Diétás tanácsok vesebetegeknek

Világszerte, így hazánkban is egyre növekszik a vesebetegségben szenvedők száma. Az utóbbi években nemcsak azokat soroljuk a vesebetegek körébe, akiknek betegsége erre az egy szervre korlátozódik, hanem azokat a betegeket is, akiknél a vesekárosodás rendszerbetegség részeként jelentkezik, illetve azokat is, akiknél egy már meglevő kórkép szövődményeként jelentkezik a vese ártalma. A becslések szerint ma Magyarországon a vesebetegek száma eléri az 55-60 ezer főt. Ám egészen pontos adatokkal nem rendelkezünk, mivel sajnos még mindig sokan vannak, akiknek vesebetegségére nem derül fény időben, így nem jutnak el a vesebetegeket gondozó megfelelő centrumokba.

vesebeteg, diéta | Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(10):50-51   Celsus Kft. | Lakosi, G.
A vese a hasüregben, a gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő páros szervünk. Szerepe a bomlástermékek, a szervezet számára káros anyagcseretermékek, salakanyagok kiválasztása és eltávolítása, valamint hozzájárul a belső környezet állandóságának megtartásához. A vesebetegségeknek számos oka és formája létezik, a fertőzéses, gyulladásos eredetűektől az egyes gyógyszerek vesekárosító hatása miatt kialakuló kórképeken át az immunológiai betegségekig, a hevenyen jelentkező vesebetegségektől az idült (krónikus) veseelégtelenségig bezárólag. Ha a folyamat előrehalad, a vesefunkció mindinkább beszűkül, a veseműködés elégtelen lesz, ennek következménye a bomlástermékek lassú felszaporodása. Lehetséges kezelési módok a gyógyszeres kezelés, a művesekezelés - dialízis (ilyenkor a vese károsodott, vagy kiesett kiválasztótevékenységét pótolják úgy, hogy a beteg vérét olyan gépen vezetik át, amelyik eltávolítja, "kiszűri" a káros anyagcseretermékeket). A lehetséges kezelési módok között szerepelhet még a veseátültetés is.

Hogyan diétázzona vesebeteg?

A krónikus vesebetegek kezelésének egyik pillére a diéta. A szigorú szempontok alapján összeállított diéta célja egyrészt a betegek általános állapotának javítása mellett a táplálékok lebontása során keletkező, a húgyutakban kiválasztodó nitrogéntartalmú mérgek képződésének csökkentése. A másik alapvető célkitűzés a nem megfelelő táplálkozás következményeinek kiküszöbölése és a veseszövet pusztulásának, a betegség súlyosbodásának lelassítása. A diéta mindig egyénre szabott, és több tényezőtől függ, így: a kórkép súlyosságától (a vese teljesítőképességétől), az alkalmazott kezeléstől (gyógyszerek, művesekezelés), valamint az esetlegesen társuló más betegségektől, a beteg általános állapotától. A megfelelően öszszeállított diéta megkíméli a beteg szervezetét a fehérjék bomlásából származó méreganyagoktól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől. A vese működése így könnyebbé válik, ami által hosszabb ideig működőképes maradhat, és el tudja látni feladatát.

A diétában fontos szerepet kap:

a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztása - fehérjeszegény diéta

Fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek tartalmazzák a létfontosságú aminosavakat (pl. arginin, fenilalanin, lizin), amelyeket a szervezet nem képes előállítani, így mindenképpen táplálék útján kell felvennünk. A napi fehérjemennyiség meghatározása orvos feladata - a vesekárosodás és a vese teljesítőképességének függvényében. Enyhe károsodás esetén fehérjeszegény étrend bevezetése ajánlott, ezen - megegyezés szerint - a napi testsúly-kilogrammonkénti 0,6 gramm fehérjebevitelt értik; ez az alacsony fehérjetartalmú diéta. Súlyosabb esetben a nagyon alacsony fehérjetartalmú diéta bevezetése indokolt, ami még ennél is kevesebb, naponta testsúly-kilogrammonként 0,4 gramm fehérjebevitelt engedélyez, ehhez azonban egyidejűleg aminosavpótlás is kell. Nem mindegy a táplálék útján felvett fehérjék összetétele sem. Előnyösebb a teljes, nagy biológiai értékű, tejtermékekben, tojásban, halban található fehérjéket előnyben részesíteni, amelyek tartalmazzák a nélkülözhetetlen aminosavakat. Minél kevesebb mennyiségre van szükség az adott élelmiszerből az optimális nitrogénegyensúly fenntartásához, annál nagyobb a biológiai értéke. Ilyen értékes tápanyagunk a tojás, amelynek biológiai értékét 100-nak veszik, és ez szolgál viszonyítási alapként más élelmiszerek biológiai értékének meghatározásához. Az utóbbi években kerültek forgalomba a gabonaipari boltokban megvásárolható, keményítőt és csekély mennyiségű fehérjét tartalmazó száraztészták és kenyerek, amelyek megkönnyítik a diétát.

Mire kell még ügyelni?

Hangsúlyos kérdés a csökkentett foszforbevitel is. Bizonyított tény, hogy a foszforban szegény étrend a vesebetegség előrehaladását mérsékelni képes. Ezért csökkenteni vagy kerülni ajánlatos a foszforban gazdag élelmiszereket. A csökkentett fehérjefogyasztás mellett többségében állati eredetű, teljes értékű fehérjéket tartalmazó, ugyanakkor foszforszegény diéta összeállítása elég nehéz feladat, mivel csaknem valamennyi állati fehérje foszfortartalma magas.

Jó tudni! Bizonyos főzéstechnikai fogásokkal az állati fehérjék foszfortartalma mérsékelhető az első főzővíz leöntésével, a húsok előfőzésével. A betegség súlyosbodásával foszfátkötő gyógyszerekre is szükség lehet, amelyek a foszfátok kiürítését segítik. Ezek a bélben a foszfátokkal oldhatatlan vegyületet képeznek, melyek aztán a széklettel távoznak.

Fontos a megfelelő energiabiztosítása, ami ideális testsúly esetén napi 30-40 kilokalóriát jelent. Kellő mennyiségű energia híján a szervezet a felvett fehérjéket nem a felépítő folyamatokhoz használja fel, hanem az energiahiányt próbálja meg fedezni vele, majd saját tartalékait használja fel, "leépíti" magát. Ennek következtében csökken a testtömeg, és sok káros anyag keletkezik. Megfelelő mennyiségű energiához szénhidrátokból (tészta- és kenyérfélék, péksütemények, rizs, cukor, méz, lekvár, gyümölcsök és zöldségfélék), valamint zsiradékokból (főként növényi eredetű margarinból és olajból) juthatunk.

Jó tudni! Az állati eredetű zsiradék nagy koleszterintartalma miatt nem előnyös.

A vesekárosodás előrehaladtával csökken a kálium ürítése is, ezért mérsékelni kell a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A zöldségfélék áztatóvizének, első főzőlevének leöntésével jelentősen csökkenthető a káliumtartalom.

Az utóbbi években több tanulmány is foglalkozott az emelkedett vérzsírszint és az idült vesebetegségek összefüggéseivel. Úgy tűnik, fontos szerepe van az emelkedett koleszterin- és trigliceridszinteknek a krónikus veseelégtelenség létrejöttében, illetve a folyamat súlyosbodásában.

Jó tanács: figyelni kell arra, hogy az elfogyasztott táplálék összes kalóriatartalmának körülbelül egyharmada álljon zsírokból, azonban lehetőség szerint mellőzni ajánlatos a telített zsírsavak és a koleszterin bevitelét, tehát a növényi zsírok fogyasztása kerüljön inkább előtérbe.

Figyelmet kell fordítani továbbá a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is. A napi folyadékigény megállapításához ismerni kell a testtömeget (naponta ugyanabban az időben kell ruha nélkül mérni a testsúlyt) és a távozó vizelet mennyiségét. A romló vesefunkció következményeképpen a méreganyagok koncentrált eltávolítása is zavart szenved.

Jó tudni! Mivel több vizelettel nagyobb menynyiségű salakanyag képes eltávozni, ezért a napi vizeletmennyiséget 3 liter körül igyekszünk tartani. Ez minimum 3,5 liter - híg tea, szénsavmentes ásványvíz, zöldség- és gyümölcslevek formájában elfogyasztott - folyadék elfogyasztása esetén biztosítható.

A vesebetegek (főként a magasvérnyomás-betegséggel szövődött esetekben) számára a betegség és a későbbi szövődmények megelőzésének érdekében nagyon fontos a sószegény étkezés. A különböző ajánlások más-más konyhasómennyiséget javasolnak felső határnak, azonban ahhoz, hogy a diéta valóban sószegény legyen, a konyhasóbevitel ne haladja meg a napi 10 grammot!

Jó tanács: főzéskor ne használjunk konyhasót, az ételek ízesítéséhez inkább különböző zöldfűszereket (pl. majoránna, tárkony, lestyán) alkalmazzunk, melyekkel - egy kis odafigyeléssel, gyakorlattal - különleges ízhatású ételek készíthetők. Ezenkívül számos fűszernövény rendelkezik kedvező élettani és gyógyhatással (étvágyfokozó, emésztést segítő). Mindezek mellett a táplálkozáson belül mérsékelni vagy kerülni kell a konyhasóban gazdag élelmiszerek - ízesítőporok, zacskós levesek, füstölt húsok és húskészítmények, konzervek, sajtok, savanyúságok, mustár, ketchup - fogyasztását.

Dr. Lakosi Gabriella

Jó tudni!

  • Foszforban gazdag élelmiszerek: húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, tej és tejtermékek, búzacsíra, búzakorpa tojássárgája, szárazhüvelyesek, aszalt gyümölcs, olajos magvak, kakaópor, csokoládé.
  • Magas káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék, ezek közül is főként a paraj, a sóska, a sárgarépa, burgonya és a brokkoli, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a kakaópor, csokoládé, ketchup.
  • Állati eredetű, teljes értékű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek: halak, tej, tejtermékek, tojás.
  • Növényi eredetű, nem teljes értékű fehérjéket tartalmazó táplálékok: gabonafélék, lisztek, zsemlemorzsa, rizs, kenyérfélék, péksütemények, hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse, csicseriborsó, szójabab), olajos magvak (mák, dió, mandula, mogyoró, tökmag, napraforgómag), zöldségek, gyümölcsök.
| vesebeteg, diéta
2003-10-01 18:03:34