Táplálkozás szklerózis multiplexben

A szklerózis multiplex ismeretlen eredetű velőhüvely-sorvadással járó gyulladásos betegség, amely a myelinhüvely gócszerűen fellépő fokozatos széteséséhez vezet, és az idegrendszer bármely részében kialakulhat. A betegség okaként többek között autoimmun-reakciót, illetve vírusos fertőzést feltételeznek.

szklerózis multiplex, táplálkozás, zsírsavak, zsírsavak | Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Balaicza, E.
A myelinhüvelyek (az idegrostok szigetelő rétege) kialakulásának döntő szerepe van az idegrendszer ingerületvezetésében. Ez a folyamat 10 éves korban fejeződik be. Ha a myelinhüvelyek szétesnek, az ingerületvezetés megnehezül, vagy olykor teljesen lehetetlenné válik. A kisebb gyulladásos és pusztuló gócok némák, azaz még az orvosi vizsgálatok során is felderítetlenek maradhatnak, míg a nagyobb gócok működési zavarokat idézhetnek elő. Az első akut rohamnál még minden betegségi góc a velőshüvely szétesése és a pusztuló sejtalkotók lebomlása szempontjából ugyanazt a stádiumot képviseli. Minél előrehaladottabb a betegség, annál gyakrabban mutathatók ki egymás mellett levő új és régi pusztulási gócok. Az ilyen gócok peremterületeinél gliaszövet, a központi idegrendszerben támasztó és tápláló szövet képződik. A gliaszövet elburjánzásával és megkeményedésével (szklerotizálódás) létrejön az úgynevezett gliaheg. E többszörös szklerotizálódásról kapta a nevét a betegség (szklerózis multiplex = sokgócú keményedés, hegesedés).

A betegség gyakorisága és kockázata

A szklerózis multiplex előfordulási gyakorisága az Egyenlítőtől távolodva, különösen a 35. szélességi körön túl egyre növekszik. A betegség gyakran előfordul az Egyesült Államokban és Észak-Európában, míg például Japánban és Kelet-Ázsiában, Egyiptomban, Dél-Afrikában, Dél-Amerikában és Szibériában csak ritkán lép fel. Az eltérő előfordulási gyakoriságot magyarázhatja a táplálék zsírsavösszetétele, mely a különböző nemzeti és regionális konyhák szokásai szerint más és más. A fenti besorolástól függetlenül vannak olyan kicsiny, jól körülhatárolható területek, ahol különösen gyakran fordul elő a betegség. Németországban például a szklerózis multiplex 100Ê000 ember közül 70-et érint, és évenként 100Ê000 lakos közül 3 az újonnan megbetegedettek száma.

A szklerózis multiplexben való megbetegedés kockázatát befolyásolhatják a nagytérségi vándorlások. Ha a gyerekek még pubertás koruk előtt a nagyobb morbiditással jellemezhető országból egy másikba költöznek, ahol a betegség ritkábban fordul elő, akkor az új hazára jellemző alacsonyabb veszélyeztetettséget adoptálják. Ha azonban a költözés a pubertás kor után történik, a gyerekek megtartják a származási országukra jellemző rizikófaktort.

A rohamokban jelentkező szklerózis multiplexben kétszerannyi nő betegedik meg, mint férfi, a krónikusan előrehaladott forma azonban mindkét nemnél egyforma gyakorisággal fordul elő. A neurológiai tünetek rendszerint a 20. és a 40. életév között jelentkeznek először, a betegség valószínűleg körülbelül 10 évvel korábban alakul ki. Feltételezik, hogy genetikai tényezők is elősegíthetik a szklerózis multiplex kialakulását, melyben valószínűleg a HLA DR2 leukocita antigénnek van szerepe. A szklerózis multiplexes betegek 70Êszázalékánál megtalálható ez az antigén, míg a teljes népességben csak 25Êszázalékos gyakorisággal fordul elő. Genetikai meghatározottságra utalnak az ikrek egyezési arányai is. Egypetéjű ikreknél az egyezés 25-33Êszázalékos, míg kétpetéjűeknél csak 3Êszázalékos. Így az egy családon belüli megbetegedés valószínűségét körülbelül 20Êszázalékra becsülik.

A lefolyás bizonytalan és kiszámíthatatlan

A betegek körülbelül 80Êszázalékánál időszakosan fellépő - rohamokban" (rosszulléti szakaszok) jelentkezik a betegség, míg 20Êszázalékuknál primér krónikus folyamatról van szó. A betegek 25-50 százalékánál egy éven belül bekövetkezik a második roham. Ezek a roszszulléti periódusok akut vagy szubakut lefolyásúak lehetnek, és pár nap alatt, illetve egy-két hét alatt alakulnak ki. Az ezt követő átmeneti enyhülés, mely lehet teljes vagy részleges, néhány nap vagy hét múlva beáll. A betegség lefolyásának megbízható előrejelzése éppen a jelentős eltérések miatt aligha lehetséges. Ritka esetekben rendkívül gyors és heves lefutású rohamok léphetnek fel, melyek első jelentkezésük után néhány héttel halálhoz vezetnek. A betegség ilyen lefolyása többnyire azoknál fordul elő, akik nagyon fiatalon betegednek meg szklerózis multiplexben. A betegek felénél a rohamszerű szklerózis multiplex 10 év elteltével előrehaladott, progresszív formába megy át. A betegség miatt azonban a várható élettartam nem rövidül meg jelentősen. A betegek harmadának hoszszú ideig semmiféle fogyatékossága nincs, másik harmaduk csekély fogyatékosságokkal él, amelyek azonban teljesítőképességükben nem korlátozzák őket.

A tünetek rendkívül változatosak

Mivel az idegrendszer bármely részén kialakulhatnak a velőhüvely pusztulásának gócai, ennek megfelelően a tünetek is nagyon változatosak lehetnek. A testhőmérséklettől függően javulhat vagy rosszabbodhat az állapot, mert a központi idegpályák ingerületvezető képessége nagymértékben a hőmérséklet függvénye. A meleg, például fertőzésekkor fellépő láz formájában a tünetek rosszabbodásához vezet, míg a hideg javulást hozhat.

Leggyakoribb tünetek

Látászavar. Kialakulhat átmeneti vakság vagy homályos látás, mintha tejüvegen vagy fátyolon kellene keresztülnézni.

A szemizmok bénulása és az ezt kísérő kettős látás, melyekhez azonban nem társul fejfájás.

Az épen maradt agyidegek működési zavarai. Féloldalasan fellépő zavarok az arc területén, például a tapintás és az ízérzékelés károsodása, arcidegzsába (trigeminuszneuralgia).

Esetenként féloldalasan kialakuló motorikus zavarok. Görcsös bénulások, melyek a finom mozgások korlátozódásától egészen az egyik testfél lebénulásához vezethetnek.

Érzékelési zavarok. A betegek süketségre, vagy elsősorban a lábak és a kezek bizsergésére panaszkodnak, mely utóbbiak olyanok, mintha kesztyűt húznának, vagy harisnyát vennének fel.

A hólyagműködés zavarai vizelet-visszatartást vagy inkontinenciát idéznek elő.

Szexuális funkciók zavarai.

Kisagy működési zavarai: Charcot-triász, vagyis a Charcot-féle hármas tünetegyüttes (többnyire horizontális nisztagmus (szemrezgés), remegés, skandáló (elcsukló, akadozó beszéd.)

Pszichikai változások: inadekvát eufória, amely gyakran mozgási zavarokkal együtt jelentkezik. Bár a betegek ismerik a szklerózis multiplex diagnózisát és tisztában vannak a betegség lefolyásával, gyakran túlzottan boldog és eufórikus benyomást keltenek. Hoszszabb idő után azonban mindez depresszióba és elbutulásba torkollik.

Diagnózis

A diagnózis csak többféle vizsgálat után állítható fel. Ennek során figyelembe veszik az agyvíz (likvor) laboreredményeit, melyek rendszerint a limfociták számának kismértékű növekedését, a plazmasejtek megjelenését és magasabb IgG (immunglobulin G) értéket mutatnak, továbbá elektrofiziológiai és MRT- (mágneses rezonancia tomográfia) vizsgálatok eredményeit.

Mivel kezelik?

Mivel a szklerózis multiplex okai még nem ismertek, az oki terápia sem lehetséges. Kizárólag a betegség tüneteit kezelik szteroidok, citosztatikumok, béta-interferon és copolymer-1 segítségével. A hólyagproblémákat katéterezéssel kezelik, fájdalomcsillapítókat, izomlazítókat és gyógytornát alkalmaznak.

A reformétrend javítja az erőnlétet

Az úgynevezett Evers-diétát célirányosan a szklerózis multiplex kezelésére fejlesztették ki. A benne rejlő filozófia szerint az ipari feldolgozás az élelmiszereket tönkreteszi. Ebből következik, hogy a diéta keretében lehetőleg feldolgozatlan, természetes állapotú élelmiszerekből és sok gabonacsírából álló ovo-lacto vegetáriánus étrendet alkalmaznak. A diétának különböző fokozatai vannak. Így a betegeknek nyerskosztot szabad fogyasztaniuk, burgonyát azonban nem, a lábadozók ezenkívül kevés sovány húst, friss halat és tatárbifszteket is ehetnek. Az étkezési forma jótékony hatását a betegség lefolyására mindeddig még nem bizonyították, a betegeknek azonban kétségkívül frissebb megjelenést kölcsönzött. A ballasztanyagok nagy aránya minden bizonynyal pozitív hatással van a belekre.

Különböző tanulmányokban tesztelték az egyes zsírsavak hatását a szklerózis multiplex lefolyására. Linolsavak (például ligetszépében, borágóban) alkalmazásával a rohamok számát, súlyosságát és tartósságát mérsékelni tudták, s a betegség lefolyásán enyhén, de nem jelentősen lehetett javítani. Reszorpciós zavarokra mutató jeleket azonban nem találtak. Valószínűleg másodlagosan jutnak nagyobb szerephez ezek a zsírsavak a megnövekedett szükséglet, például sejtkárosodások vagy javítómechanizmusok nagyobb zsírsavfogyasztása miatt. Még jobb hatással lehetnek a linolsavak és az alfa-linolénsavak (arachidonsav, docosahexaénsav) hosszú szénláncú származékai. Ezek könnyebben beépíthetők, lassabban oxidálódnak és gyorsabban pótolják a hiányt. Hatásuk egy azonnali prosztaglandin-szintézis és a membránstruktúra hosszabb távú megváltozása. A membrán legfontosabb alkotórészeit képező foszfolipidek zsírsavösszetevőinek megváltoztatása révén változás áll be a plazmamembrán, a trombociták (vörösvértestek), valamint az idegszövet (például myelin) működésében és tulajdonságaiban.

Omega-3 zsírsavak

A multiplex szklerózisos betegek idegszövetének fehérállományában az egészséges emberekéhez képest felére csökken a docosahexaénsavak mennyisége. Ennek okaként szóba jöhet mind a táplálékhiány, mind pedig a lánchosszabbítás meghibásodása annál a lépésnél, amikor az alfa-linolénsav docosahexaénsavvá (DHA) alakul. Naponta egy táplálékkiegészítő kapszula, mely 3,1Êg docosahexaénsavat és 1,86Êg eicosapentaénsavat (EPA) tartalmaz, az akut, rohamszerű szklerózis multiplex enyhe javulásához vezetett. Jelen tanulmány szerzői feltételezik, hogy az omega-3 zsírsavak beépülése valószínűleg rendkívül fontos, hiánya oka lehet a szklerózis multiplexnek, vagy hatására megnövekedhet az idegrendszer érzékenysége más befolyásokkal szemben. Példaként említhető, hogy a magzat vérében magasabb a docosahexaénsav mennyisége, mint az anyai vérben, mivel a docosahexaénsav szükséges az agy fejlődéséhez. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak hatással vannak az immunrendszerre is. Ezen felül az omega-3 zsírsavak kompetitív gátlás útján megakadályozhatják az arachidonsav képződését. Ehelyett a szervezet szubsztrátként eicosapentaénsavat hasznosít, ami az interleukinok és a tumor-nekrózis (tumorszupresszor) faktor menynyiségének csökkenéséhez vezet. Mindkét vegyület stimulálja a szervezet immunválaszát és gyulladásos reakciókat segít elő.

Mit tehetünk még?

Kiegészítésképpen nyomelemeket, cinket, rezet és vasat is alkalmazhatunk, mert ezek a prosztaglandinok és a hosszú szénláncú zsírsavszármazékok szintézisét szabályozó enzimek alkotórészei.

A zsírsavak lánchosszabbítását végző enzimrendszerben fontos szerepet játszanak a B-vitaminok is.

Egy tanulmány szerint a kalciumbevitel hirtelen csökkenése a gyermekkori nagyon magas felvételi értékről a pubertáskori nagyon alacsony szintre szerepet játszhat a szklerózis multiplex kialakulásában. A kalciumbevitel hirtelen és radikális csökkentése egerekkel végzett kísérletekben olyan változásokat eredményezett, melyek a myelinszintézis meghibásodására utalnak. A hipotézis szerint valószínűleg kedvező a feltétel a szklerózis multiplex kialakulásához.

Az antioxidáns C- és E-vitamin, valamint a szelén a myelin esetleges károsodását reaktív oxigén-metabolitok segítségével meggátolhatják.

Az elágazó láncú telítetlen zsírsavak alkalmazását is ajánlja egy tanulmány. Ez a tanács azonban egy kissé utópikusnak tűnik, hiszen ezek a zsírsavak csak csekély (1-3%) mennyiségben fordulnak elő a halban és a tejben.

Az enzimek elősegítik a velőhüvelyt roncsoló keringő immunkomplexek lebontását, ezért a papaya, ananász és minden friss gyümölcs amely enzimekben gazdag lassíthatja a kórlefolyást.

A rostok elősegítik a bélperisztaltikát, tehát csökkentik a kínzó székrekedést és az amiatti fokozott salakanyag-felszívódást a vérbe. Ezért a lenmag, az aszalt gyümölcsök, a rostos levek (például aszalt szilva, savanyú káposzta, barack, körte) rendszeres használata feltétlen ajánlott.

Salaktalanítás: az immunrendszer tehermentesítésére, a csökkent mozgás miatti súlyfelesleg rendezésére nagyon jó, ha évente 1-2-szer hosszabb tisztítókúrát végeznek a betegségben szenvedők. Emellett heti 1-2 zöldség-gyümölcs napot is érdemes beiktatni rendszeresen. (Lásd az ideál előző számaiban található Böjtkalauz című sorozatot!) Figyelem! Böjtkúrát senki se végezzen orvosi felügyelet nélkül, mert nem veszélytelen.

A betegséget rendszerint komoly lelki és/vagy szellemi stressz, megterhelés előzi meg. Ezért feltétlen érdemes naponta relaxálni, kineziológus vagy pszichoterapeuta segítségével feltárni a feldolgozatlan, s a betegség lefolyását súlyosbító problémákat.

Az akupunktúra jó fájdalomcsillapító, segíthet egyes területek energetikai állapotának kiegyensúlyozásában.

A masszázsok javítják a kevésbé használt izmok tónusát, védenek azok elsorvadásától.

A szklerózis multiplexben szenvedők táplálkozásánál arra is gondolni kell, hogy a testi fogyatékosságok a készételek előnyben részesítését vonhatják maguk után, hiszen ezek a termékek könnyen beszerezhetők, és egyszerűbb velük bánni. A kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása miatt táplálékhiány alakulhat ki. Az akut rohamok kezelésekor a kalciumveszteséget okozó kortizon mellékhatását is érdemes kompenzálni.




A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
| szklerózis multiplex, táplálkozás, zsírsavak
2002-07-25 12:45:50


Web Design & Development Prowebshop