A WHO szerint a fog- és szájbetegségek globális problémát jelentenek
A szájüregi megbetegedések, mint a fogszuvasodás, az ínybetegségek vagy a szájüregi rák, világszerte egészségügyi problémát jelentenek, közölték egy genfi konferencián.
A szájüregi megbetegedések, mint a fogszuvasodás, az ínybetegségek vagy a szájüregi rák, világszerte egészségügyi problémát jelentenek, közölték egy genfi konferencián.
Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és gyógynövényekkel Már az ősi Kínában is ismerték az amalgámtömést mint a fogszuvasodás kezelési módját. Európában 150 évvel ezelőtt Franciaországban vezették be először, de amikor az első orvos Amerikába kivitte a módszert, ott sarlatánnak kiáltották ki az illetőt, lecsukták, és az amalgámot betiltották. Több országban viszont 1938-tól kezdődően kötelező tömési módként vezették be…
A fluoridok (melyek a fluornak - F- - különböző más elemekkel, illetve vegyületekkel
alkotott sóit jelentik) alkalmazása világszerte több évtizedes tapasztalatra
tekint vissza, és a fogászatilag fejlett országokban az utóbbi évtizedekben
észlelt nagymértékű fogszuvasodás-csökkenés elsősorban a fluoridok kiterjedt
és következetes alkalmazásának tulajdonítható.
Amerikai kutatók 1942-ben publikálták vizsgálataik eredményét 20, egyesült
államokbeli városra vonatkoztatva, ahol az ivóvíz literenként kb. 1 mg fluort
tartalmazott. A 12-14 év közötti gyermekek fogszuvasodás-előfordulása 50 százalékkal
volt alacsonyabb, mint hasonló körülmények között élő, de fluormentes ivóvizet
fogyasztó gyermekeké. Az ivóvíz mesterséges fluorozását elsőként 1946-ban vezették
be az USA-ban és Kanadában. Az azóta eltelt évtizedekben a fluoridos megelőzés
módszereivel elvileg és gyakorlatilag számtalan ország és kutató foglalkozott.
A caries: fogszuvasodás - régebbi meghatározása szerint a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, a mélybe progrediáló idült folyamat, amely a kemény fogszövetek nem gyógyuló roncsolását okozza
A fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzési lehetőségeit tekintve, a táplálkozási tényezők közül a civilizált országokban ma a legnagyobb szerepet a magas cukor-, illetve szénhidrátfogyasztásnak tulajdonítják.
A kezdeti, még üregképződéssel nem járó szuvasodás helyi kezelésekkel - fluoridtartalmú
ecsetelések, cukormentes rágógumi rágása, melyek elősegítik az ásványi anyagok
lerakódását a nyálból a zománcba - és megfelelő táplálkozásmódosítással - cukrok,
édességek kerülése - megállítható.
A már üregképződéssel járó fogszuvasodás ellátása, megfelelő előkészítés után,
tömés behelyezésével oldható meg.
A civilizált emberiség 96 százalékának a fogazata nem egészséges: az 50 év felettiek fele már elvesztette saját fogait, a 2 éves gyermekek 50 százalékáriak van szuvas foga, a 15 éves korosztály fogainak több mint a fele szuvas, és háromnegyed részüknek ínygyulladása is van. A fogak elvesztését különböző életkorban a fogszuvasodás és a fogágybetegségek közel azonos súllyal okozzák.
A fogszuvasodás (caries) mind a tejfogak, mind a maradó fogak koronáján kedvezőtlen
körülmények között már röviddel a fog áttörése után megindulhat.
Kezdeti formájában (incipiens caries) fehér foltot láthatunk, mely a fogzománc
ásványi anyagainak kioldódására utal. Ebben a fázisban még visszafordítható,
reverzíbilis a folyamat. Továbbhaladása esetén a porózussá vált zománcban kialakul
a carieses üreg, a "lyuk", mely a zománc után a dentinre (a fog alapállományára)
is ráterjedhet, s azt elpusztítva eléri a fogbelet.
Bár a rágógumi nem tartozik a táplálékokhoz, a fogazatra gyakorolt hatása hosszú ideig vita tárgyát képezte, és sokan a rágógumizást rossz szokásnak tartották. Az utóbbi években - főleg angolszász kutatók - sokat foglalkoztak a rágógumi rágása által kiváltott fokozott nyálelválasztás esetleges kedvező hatásával a caries kialakulásának meggátlásában.
A skandináv országokban a mintegy 25-30 éve elkezdett, és azóta is szisztematikusan gyakorolt megelőző módszerek, a fogak megtartására irányuló törekvések sikerrel jártak. Ezekben az országokban az időskorú népesség nagy része is saját fogakkal rendelkezik, 65 év körül a szájban lévő megtartott fogak száma 21-26 között van, a fogak pótlására tehát alig van szükség. A fogorvosok fix pótlást ritkán, kivehető fogsort (részleges vagy teljes protézist) alig készítenek. Ezzel szemben Magyarországon a fogelvesztés olyan mértékű, hogy az 50 év feletti lakosság fele már fogsorviselésre szorul.
Az InforMed által nyújtott információ célja, hogy segítse a látogatók és orvosuk közötti kapcsolatot, nem pedig, hogy pótolja!