A kutatások során az elhízás több paraméterét vetették össze a fogínybetegség kockázatának alakulásával. Az elemzések során 36 903 férfi adatait dolgozták fel, akiknél a vizsgálat kezdetén nem állt fenn fogínybetegség. A résztvevők egészségének alakulását 16 éven át követték. A páciensek súlyát és a fogbetegségek alakulását kétévente mérték fel a kutatók, e-mailben küldött kérdőívek segítségével. A centrális típusú elhízás mérésekor a derék- és csípőkörfogat alakulását vizsgálták, ez a vizsgálat elején történt meg. Az elemzések során arra voltak kíváncsiak, hogy a testtömegindex, a derékkörfogat, és a derék-csípő arány változása hogyan befolyásolja a fogínybetegségek megjelenésének időpontját.

A kutatócsoport szignifikáns kapcsolatot talált a túlsúly mindhárom paramétere és az ínybetegség között, miután figyelembe vette az életkori, dohányzási, szakmai, sportolási és táplálkozási adatok, valamint a fennálló cukorbetegség módosító hatását. Azoknál a résztvevőknél, akiknél a vizsgálat kezdetén vagy a követési idő alatt elhízást lehetett megállapítani (testtömegindex 30 felett), 25-29 %-kal nagyobb kockázattal jelent meg fogínybetegség, mint normál súlyú (testtömegindex 18,5-24-9 között) társaiknál. A 100 cm feletti derékkörfogat is magasabb, 19 %-kal emelkedett kockázatot jelentett. A 0,95 feletti derék-csípő arány 16 %-kal emelte a rizikót. Az elemzések során úgy látszott, hogy az elhízás (vagyis a magas testtömegindex) önmagában jobban befolyásolja a fogínybetegségek kialakulását, mint a centrális típusú elhízás (magas derékkörfogat).

Ezek az eredmények az első bizonyítékok arra, hogy az elhízás segíti a fogínybetegségek kialakulását is. Tudva, hogy milyen magas mindkét kórállapotnak a gyakorisága, ezek a következtetések nagy egészségügyi jelentőséggel bírnak.

ScienceDaily