A betegség kezeléséhez hozzátartozik a fogak napi tisztán tartása fogkefével és fogkrémmel (különösen étkezések után), a fogselyem használata, a cukorfogyasztás csökkentése és a fogak rendszeres professzionális tisztítása. A fogorvosok általában betömik a szuvas fogat. Az orvos ezenkívül ajánlhatja a fluor helyi alkalmazását, vagy barázdazárást (műanyag rátétek felhelyezését, melyek védőgátat képeznek a baktériumok és a fogak rágófelülete között).

Étkezési tanácsok

Már több mint 50 éve észrevették, hogy a természeti népeknél, mint például az eszkimóknál vagy az afrikai bantu törzsnél, a fogszuvasodás meglehetősen ritka jelenség. Ugyanakkor, ha étrendjükben megnövekszik a „nyugati” típusú, többszörösen feldolgozott élelmiszerek aránya, a fogszuvasodás gyakorisága is megnő. Habár több különböző tényező játszik szerepet ebben a folyamatban – például a finomított liszt, az ételek főzése során inaktívvá váló vitaminok, a megnövelt cukorbevitel –, nincs olyan, mely egymagában felelős lenne a fogszuvasodás kialakulásáért. Mindamellett a teljes kiőrlésű gabonában gazdag és többszörösen feldolgozott élelmiszerben szegény étrend egészséges és hatékony megoldás a fogszuvasodás elleni harcban.

• A cukor, különösen a szacharóz (fehér cukor) a megfigyelések szerint nélkülözhetetlen a szájüregi baktériumok számára a fog roncsolásához. Így alakult ki a köztudatban az a megállapítás, hogy a cukor a caries első számú okozója. Ennek ellentmond, hogy a közelmúltban a cukorfogyasztás növekedésével párhuzamosan némileg csökkent a szuvasodás előfordulása. Ez a megfigyelés csak az egyik előidéző tényezők felülvizsgálatát tette szükségessé, és arra világított rá, hogy a cukor mennyisége mindössze egy előidéző ok lehet a sok közül. Legalább ilyen fontos a cukortartalmú ételek összetétele, illetve az időtartam, amíg a cukros ételek a fogakkal érintkeznek. A száraz és tapadós ételek tovább maradnak a fog felszínén, így több lepedéket hoznak létre. Mindezek ellenére az étrendben található cukor mennyiségének csökkentése feltehetőleg a mai napig a legelfogadottabb és leggyakrabban ajánlott étkezési tanács a caries megelőzésére.

• Bizonyos cukorhelyettesítők – amellett, hogy segítenek csökkenteni a cukor mennyiségét – cariesmegelőző hatással is bírhatnak. A xilit nem erjed a szájüregi baktériumok hatására, és megakadályozza azok további szaporodását. A sorbitolt csak lassan használják fel a szájüregi baktériumok, és kevésbé járul hozzá a fogszuvasodáshoz, mint a szacharóz. Azoknál a gyerekeknél, akik két éven keresztül naponta ötször öt percig xilitet vagy sorbitolt tartalmazó rágógumit rágtak, jóval kevesebb fogszuvasodást észleltek, mint társaiknál. A xilittartalmú rágógumi egy fokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a sorbitol-tartalmú. Egy kettős vak vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a 100% xilittartalmú rágógumi jobb hatékonyságot ért el, mint az azt kevésbé vagy egyáltalán nem tartalmazó. Egy másik teszt kimutatta, hogy a sorbitolos rágógumival szemben a xilites rágógumi hosszú távú védelmet nyújt. Egy harmadik kísérlet tanúsága szerint a xilit többféle formában is hatékony védelmet nyújt: rágógumiként, rágótablettaként, fogkrémben, szájvízben, illetve szirupban is.

• A fluorral dúsított ivóvíz fogyasztása (1 mg fluor literenként) megközelítőleg 40-60%-os fogszuvasodás-csökkenéshez vezetett. Míg egyes szakértők szerint a fluorral dúsított víz minimálisra csökkenti a caries kialakulásának veszélyét, más szakértők ezzel nem értenek egyet.

Jó tudni!

A tudósok egy csoportja úgy véli, hogy a kisebb fogászati előnnyel szemben a fluor jelentős károkat okozhat a szervezetben; összefüggésbe hozzák például a csontrendszer károsodásával, a csontritkulásbó l adódó csonttörésekkel és a csontrákkal. Más vizsgálatok szerint a fluor toxikus a csontvelőre, rontja az immunaktivitást, és fokozza az autoimmun betegségek kialakulási hajlamát is. A fluornak a helyi hatás mellett az egész testre kiterjedő hatása is van. Így feltehetőleg azok az emberek is be tudják vinni szervezetükbe fluortartalmú fogkrémekkel és szájöblítőkkel, akik nem jutnak fluorral dúsított vízhez. Olyan területeken végzett ellenőrzött kísérletek szerint, ahol hiányzik a fluor a vízből, a rágható fluortabletták (1-2 mg fluor naponta) vagy fluoros szájvizek (0,05–0,2% fluortartalom) használatával a gyermekeknél jelentősen lecsökkent a caries előfordulásának aránya. A fiatal felnőttek és az idősebbek esetén is hatékonynak bizonyultak ezek a szájvizek.

• A fogorvosok egyesülete rendszeres fogmosást ajánl, ami napi rendszerességet jelent, lehetőleg minden étkezés után. Bár az alapos tisztítás kritériumai személyenként változók, egy terület ötször-tízszer történő átdörzsölése elegendőnek számít. Az 1–2,5 mg fluoridot tartalmazó fogkrémek bizonyítottan csökkentik a fogszuvasodás kialakulásának veszélyét.

Az ólom rontja a fogakat is!

Egy nemrégiben a lakosság körében végzett felmérés szerint a vérben található ólom mennyisége is összefüggésben van a fogszuvasodás kialakulásával, mind gyerekeknél, mind felnőtteknél. A vizsgálat kiderítette, hogy a fiatal amerikai lakosok fogszuvasodásáért közel 10%-ban a környezetükben található ólom a felelős. Ezért és más egészségügyi okokból az ólommal telített környezetet mindenképpen kerülni kell, amennyire lehetséges! Jelentős ólomkibocsátónak számít a festék, a forgalmas utak mentén termesztett gabona, zöldség és gyümölcs és az ólomcsövekben folyó víz.

Hasznos étrendkiegészítők

A B 6 -vitamin elősegíti a hasznos szájüregi baktériumok szaporodását, és csökkenti a fogszuvasodást okozó baktériumok mennyiségét. Egy kettős vak vizsgálat tanúsága szerint azoknál a várandós nőknél, akik napi 20 mg B 6 -vitamint szedtek, jóval kevesebb fogszuvasodás alakult ki a terhesség alatt, és kevesebb tömésre volt szükség. Ebben a kísérletben a rágótabletták hatékonyabbnak bizonyultak, mint a kapszulák, vagyis a helyi hatás látványosabb volt. Végeztek egy másik kettős vak kísérletet is gyermekekkel, akik naponta háromszor 3 mg B 6 -vitamin rágótablettát kaptak nyolc hónapon keresztül, de ez a teszt nem hozott említésre méltó eredményt.

Egy régebbi ellenőrzött kísérlet azzal az eredménnyel zárult, hogy mintegy 50%-kal kevesebb fogszuvasodás alakult ki azoknál a gyerekeknél, akik egy éven keresztül naponta 3 teáskanál csukamájolaj at kaptak (melyben kb. 800 NE D-vitamin található).

A vízben található stroncium szintje a kutatások szerint összefüggésben áll a fogszuvasodás rizikójával olyan területeken, ahol egyforma a víz fluor-szintje. A nagy mennyiségű lyukas foggal bíró gyerekektől vett zománcmintában sokkal kevesebb stronciumot találtak, mint a kevesebbel rendelkezőknél. Ugyanakkor a stronciumpótlás fogszuvasodás-gátló hatását még nem sikerült elégségesen alátámasztani.

A kalcium és a szilícium is fontos ásványok a fogak számára, hiányukban a zománc sérülékenyebb és a fogak hamarabb kilyukadnak, letörnek.

Jótékony hatású gyógynövények

A zöldteában és a feketeteában található összetevők a kutatások szerint megakadályozzák a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását. Azoknál az állatoknál, akik teaösszetevőket kaptak az ivóvizükben, kevesebb szuvas fogat észleltek, mint a sima ivóvízzel ellátott állatoknál. Amikor emberi önkéntesekkel itattak alkoholos tealevél-kivonattal készült folyadékot négy napon keresztül mindennap, lefekvés előtt, azt tapasztalták, hogy kevesebb lepedék képződött, de a lepedéket előidéző baktériumok mennyisége ugyanannyi maradt, mint a kezelésben részt nem vevő embereknél. A teafogyasztás fogszuvasodás-megelőző hatását az embereknél még nem vizsgálták.

A gérpfrútmagcseppes szájöblítés is csökkenti a baktériumok mennyiségét a szájban – ezzel mérsékeli a fogszút és a gyulladásokat.

A zsálya és a rozmaring illóolajai baktericid hatásúak, a belőlük készült teával történő szájöblítés vagy a hatóanyagaikat tartalmazó fogkrém rendszeres használata is segít a szuvasodás megelőzésében.

H. M.