A fogszuvasodás a fog külső rétegénél (zománc) kezdődik, és apránként halad a fog belseje (pulpa) felé. Olyan savak idézik elő, melyeket a lepedékben tenyésző szájüregi baktériumok hoznak létre. Ebben a folyamatban szerepet játszik a szájhigiénia, az étrend, az étkezés gyakorisága, a nyálkiválasztás és az öröklődési hajlam. A kiterjedt fogszuvasodás orvosi elnevezése a caries. A fogszuvasodással küszködők fogai érzékenyek lehetnek a hideg ételekre és italokra, illetve fogfájásra panaszkodhatnak.

A Brit Fogorvosok Szövetsége szerint Nagy-Britanniában a 14 évesek több mint egyharmada tönkreteszi a fogzománcát azzal, hogy túl sok szénsavas italt fogyaszt.

A szájüregi megbetegedések, mint a fogszuvasodás, az ínybetegségek vagy a szájüregi rák, világszerte egészségügyi problémát jelentenek, közölték egy genfi konferencián.

Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és gyógynövényekkel Már az ősi Kínában is ismerték az amalgámtömést mint a fogszuvasodás kezelési módját. Európában 150 évvel ezelőtt Franciaországban vezették be először, de amikor az első orvos Amerikába kivitte a módszert, ott sarlatánnak kiáltották ki az illetőt, lecsukták, és az amalgámot betiltották. Több országban viszont 1938-tól kezdődően kötelező tömési módként vezették be…

A fluoridok (melyek a fluornak - F- - különböző más elemekkel, illetve vegyületekkel alkotott sóit jelentik) alkalmazása világszerte több évtizedes tapasztalatra tekint vissza, és a fogászatilag fejlett országokban az utóbbi évtizedekben észlelt nagymértékű fogszuvasodás-csökkenés elsősorban a fluoridok kiterjedt és következetes alkalmazásának tulajdonítható.
Amerikai kutatók 1942-ben publikálták vizsgálataik eredményét 20, egyesült államokbeli városra vonatkoztatva, ahol az ivóvíz literenként kb. 1 mg fluort tartalmazott. A 12-14 év közötti gyermekek fogszuvasodás-előfordulása 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint hasonló körülmények között élő, de fluormentes ivóvizet fogyasztó gyermekeké. Az ivóvíz mesterséges fluorozását elsőként 1946-ban vezették be az USA-ban és Kanadában. Az azóta eltelt évtizedekben a fluoridos megelőzés módszereivel elvileg és gyakorlatilag számtalan ország és kutató foglalkozott.

A caries: fogszuvasodás - régebbi meghatározása szerint a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, a mélybe progrediáló idült folyamat, amely a kemény fogszövetek nem gyógyuló roncsolását okozza

A fogágybetegség számos olyan, a fogágyra lokalizálódó betegséget, tünetet foglal magában, melynek hátterében egyéb - szisztémás - megbetegedés is állhat. Ezek ritkábban fordulnak elő. A fogágybetegség leggyakoribb típusa a fogágygyulladás, melyet azonban mindig megelőz az íny gyulladása.

A fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzési lehetőségeit tekintve, a táplálkozási tényezők közül a civilizált országokban ma a legnagyobb szerepet a magas cukor-, illetve szénhidrátfogyasztásnak tulajdonítják.

A kezdeti, még üregképződéssel nem járó szuvasodás helyi kezelésekkel - fluoridtartalmú ecsetelések, cukormentes rágógumi rágása, melyek elősegítik az ásványi anyagok lerakódását a nyálból a zománcba - és megfelelő táplálkozásmódosítással - cukrok, édességek kerülése - megállítható.
A már üregképződéssel járó fogszuvasodás ellátása, megfelelő előkészítés után, tömés behelyezésével oldható meg.

A civilizált emberiség 96 százalékának a fogazata nem egészséges: az 50 év felettiek fele már elvesztette saját fogait, a 2 éves gyermekek 50 százalékáriak van szuvas foga, a 15 éves korosztály fogainak több mint a fele szuvas, és háromnegyed részüknek ínygyulladása is van. A fogak elvesztését különböző életkorban a fogszuvasodás és a fogágybetegségek közel azonos súllyal okozzák.