Ősi gyökérkezelés nyomait fedezték fel egy Kr. e. 7. századi csontkövületen a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) kutatói.
Ha nem megfelelően nő a bölcsességfog, gyulladást, fájdalmat okoz, akkor nem érdemes halogatni a beavatkozást – de az utóhatások miatt ne nagy melegben vetessük ki a bölcsességfogat, mert nagyobb az esély egy komolyabb ödéma kialakulására.
Minden harmadik embernek kellemetlen szájszaga van. Ennek leggyakoribb oka a száj szárazsága és az elhanyagolt fogazat. Persze nem ritka, hogy a rossz emésztés vagy gyomorpanaszok állnak a háttérben.
Az egészséges fogazat megőrzéséhez három elengedhetetlen feltételre van szükség: 1. Naponta legalább kétszer alaposan mosson fogat. 2. A főétkezések között kerülje az édességek és cukros italok fogyasztását. 3. Látogassa rendszeresen - legalább félévente - fogorvosát.
Röviden úgy mondhatnánk, hogy aki foghúzásra alkalmas, az alkalmas implantációra is. De mivel a foghúzás sem végezhető el azonnal mindenkinél, nézzük kicsit részletesebben.
Sokan talán nem is tudják, mi minden tenyészik a fogkeféjükön. Az alábbiakból kiderül az igazság, és az is, milyen gyakran ajánlatos fogkefét váltani.
A legjobb esetben is 32 fogunk nő ki gyermekkorunkban, és ennyi jut egész életünkre. Ezt a 32 fogat kell megóvni, megtartani, ápolni és gondozni, mert nincs mód a fogak tökéletes pótlására.
A fogfehérítés károsíthatja a fogzománcot, irritálhatja a fogínyt és érzékennyé teheti a fogakat. A hatások egy része tartós, a fogzománc károsodása visszafordíthatatlan. A recept nélkül kapható fogfehérítő termékek esetében továbbá fennáll a túl gyakori, illetve a helytelen használat kockázata - olvasható a vancouveri Brit Columbia Egyetem honlapján.
„Aggasztóan rosszak” a profi futballisták fogai, ami ronthat a pályán nyújtott teljesítményükön is. Nyolc angol és walesi futballklub játékosait vizsgálták meg a fogorvosok, és az derült ki, hogy tíz sportolóból majdnem négynek lyukas a foga.
A világ legrégebbi, 14 ezer évvel ezelőtti fogászati beavatkozására derítettek fényt olasz paleoantropológusok. A Bolognai és a Ferrarai egyetem kutatóinak tanulmányát a Scientific Reports szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban közölték.