fültőmirigy sebészete, mely nem választható el az arcideg sebészetétől, igen felelősségteljes, komoly diagnosztikai készséget és plasztikai sebészeti jártasságot igényel.
2007-11-11 01:35:52