Első ránézésre olyan, mint egy higítószer vagy egy epoxiragasztó csomagolásán
olvasható figyelmeztetés, de majdnem egy éve minden olyan fluoridos fogkrém
oldalán olvasható, amelyet az Egyesült Államokban forgalmaznak.
Ez idáig a fogorvosok azt gondolták, hogy a fogszuvasodás csak bakteriális
eredetű lehet. A sokak szájüregéből kimutatható gombákat csupán másodlagos károsítóknak
tartották. Azt feltételezték, hogy ezek csak azután látnak munkához, amikor
már egy károsodott fogba befészkelték magukat, és ott elszaporodtak... Ebben
azonban már sok gyermekfogász nem hisz többé.
A hosszú távú sikeresség több tényezőtől függ. Így a páciens általános egészségi
állapotától, szájhigiéniájától, az implantáció, valamint a fogpótlás kivitelezésétől.
Magára a beültetett implantátumra nem mondhatjuk, hogy ez 5 évig, ez a másik
pedig 8 évig fog tartani! Ezt előre még egy élő fogra sem lehet megmondani.
Azt tudjuk, hogy vannak 20-25 éve kiválóan funkcionáló implantátumok, de az
egész modern implantológia nem is idősebb ennél. Ami biztos, hogy az implantátumok
környezetében az állcsontok sorvadási folyamata lényegesen lelassul. Elvileg
semmi akadálya nincs annak, hogy optimális esetben a beültetett implantátum
a páciens élete végéig funkcionáljon.
A fogászati implantáció egy olyan eljárás, amelynek során az élet során elvesztett
fog (vagy fogak) helyére speciális szövetbarát anyagból készült műgyökeret „ültetünk"
az állcsontba azzal a céllal, hogy arra fogpótlást lehessen készíteni. Az implantátum
anyaga általában titán.
Milyen esetekben alkalmazzuk, vagy javasoljuk ezt az eljárást?
A foghiányok bizonyos eseteiben már nem lehet a páciensnek a maradék fogaira
rögzített pótlást készíteni, ilyenkor - még 10-15 éve is - kizárólag a kivehető
vagy a részlegesen kivehető pótlást ajánlottuk a betegnek.
A fogászati implantáció egy modern eljárás az elveszett fogak pótlására,
melynek során valamilyen szövetbarát anyagból készült mesterséges gyökereket
ültetünk be az állcsontba azzal a céllal, hogy azokra fogpótlást lehessen építeni.
A fogászati implantáció egy modern eljárás az elveszett fogak pótlására,
melynek során valamilyen szövetbarát anyagból készült mesterséges gyökereket
ültetünk be az állcsontba azzal a céllal, hogy azokra fogpótlást lehessen építeni.
Az előző mondatban említett „modern" szó esetleg megtévesztő lehet,
azt sugallván hogy ez egy forradalmian új dolog, de ez így nem igaz. Azt azonban
elmondhatjuk, hogy az implantológia történetében körülbelül 30 éve olyan alapvető
felfedezések történtek, amelyek gyökeres változást hoztak a rövid és hosszú
távú sikerességben. Nézzünk kissé vissza a múltba.
Természetesen nem is érdem, hogy fel kelljen
rá hívni környezetünk figyelmét! A kivehető fogpótlások (protézisek) elkészítése
az elvesztett fogak pótlását teszi lehetővé abban az esetben, ha már elegendő
pillérfog nem áll rendelkezésre a pótlás rögzítésére. A fogatlan betegek ellátásáról
szóló ismertető aktualitását adják egyrészt azok a statisztikai adatok, melyek
szerint a teljes fogsort viselők számának százalékos aránya folyamatosan növekszik,
így sajnos az európai országok lakosságának egyre szélesebb rétegét érinti,
másrészt egy forradalmi újdonság piacra kerülése a fogászatban.
Az emberek számára nem közömbös egészségük megőrzése. Az úgynevezett fejlett
ipari országokban az utóbbi években mégis folyamatosan romlott a lakosság egészségi
állapota. A környezeti ártalmak káros hatása a fogakat sem kíméli. A vegyipar
és a technológiai lehetőségek kiaknázása során olyan idegen anyagok kerülnek
a szájüregbe a fogászati kezelések alkalmával (például tömőanyagok, rögzítőanyagok),
valamint fogpótlás elkészítése folytán (pl. műanyagok, kerámia, acélötvözetek,
nemesfém-ötvözetek, egyéb fémek), amelyek egyre gyakrabban okoznak allergiás
tüneteket az egyébként is legyengített immunrendszer további terhelése miatt.