A vastagbélhurut étrendjéről

A diéta célja: hogy biztosítsuk a tápcsatorna kíméletét, valamint a szervezet tápanyagszükségletét. A betegség jellemző tünete: hasmenés, bélgörcsök, rost- és fűszerszegény, fehérjében, vitaminokban gazdag. Szeretném felhívni a figyelmet két táplálkozási tényezőre, amely ezt a diétát, megkülönbözteti az egyéb diétáktól: az egyik a pektin tartalmú ételek fokozottabb fogyasztása, a másik a hashajtó, bélműködést fokozó élelmi anyagok kiiktatása az étrendről.

diéta, vastagbélhurut, pektin | Gyógy-ír   Kisalföld

A pektin gyógyít!

A legtöbb pektin az almában, birsben, banánban, sárgarépában található. Ez a kiváló nedvszívó tulajdonságú anyag a belekben minden ártalmas anyagot megköt, így a gyulladásos bomlástermékeket, baktériumokat, és megkönnyíti a széklettel való kiürüléseket. Gélképző hatása révén hasonlóan megnyugtatja a gyulladásos nyálkahártyát a burgonya is.

Hashajtó hatásuk miatt kerülendő élelmi anyagok: a szilva, dinnye, paradicsom, valamint a rostban gazdag zöldség- és főzelékfélék (kelkáposzta, káposzta, karalábé, szárazbab, lencse, sárgaborsó). Mivel ezek fokozzák a vastagbélmozgásokat, ezért kerülni kell fogyasztásukat. Hasonlóképpen kerülni kell a szorbit (glukonon) és a vele készült, cukorbeteg számára gyártott termékeket.

A sok cukor és cukorral készített édességek szintén fokozzák a bélműködést, ezért gyakori hasmenés esetén a cukor fogyasztását is mérsékelni kell!

A zsírszegénység azért fontos, mert mind az állati, mind a növényi zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és zsíros tejtermékek fogyasztása a legtöbb esetben nem ajánlott, a sovány sajtot, túrót, a friss vajat általában tűrik a betegek.

Fontos a gyakori kis étkezés!

Az erős hasmenés és a bélnyálkahártya túlzott váladékozása miatt a szervezet igen sok energiát és tápanyagot (fehérjét, vitamint, ásványi sót) veszít, ezért az idült vastagbélgyulladásban szenvedők többsége sovány, testileg leromlott. Ha a betegnek láza is van, még több tápanyagot veszít. Mindezekből következik, hogy a diétának több energiát és tápanyagot kell tartalmaznia, részben a veszteségek pótlására, részben az egyensúly fenntartására, mint az egészséges ember táplálkozásának. A megfelelő mennyiségű energia csak úgy biztosítható, hogy növelni kell az étkezések gyakoriságát (6-7 étkezés szükséges), 2-3 óránként étkezni kell.

Mindezek után arról, hogy miből álljon a diéta, milyen élelmiszerekkel kell a megnövekedett energiamennyiséget a szervezetbe juttatni, a . oldalon olvashatnak. Kép: A gyümölcs- és zöldségféléket is meg kell válogatni.

Zsírszegény állati eredetű fehérjékre van szükség! Minden étkezésnél fehérjét kell fogyasztani. Fehérjéktől pótolja a szervezet az elpusztult sejtjeit, fehérjék segítik a szervezet védekezőképességét fenntartani. Tehát a fehérjék, különösen az állati eredetű, teljes értékű fehérjék nélkülözhetetlenek a beteg számára. Ezeket azonban ki kell egészíteni növényi fehérjékkel, illetve a növényi fehérjéket jól összeválogatva teljes értékű fehérjét fogyaszthat a beteg. (Például a burgonya, a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gabonafehérjék együtt teljes értékű fehérjét képeznek.)

Az értékes állati fehérjék közül a tej, a zsíros tejtermékek nem szerepelhetnek az étrendben, a sovány sajtokat, a túrót általában tűrik a betegek, kivéve, ha a tejfehérjék túlérzékenységi reakciót váltanak ki. A sovány húsokkal, húskészítményekkel, a tojással bőségesen fedezhető a fehérjeszükséglet.

A fehérjéken kívül energiaforrásokat is kell fogyasztani. Mivel a zsírok nem jöhetnek szóba, maradnak a szénhidrátok. A betegségben legjobban bevált és elterjedt szénhidrátforrás a burgonya és a rizs. Szerencsére mindkettőt igen sokféleképpen lehet elkészíteni. Mellettük azonban más nyersanyagokból is készíthetünk kiegészítő köreteket, főzelékeket. Erre legalkalmasabbak a pektin tartalmú élelmiszerek: alma, sárgarépa, sütőtök, banán, cseresznye, zöldborsó, zöldbab, tök, paraj, brokkoli stb.

Nagyon fontosak azok az élelmi anyagok is, amelyek ugyan nem tartalmaznak pektint, de összetételüknél, tápanyagtartalmuknál fogva igen fontosan és hasznosak, például a patisszon, padlizsán, karfiol, fejes saláta, őszibarack, meggy, főtt tészták, kenyér, péksütemény.

Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás...

...mely lehet ásványvíz, ...gyümölcslé, ...különböző teák és levesek.

A bélműködés szabályozásában megfelelő folyadékbevitel mellett előnyös a kenyér és péksütemények közül a magasabb rosttartalmú barna és félbarna, Graham-kenyér fogyasztása.

A rostban igen gazdag, bélmozgást fokozó karalábé, kelkáposzta, szilva, dinnye, szőlő, káposzta nem javasolt az étrendben, mert többnyire panaszokat okoz.

Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás! Erre legalkalmasabb a világos tea, gyümölcs- és zöldséglevek, présnedvek, ásványvíz, ásványvízzel készített limonádé és természetesen a tiszta víz. A cukrozott üdítőitalok inkább feleslegesek, mint hasznosak. A tej- és tejes italok ártalmasak, bár előfordul, hogy a betegség későbbi szakaszában nem okoz problémát, ilyen esetekben mérsékelten fogyasztható. A savanyú tejtermékeket, a kefirt, joghurtot, aludttejet általában tűrik a betegek, fogyasztásuk az egyéni toleranciától függ. Tilos az alkohol fogyasztása, a feketekávé fogyasztását az egyéni tűrőképesség határozza meg.

Fokozott gondot kell fordítani az ásványi anyagokra és a vitaminokra! Minthogy a tej nem javasolt az étrendben, s a tejtermékek bőséges fogyasztásának a

viszonylag magas zsírtartalom szab határt, így előfordulhat, hogy mész-, vas-, só- és magnéziumhiány alakul ki.

Tudni kell, hogy nemcsak a tej- és tejtermékek tartalmaznak meszet. Például 10 dkg kenyérben 20 mg mész van, 10 dkg sonkaszalámiban 30 mg mész van, 1 darab tojásban 20 mg, és jelentős a zöldség- és főzelékfélék mésztartalma is. (Például 100 g spenótban 130 mg, ugyanennyi sóskában, karfiolban 30, zöldborsóban 35, tökben 20, sárgarépában 15 mg mész van.)

Bizonyos gyümölcsökben is jelentős mennyiségű mész található, például 10 dkg banánban 110 mg, és ennél is több van az olajos magvakban. Arra kell törekedni, hogy az étrend legalább 700 mg meszet tartalmazzon.

A megnövekedett vasszükséglet elsősorban tojás, hús és húskészítmények fogyasztásával elégíthető ki, a magnézium és kálium pedig főleg növényi és állati eredetű élelmi anyagokkal pótolható. A D-vitamin-szükséglet főként tojás, hús, friss vaj és vitaminnal dúsított margarin fogyasztásával elégíthető ki.

Az A-vitamin pótlására szintén a legalkalmasabb a tojás, a vaj és a margarin, valamint a sárgarépa és a zöld, sárga színű zöldség- és főzelékfélék. A C-vitamin hiányát a zöldségekkel, főzelékfélékkel, gyümölcsökkel, ezek fogyasztásával előzhetjük meg.

| diéta, vastagbélhurut, pektin
2002-07-18 13:15:06