Új fogak felnőttkorban génterápiával

SAN ANTONIO - Mary MacDougall fogász-kutató a University of Texas Health Science Center egy zsúfolt, eldugott laboratóriumában nagy terveket szövöget.

fog, génterápia, fogászat | The New York Times Health News Service   Medincorp | Tumiel, C.

Ha sikerül megvalósítani őket, húsz év múlva a génterápia segítségével az 50 éveseknek is nőhetnek új fogaik, azoknak, akik periodontális betegség, romlás vagy baleset során elveszítették a fogaikat.

Meglehetősen merésznek hangzik mindez, de MacDougall és más kiváló fogász-kutatók szerint az emberi géntérkép a jövőben meghozza gyümölcsét.

Egy nap a tömések és pótlások majd múzeumba kerülnek. A fogorvosok tudni fogják, hogyan kell a régóta alvó géneket felébreszteni, hogy a betegeknek kinőjön a foguk.

"Úgy hangzik, mint egy tudományos-fantasztikus regény - mondja MacDougall, a fogorvos-tudományi tanszék dékánja. - De elképzelhető, hogy valóra lehet váltani."

MacDougall állatokon kezdett kísérletezni. A kutatók laboratóriumi egerekből gyökér-bimbókat vettek, és sikeresen hoztak létre egér-őrlőfogakat tápfolyadékban. A gyökér, korona és a zománc gombostűfejnyi méretben tökéletesen kialakult.

Az embereknél azonban mindez sokkal bonyolultabb. Először is a kutatóknak meg kell találniuk a fogat alkotó 25 nagyobb fehérjéért felelős géneket. Aztán még számos más gén is szerepet játszhat abban, hogy a szervezetnek megmondja, mikor, hol és hogyan kell fogat növesztenie.

A többi fogorvos-kutató érdeklődéssel figyeli a kísérleteket.

"Nagyon bonyolult, de én nem mondanám, hagy nem megcsinálható" - jelentette ki Frederick Eichmiller, a gaitersburgi American Dental Association mellett működő Paffenbarger Research Center igazgatója.

"Rendkívül bonyolult folyamat ez - mondja Eichmiller. - Meg kell találni a fog létrehozásához szükséges valamennyi gént, hogy olyan fogat kapjunk, amely minden tekintetben hasonlít az elvesztettre. Ha első fog veszett el, akkor első fogat akarunk visszakapni."

A fejlesztés első lépése, hogy olyan töméseket alakítsunk ki, amelyek jobban hasonlítanak az igazi emberi fogra. MacDougall laboratóriumának kutatói már belekezdtek ebbe a kísérletsorozatba, és azt állítják, hogy öt éven belül a piacra tudják dobni új termékeiket.

A végső lépés csak valamikor 20 év múlva következik, mondja MacDougall, amikor a fogorvos eszköztárában olyan kezelések lesznek, amelyek utasítják a fogat, hogy javítsa ki önmagát.

"Azt szoktam mondani a diákjaimnak, hogy a tudományban az egyik legcsodálatosabb dolog, hogy ha megválaszolunk egy kérdést, akkor öt új kérdés merül föl. Soha nem fogyunk ki a kutatnivalóból."

A bőr-, csont- és izomsejtektől eltérően az emberi fog sejtjei nem képesek önmaguk pótlására.

Életünk során kétszer fejlődnek fogaink.  8 hónapos és 3 éves kor között alakulnak ki az ún. tejfogak, amelyeket 6 és 17 éves kor között 32 állandó fog helyettesít.

Aztán a fogat létrehozó gének az emberi élet végéig nyugvó állapotba kerülnek. Mégis, benne maradnak minden sejt magjában, részét képezik annak a 2 méter hosszú DNS-láncnak, amely a 23 kromoszómát alkotja.

A nemrégiben befejezett genom-projekt minden kromoszómán sorba rakta a kémiai kódokat. A tudósok most azt vizsgálják, hol van pontosan a becsült 30 ezer gén, és mire van minden egyes közülük beprogramozva.

A kutatók meg is találták a fogképzésben részt vevő főbb géneket, de MacDougall szerint még bőven van tennivalójuk.

"Lehet, hogy a teljes génállománynak akár a 10 százaléka is valamilyen formában részt vesz a fogképzésben" - mondja.

A legfontosabb, hogy megtalálják a kulcsfontosságú szabályzógéneket, azokat, amelyek azt mondják meg a szervezetnek, mikor hozzon létre fogat, hol alakuljon ki a szájban, és hogy őrlő- vagy metszőfognak kell-e lennie. Ha ezeket megtaláltuk, mondja MacDougall, a tudósok már jó úton lesznek afelé, hogy új fogak növesztésére ösztönözzék a szervezetet.

Megjelent: San Antonio Express-News

| fog, génterápia, fogászat
2002-07-31 18:06:45
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop