A fogtömés szinte minden esetben veszélyeket hordoz magában. A fogakba került idegen anyagok az egész szervezetre károsak. A témával kapcsolatban dr. Tamasi József belgyógyászt, a természetes gyógymódok szakértőjét kérdeztük, aki június 22-én a Vital TV reggeli műsorában részletesebben beszél minderről.

- Mely fogászati tömőanyagok káros hatásúak a szervezetre és miért?

- A különböző lehetőségek közül az amalgám a legkárosabb, hiszen ez az anyag fémötvözet, melynek fele higany, ami a szervezetbe kerülve károsítja a sejteket. Ennek oka részben az, hogy a nyál oldja, és az emésztőrendszerbe kerülve felszívódik a véráramba, másrészt a tömőanyag keverése során sok esetben olyan galvánelem jön létre, melynek révén a higany egyfajta áramvezető szerephez jut, és így vándorol a szövetek közé. Ezenkívül a tömésekből gáz formájában párologva is folyamatosan bekerül a véráramba! Jelentős része pedig a tömésből való kivándorlás során bejut a központi idegrendszerbe, és míg más szervekből képes valamelyest ürülni, innen nem, ezért károsító hatását egész életen át kifejti.

- Milyen folyamat következtében vándorol ki a higany a tömésből?

- A fogmosás, a rágás, a meleg ételek, a zsírhatások, a savas ételek mind-mind kiváltják a higany oldódását, továbbá a tömés belső felületén folyamatosan halad a szövetek felé. Tehát összességében megállíthatatlan folyamatról van szó.

- Milyen más, a szervezet számára barátibb tömőanyagok léteznek?

- Legjobb az arany és a porcelán, mert ezek szilárd anyagok. Hátrányuk, hogy drágák és a tömés során kicsit többet kell levenni a fogból, mit más eljárások esetén. Rajtuk kívül léteznek még a fehér műanyag tömések, melyek bár bizonyos mértékben szintén mérgezőek a szövetekre, de sokkal kevésbé, mint az amalgám, és ha kellően alábélelt a tömés, akkor csekély a károsító hatásuk. Ezek az anyagok viszont nem elég szilárdak, ezért a nagy tömésekre nem alkalmasak.

- Célszerű-e kicseréltetni a már meglévő amalgámtöméseket korszerűbbekre?

- Abban az esetben, ha a páciensnek nincs semmi panasza a tömésekkel, illetve nincs olyan megoldatlan egészségügyi problémája, ami foggal kapcsolatos lehet - tehát nem jól gyógyuló betegség, nem magyarázható egészségi problémák, progresszív ízületi fájdalmak, allergia, krónikus fejfájás stb... -, akkor nem érdemes kicserélni az amalgámtöméseket, mert az eljárás során a fúráskor szétporladt higanyrészecskék a nyálkahártyán keresztül felszívódnak. Amennyiben mégis indokolt a tömés kivétele, és több fog érintett a szájban, akkor tanácsos nem egyszerre, hanem legalább kéthetes kihagyásokkal kicserélni azokat.

- Létezik-e valamilyen eljárás, amivel a higany okozta káros hatások mérsékelhetőek?

- Igen. A természetgyógyászatban ismerünk olyan homeopátiás, illetve fitoterápiás módszereket, melyek segítenek a szervezetnek a nehézfémek kiválasztásában. Léteznek erre gyógyszeres kezelések is, ezeknek viszont az a hátrányuk, hogy a higany mellett még sok más anyagot is kisöpörnek a szervezetből, amiket pótolni kell. Ezért az ilyen kúrákat - az amalgámcserék ideje alatt és után -kizárólag hozzáértő terapeuta segítségével szabad és lehet hatékonyan végezni!

A higany kiürülését segítő anyagok

Algák, fokhagyma, zöld növényekből készült termékek, huminsav- és klorofilltartalmú készítmények, valamint a higanyból és amalgámból készült homeopátiás (pontosabban: izopátiás) szerek. Az amalgám kiürítésekor szükség van még magnéziumra, cinkre, szelénre, más nyomelemekre, valamint sok folyadékra is.

Terhesség idején

Kismamáknak fokozottan tartózkodniuk kell az amalgámtömések berakásától és kivételétől is, mert a terhesség ideje alatt a szervezetbe jutó higany olyannyira mérgező lehet, hogy akár a magzat halálát is okozhatja!

Sziebig Tímea